Tekintsük univerzumunk egy a benne foglalt elemekhez képest kellően nagy részét, ahol megjelenik egy adott pillanatban egy különleges elem. Az adott elem mozgásának jellegénél fogva különleges. Kezdő- és végsebessége ugyanaz és állandó. Gyorsulása?
Bocsi, nem fért ki. Tudom, a meghatározás nem "egzakt", de szeretném ha ennek ellenére válaszolnátok a következő kérdésekre:
1. Feltételezhetem, hogy az adott elem gyorsulása 0?
2. Feltételezhetem, (abból kiindulva, hogy a megjelenésének kezdőpillanatát követő időben különben mindenképpen kellett volna lennie egy bármennyire is rövid időszaknak, amikor gyorsulása az időtartam hosszával fordított arányban exponenciális jellegű), hogy az adott elem az 1. feltételezést csak úgy tudja teljesíteni, ha már a rendszerben történő megjelenését megelőző pillanatban is az adott sebességgel mozgott?
3. Feltételezhetem, hogy az adott elem megjelenésének pillanatában valójában "függetleníti" magát a rendszertől, és valójában magának a rendszernek az "álló" elemhez mért mozgását értelmezzük az elem mozgásaként?
4. Ha a 3. feltételezést igaznak tekintenénk, és a rendszer mozgását tágulásnak, akkor az teljesítené az adott elem látszólagosan tetszőleges irányválasztásának feltételét?
5. Ha 3. és 4. teljesülne, úgy feltételezhetném, hogy az adott elem látszólagos sebessége valójában a rendszer tágulási sebessége?
6. Teljesülhetne mind az 5 feltételezés egyidejűleg?
7. Mi az értéke egy adott időpontban kibocsátott foton gyorsulásának?
"csuka fogta róka, vagy róka fogta csuka" Wadmalac?
Kb. ez a problémám az általad említettekkel. Az einsteini egyenletek ugyanis "önbeteljesítő jellegűek" (ezt én úgy szoktam megfogalmazni, hogy "tautologikusak"), azaz hogy igazak lehessenek, eleve feltételezik "c" (="fénysebesség") "abszolút felső korlát" - jellegét. Ennek a logikáját már egyszer kifejtettem. Arról az alapról, ahonnan ő indult mindenki oda érkezne, ahova ő is érkezett. De vajon jó -e az alapfelvetés?
Ez a probléma matematikailag pont az egyenlőségek határozottsági vizsgálatára, filozófiailag pedig a "nemlétezés" bizonyíthatatlanságára vezethető vissza (gyaníthatólag a kettő ugyanaz a probléma).
A te érvelésed is erről az "einsteini alapról" indul. Az én kérdéseim viszont két másik alapfelvetést fogalmaznak meg.
Tartozom egy definícióval, hogy mit értek "teljes értékű valószínűségtér" alatt. Ez a fizikai tér különleges alternatívája. Az a tér jellegű valószínűség modell, ahol minden bármilyen csekély valószínűséggel rendelkező esemény (ideértve az egymást kizáró jellegűeket is) egyszerre megvalósul (emiatt teljes értékű). Ezért feltételeztem egyik kérdésnél, hogy kvantumállapotban lévő test nemcsak "nyüzsög", hanem "zsibong" (=kb. el-eltűnik) is (ez az egymást kizáró események egyidejű megvalósulása alapján lenne valószínűsíthető).
"hogy igazak lehessenek, eleve feltételezik "c" (="fénysebesség") "abszolút felső korlát" - jellegét"
"De vajon jó -e az alapfelvetés?"
Ez nem axióma. Ez bizonyított.
És az, hogy a nulla tömegű dolgok pont ennyivel haladnak, elég jól alátámasztja.
"Ez a probléma matematikailag pont az egyenlőségek határozottsági vizsgálatára, filozófiailag pedig a "nemlétezés" bizonyíthatatlanságára vezethető vissza (gyaníthatólag a kettő ugyanaz a probléma)."
