Tekintsük univerzumunk egy a benne foglalt elemekhez képest kellően nagy részét, ahol megjelenik egy adott pillanatban egy különleges elem. Az adott elem mozgásának jellegénél fogva különleges. Kezdő- és végsebessége ugyanaz és állandó. Gyorsulása?

#3

Képzeld el, hogy az éjszakai égboltot fürkészed, mert szeretnéd megmérni egy tetszőlegesen választott mozgó objektum sebességét. Hirtelen felkapcsolja előtted a világítását egy addig nem észlelt (kivilágítatlan és hangtalan) repülőgép, amit te azonnal észlelsz és egyből elkezded mérni a sebességét. Azt tapasztalod, hogy egyenletes sebességgel mozog. Ez az alapkérdés (számodra a repülőgépnek nem volt előzménye, ezért gyorsulása sem lehetett, úgy tűnhet azonnal teljes sebességű objektumként jelent meg). A mellékkérdések közül az 1. és a 2. pont ezt az esetet feltételezi, azt állítva, hogy a repülőgép már ott volt (létezett, tehát nem a semmiből jelent meg, csak te nem észlelted). A 3., 4., és 5. mellékkérdések már bonyolultabbak. Ezt úgy lehet elképzelni (sajnos eredetileg sem tudtam tökéletesen megfogalmazni, kihagytam a 3.-nál az adott elem helyzetének jelentőségét, most pótolom), hogy van egy folyó, benne 2 falevél. Az egyik szembefordul a folyásiránnyal, és nyomban el is akad (legyen "A"), a másik a folyásirányba fordul és tovább úszik (legyen "B"). Ha te lefelé csónakázol a folyón, még csak nem is evezel, ha nem tudnád, hogy a folyó sodor téged, akkor úgy is tűnhetne, hogy "A" falevél odaúszik hozzád. Egy a folyó lentebbi részén fürdőzőnek (ha nem tudná, hogy folyóban fürdik, akár úgy is tűnhetne, hogy "B" falevél magától odaúszik hozzá.

Valójában mind a két falevél mozdulatlan, de "A" falevél a folyótól függetlenül mozdulatlan, "B" falevél pedig a folyón mozdulatlan. Ami a két mozdulatlan falevélben közös, az az, hogy mindkettőjük mozgásának képzetét valójában maga a folyó kelti.

A 6. mellékkérdés arra vonatkozik, hogy elképzelhető - e, hogy valami úgy viselkedjen, hogy egyszerre legyen a példában szereplő repülőgép és falevél is.

A 7. mellékkérdés csupán nevesíti az eddigi általános kérdéseket, egy rendszeren belül egy adott időpillanatban kibocsátott fotonra vonatkoztatva. Magyarul: képzeld a repülőgép és a falevelek helyére magát a fényt, a megfigyelt égbolt és a folyó helyére pedig egy táguló univerzum egy részét. Így az összes "fénysebességre" tett megállapításunk (igazságtartalmuktól függetlenül) valójában az univerzum tágulási sebességére tett megállapításnak minősülne.

Hogy ez jobb, vagy rosszabb lenne ki-ki döntse el maga. Nekem személy szerint logikusabbnak tűnne. Elvégre mitől is lenne a fény (attól az egyáltalán el nem hanyagolható ténytől, hogy számunkra az elsődleges információhordozó, el nem tekintve) annyira különleges?

#5

Nem véletlenül használom az elem kifejezést és nem például a "test" kifejezést. Ha felkapcsolod a villanyt mekkora lesz a fény gyorsulása amíg eléri a fénysebességet?

#7

Ennek a lehetséges (feltételezhető) "miértjeiről" szól a zene.