Helyes a kvantum összefonódás lentebbi linken található leírása? A másik objektum "megváltozását" nem tudom értelmezni.
"Az összefonódottság általában együtt keletkező részecskék közt produkálható legegyszerűbben, de fennállhat egymástól a térben távol került (így távol eső) objektumok között is (pár éve, egymástól kb. 150 km-re levő összefonódott részecskepárt is sikerült már kísérletileg előállítani). Az egyik objektumon bekövetkező változás ekkor is azonnal megjelenik a másik objektumon is, az is megváltozik."
A link:
Helyes.
Mit nem ertesz ezen? En nem tanultam kvantumfizikat, megis ertem. Mondjuk az igaz, hogy elmagyarazni nem tudnam, mert rohadt sokaig tartana...
"Az egyik objektumon bekövetkező változás ekkor is azonnal megjelenik a másik objektumon is, az is megváltozik."
Ez a mondat nekem azt sugallja, hogy a második részecskét végig monitorozom - mintha távcsővel figyelném - hogy most még minden változatlan, figyelem repülés közben, és igen, hopp, látom, most változás történt.
Holott ez nem igaz. Egyetlen mérés van a második részecskénél.
Honnan tudható egyetlen mérés alapján, hogy változás történt? És a változás az első részecske megmérésének a pillanatában történt. Annak a hatására. Azzal egyidőben. Ezt nem értem, hogy ezt az információt egyetlen mérési lehetőségből hogyan lehet kinyerni?
Igazából ezt úgy lehet elképzelni, hogy az összefonódáskor a két részecskéből keletkezik egy.
Ennek olyanok a tulajdonságai, hogy egy adott sebességgel, gömb alakban tágul - és, ha köcsönhat valamivel, akkor ott kiesik belőle az egyik részecske, a gömb másik oldalán pedig a másik.
Így senkinek sem kell figyelni a másikat.
"Ezt nem értem, hogy ezt az információt egyetlen mérési lehetőségből hogyan lehet kinyerni?"
Egyből nem is lehet.
A kimutatásnak statisztikai módszerei vannak.
Nagyon vázlatosan, mondjuk vannak sorozatban összefonódott részecskepárjaid, amiket később lemérsz és azt látod, a pár egyike mindig ellentétes tulajdonságú a másikhoz képest, míg a nem összefonódott részecskékkel az adott tulajdonság eloszlása totál random.
Úgy vélem, a jelenséget (kvantumösszefonódás) magát értem. Például, ha egy spin nélküli részecskéből megfelelő kísérleti elrendezéssel két spinnel rendelkező részecskét csinálok, akkor az egyiknek +(½) a másiknak -(½) lesz a spinje. Onnan tudom, hogy ha százszor megmérem, akkor 100-szor ezt tapasztalom. Mindegy, hogy A-t mérem előbb, vagy B-t. Vagy egyszerre mérem őket. Állandóan ellentétes spint tapasztalok. Azt sem tudom eredetileg merre állt a spinjük, de állíthatom a detektorokat (mindkettőt) vízszintesre, akkor ellentétes spint tapasztalok. Állíthatom függőlegesbe mind a kettőt konzekvensen - akkor is ellentétest spint tapasztalok. Vagy bármilyen szögbe állíthatom mind a két detektort a kibocsátási helyhez képest, de a leány-részecskék spinje mindig ellentétes lesz. De, hogy az egyik mérés hatására megváltozna a másik részecske - az ebben a statisztikai 100%-ban, hogy mindig ellentétes spint mérek, ez a megváltozik a másik - nekem ez nincs benne.
De a leírás nem ezt mondja.
"Az egyik objektumon bekövetkező változás ekkor is azonnal megjelenik a másik objektumon is, az is megváltozik."
A leírás azt sugallja, hogy az első részecskét ha mondjuk nem vízszintes detektorba engedem, hanem függőlegesbe például - és ehhez képest tapasztalok adott spint, akkor a második részecske - az első részécske mérésével megegyező pillanatban MEGVÁLTOZIK. Ezt a megváltozikot nem értem, hogy mi alapján állítja.
"De, hogy az egyik mérés hatására megváltozna a másik részecske - az ebben a statisztikai 100%-ban, hogy mindig ellentétes spint mérek, ez a megváltozik a másik - nekem ez nincs benne."
Ebben nincs is.
Itt jön be a statisztikai összevetés azzal az esettel, amikor az összefonódott részecskéket úgy használom fel, hogy NEM mérek.
Gondolj a kétrés-kísérletre, az interferencia-képre.
Ott is látod az interferencia-képet, mérés nélkül. Tehát van azért mérést nem jelentő megfigyelési lehetőség, sokféle, a részecskék sokaságára.
Csak persze amikor elkezded őket úgymond egyenként vizsgálgatni, jön a mérési "gixer".
Na, ezzel azért óvatosan.
Ott is van kölcsönhatás (a rések). Az már egy mérés.
Az interferenciakép pedig akkor is létrejön, ha egyesével lövöldözöl, és ugyanolyan jön létre.
"Az interferenciakép pedig akkor is létrejön, ha egyesével lövöldözöl, és ugyanolyan jön létre."
Egy lövés nem csinál interferenciaképet. ahhoz sok kell.
:)
"Ott is van kölcsönhatás (a rések). Az már egy mérés."
Ezzel is óvatosan.
Ha a rendszerből információ-kivétel nem történik?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!