Elképzelhető, hogy a globális felmelegedés miatt a Dél-Európai országoknál (pl. spanyol,olasz, görög) trópusi éghajlat alakul majd ki?

Nem, az továbbra is szubtrópusi marad, csak nagyobbak lesznek az anomáliák, a meleg időszakok sokkal melegebbek lehetnek, a hűvösebbek meg hidegebbek.

Összességében az átlaghőmérséklet pár fokkal nagyobb lesz majd.

A csapadékosabb területek is sokkal csapadékosabbak lesznek, a szárazabbak meg sokkal szárazabbak, illetve lesznek helyek, ahol ez megfordulhat, a szárazabból csapadékosabb, a csapadékosból szárazabb lesz majd, de dominánsan az anomáliák erősödése lesz majd jellemző.

Az elsivatagosodás fenyegeti Dél-Európát is, hiába vannak tenger mellett, a nyarak egyre forróbbak, kevés az eső, Görögországban már eddig is voltak a szárazság miatt jelentős kiterjedésű erdő, bozót tüzek.

Hasonló várható, mint Észak-Afrikában, vagy a közel keleten - ott sincs hideg, de félsivatag, sivatag a jellemző, kevés a csapadék.

Nem. Agyon egyszerűsítve a dolgot trópusi éghajlat az egyenlítő környékén van. A ráktérítő és baktérítő környékén - előbbihez van közel Dél-Európa - sivatagi, félsivatagi éghajlat jellemző. Leginkább az elsivatagosodás fenyegeti ezt a régiót.

Persze az éghajlat ennél sokkal bonyolultabb. Nem csak a terület egyenlítőtől való távolsága számít, de erősen megalapozza azt.

Lássuk, mi lesz a Golf-áramlattal.

Azon nagyon sok múlik.

Ahogy előttem is írtak, a mediterrán térségben ehhez alapvetően túl nagyok a különbségek az évszakok között napsugárzást tekintve.

Legnagyobb eséllyel egy-egy tengeri mérséklő hatás alatt álló térségben alakulhatna ki egy trópusira hajazó átmeneti változat, kb. mint ami most az USA legdélebbi részén, Miami környékén jellemző (Amerika déli részén nem választja el sivatag a trópusi és a szubtrópusi éghajlatot, hanem folytonos az átmenet), de ehhez is nagyon sok melegedés kéne. A legelterjedtebb éghajlati osztályozás szerint technikailag akkor trópusi egy éghajlat, ha a leghűvösebb hónap középhőmérséklete 18 °C felett van. Ehhez Málta illetve Kréta déli partvidéke áll a legközelebb, de ott is legfeljebb 13 °C a leghidegebb hónap középhőmérséklete.

Egyébként átlagban a mediterrán térségben is egyre enyhébbek a telek, habár nem olyan ütemű a melegedés, mint északabbra.

A globális felmelegedés a globális átlaghőmérsékletre igaz. Egyébként inkább találóbb klímaváltozásról beszélni.

A globális felmelegedést nagyjából képzeld el úgy, mint amikor felteszel egy fazék vizet forralni. Ott is elkezd emelkedni a hőmérséklet, de jól látható, hogy az addig nyugalomban lévő vízben mindenféle áramlások alakulnak ki. A bolygónk is nagyjából hasonlóan viselkedik; emelkedik a légkör átlaghőmérséklete, ezért egyre vadabbul, kiszámíthatatlanabbul viselkedik az addig viszonylag nyugalomban lévő légtömeg. Leginkább a szélsőségek lesznek jellemzők, gyakorlatilag azért, mert a melegedésből adódó többlet energiát valahol el kell használni.

"Leginkább a szélsőségek lesznek jellemzők, gyakorlatilag azért, mert a melegedésből adódó többlet energiát valahol el kell használni."

ez csak részben igaz, pl. a hideg szélsőségek sok helyen határozottan csökkenő tendenciát mutatnak.

Földrajz órán jártál már? :D

Amúgy szerintme igen elképzehető. Attól függ hany évre gondolsz hogy mikor. 20? 50? 150?