Nem látok metafizikait túllépő összefüggést.
A további kifejtés meg még zavarosabb, már bocs.
" kvantumállapotban lévő test nemcsak "nyüzsög", hanem "zsibong" (=kb. el-eltűnik) is"
A te kitalált "mindenegyszerrelétezik" teredben vagy a valósban?
Mert a valósban simán egy hullámfüggvény, nem pedig ugrálva ez vagy az.
Hogyan is van bizonyítva (itt még csak nem is az egyenletek mikéntjére gondolok)?
Erősen leegyszerűsítve: ha lenne egy három méter hosszú mérőlécünk, és nem ismernénk a matematikát (háromszögek, fény, árnyék stb.), szerinted nem minden távoli fát (különösen, ha közelebbiről nincs tapasztalatunk) legfeljebb háromméteres magasságúra becsülnénk? Lehet, valaki még azt is bebizonyítaná, hogy márpedig háromméteresnél hosszabb, vagy magasabb dolgok nem is létezhetnek.
A "fénysebesség" számunkra pont az információ maximális terjedési sebessége. Ebből azonban logikailag egyáltalán nem következik az, hogy ennél nagyobb sebesség nem létezhet (legfeljebb az, hogy számunkra nem, vagy csak korlátozottan érzékelhető). Hawking szerint a fekete lyukak környezetében különböző polaritású tömegek jelennek meg (amiket a gravitáció a mikrokozmoszból "hív" elő). Hogyan alkalmaznád az einsteini képletet egy a mi tömegjellemző (pozitív gravitációjú) alappolaritásunkkal ellentétes polaritású bármekkora tömegre?
"ha lenne egy három méter hosszú mérőlécünk, és nem ismernénk a matematikát (háromszögek, fény, árnyék stb.), szerinted nem minden távoli fát (különösen, ha közelebbiről nincs tapasztalatunk) legfeljebb háromméteres magasságúra becsülnénk?"
Bizonyosan nem.
Ha olyan buták lennénk, hogy nem vennénk észre, hogy a távolabbi dolgok kisebbnek látszanak, akkor sem 3 méteresnek gondolnánk, hanem mindenféle kisbbnek.
Ezt a részt meg végképp nem értem:
"nem ismernénk a matematikát (háromszögek, fény, árnyék stb.)"
Alapból lehetetlen, hiszen az érzékszerveink megadják a szükséges ismereteket, számolás nélkül is.
És nem releváns a fénysebesség témájához sem, hiszen VAN matematikánk.
"A "fénysebesség" számunkra pont az információ maximális terjedési sebessége."
Többek közt, igen.
"Ebből azonban logikailag egyáltalán nem következik az, hogy ennél nagyobb sebesség nem létezhet (legfeljebb az, hogy számunkra nem, vagy csak korlátozottan érzékelhető)."
Nem is állítja senki, hogy nem lehet nagyobb sebesség. Csak azt, hogy ez egy alulró-felülről átléphetetlen határ.
A tömeg nélküli dolgok ennyivel haladnak, a tömeggel rendelkezők ez alatt.
Fénysebesség felett meg nem tudjuk, mi van. A teoretikus tachionok fénysebességnél gyorsabbak és időben visszafelé haladnak.
És azoknak alsó sebességhatár a fénysebesség.
"Hogyan alkalmaznád az einsteini képletet egy a mi tömegjellemző (pozitív gravitációjú) alappolaritásunkkal ellentétes polaritású bármekkora tömegre?"
Én sehogy. :D
Okosok megtették helyettem.
A negatív tömeg hipotetikusan ismert és lehet vele számolni.
De azért megjegyezném, az, hogy egy adatot beteszel egy meglévő képletbe, annak alapvető alkalmazási területén kívül, nem jelenti azt, hogy a kapott eredmény helyes és létezik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!