Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Tekintsük univerzumunk egy a...

Prokopf kérdése:

Tekintsük univerzumunk egy a benne foglalt elemekhez képest kellően nagy részét, ahol megjelenik egy adott pillanatban egy különleges elem. Az adott elem mozgásának jellegénél fogva különleges. Kezdő- és végsebessége ugyanaz és állandó. Gyorsulása?

Figyelt kérdés

Bocsi, nem fért ki. Tudom, a meghatározás nem "egzakt", de szeretném ha ennek ellenére válaszolnátok a következő kérdésekre:

1. Feltételezhetem, hogy az adott elem gyorsulása 0?

2. Feltételezhetem, (abból kiindulva, hogy a megjelenésének kezdőpillanatát követő időben különben mindenképpen kellett volna lennie egy bármennyire is rövid időszaknak, amikor gyorsulása az időtartam hosszával fordított arányban exponenciális jellegű), hogy az adott elem az 1. feltételezést csak úgy tudja teljesíteni, ha már a rendszerben történő megjelenését megelőző pillanatban is az adott sebességgel mozgott?

3. Feltételezhetem, hogy az adott elem megjelenésének pillanatában valójában "függetleníti" magát a rendszertől, és valójában magának a rendszernek az "álló" elemhez mért mozgását értelmezzük az elem mozgásaként?

4. Ha a 3. feltételezést igaznak tekintenénk, és a rendszer mozgását tágulásnak, akkor az teljesítené az adott elem látszólagosan tetszőleges irányválasztásának feltételét?

5. Ha 3. és 4. teljesülne, úgy feltételezhetném, hogy az adott elem látszólagos sebessége valójában a rendszer tágulási sebessége?


6. Teljesülhetne mind az 5 feltételezés egyidejűleg?


7. Mi az értéke egy adott időpontban kibocsátott foton gyorsulásának?



2021. okt. 23. 14:42
1 2 3
 11/24 anonim ***** válasza:

"Lehet, hogy előbb egy alap fizikakönyvet nemcsak elolvasni, de megérteni is kéne?"


Ezt mondjuk nem tanácsolom neki. A kérdező nagyon jó úton jár, hogy önerőből ismerje meg a világ működését, ne pedig fizikakönyvek mondják meg neki, hogy mit kell a világról gondolnia. Ha elolvasná a fizikakönyvet, csak egy sokadik tudóst kapnánk, akik majd a modern fizika legvégén elakad ugyanott, ahol a többi tudós is elakadt.

2021. okt. 23. 22:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/24 A kérdező kommentje:

#10

Bocsánat, remélem még azért képes leszek tanulni. Segítenél? Mondjuk elmesélnéd (tömörítve) amit egy teljesen átlagos foton semmiben sem különleges sebességű mozgásáról egy hozzám hasonló laikusnak tudni érdemes (mondjuk egyenletes, gyorsuló stb., csak hogy ne kelljen most tankönyvet keresgélnem...)? Előre is megköszönném.

2021. okt. 23. 22:48
 13/24 Wadmalac ***** válasza:
82%

Próbálom megérteni a mondandó vázlatát.

Lehet, hogy tévedek, ha nem, a válaszom:


Abból az alapszituációból indulsz ki, hogy megjelenik egy energiával és tömeggel rendelkező objektum a tér egy pontján és arra vagy kíváncsi, mi fogja ennek a haladási irányát és sebességét meghatározni.


Nos, erre nem lehet választ adni.

Mégpedig azért, mert a gondolatkísérletedben a megjelenésnek nincs előzménye, oka, kiindulása.

Márpedig az lehetetlen.


Ha VAN előzmény, az általad keresett adatok abból számolhatóak, abból következnek.


Ha nincs előzmény, illetve az előzmény adatai ismeretlenek...nos ilyen egyelőre egyetlen darab ismert a fizikában, az pedig az ősrobbanás.

Ott meg ugyebár értelmezhetetlen a térhez képesti mozgás, szóval ott nem merül fel ez a probléma.

2021. okt. 25. 09:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/24 A kérdező kommentje:

#13

Valójában arra vagyok kíváncsi honnan jön a fény, illetve mozog -e egyáltalán (ez tetszés szerint lehet egyszerre egy, vagy két kérdés). Ugyanis a fizika területén is létrehozható egy az eddigiektől gyökeresen eltérő megközelítés (persze ez csak szerény véleményem), amely a makrokozmoszt kvantummechanikai alapon közelítené meg.

2021. okt. 25. 20:09
 15/24 Wadmalac ***** válasza:
82%

"arra vagyok kíváncsi honnan jön a fény"

Hát ez azért eléggé ismert már a fizikában.

A foton simán atomi, szubatomi folyamatok során keletkezik, azt az energiarészt hordozva, ami nem marad meg a tömeggel rendelkező részekékben.


"illetve mozog -e egyáltalán"


Nézőpont kérdése.

A mi téridőnkben egy C-nél lassabban mozgó inerciarendszerből nézve igen, mozog.

A foton szemszögéből nézve meg nem is létezik idő, tehát mozgás sem.

2021. okt. 26. 07:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/24 Wadmalac ***** válasza:
100%

" a fizika területén is létrehozható egy az eddigiektől gyökeresen eltérő megközelítés (persze ez csak szerény véleményem), amely a makrokozmoszt kvantummechanikai alapon közelítené meg."

Egyelőre nem nagyon, mivel a kvantummechanika nem tartalmazza a gravitációt, a térgörbületet sem.


Ezért próbálkoznak sokféleképpen a kvantumgravitációs elmélet létrehozásával. Egyelőre sikertelenül, illetve inkább azt mondanám, nem tudjuk, melyik verzió a helyes, ha egyáltalán bármelyik eddigi próbálkozás az.

2021. okt. 26. 07:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/24 A kérdező kommentje:

#16

Wadmalac nálam az "ismert" kifejezés nem a "tudott", vagy "köztudott" kifejezésekkel egyenértékű, sokkal inkább a "megértett" kifejezéssel. Szerinted értjük a fény viselkedését? (Erre egyébként van egy közel 20 éves filozófiai teóriám, ami az információ szerepének a jelentőségéről szól a logikai következtetések esetén. Abból simán levezethető az információ terjedési sebességének szerepe is.)

Ráadásul van egy olyan sejtésem is, hogy számunkra számos fizikai jelenség (egyszerűen már a jelenség jellegénél fogva is) azért nem értelmezhető, mert még nem hoztuk létre az egyértelmű értelmezésüket lehetővé tévő matematikai modellt. Ami azért nem olyan megdöbbentő, tekintve hogy még a jelenlegi matematikai modellünket sem értjük tökéletesen (akkor ugyanis nem is lennének benne bizonyítatlan sejtések).

2021. okt. 26. 12:19
 18/24 Wadmalac ***** válasza:
100%

"Szerinted értjük a fény viselkedését?"


Nem tudom, milyen definíció felelne meg az értés szóra, ami alapján azt mondhatnám, igen vagy nem.


Elég jó fizikai matematikánk van arra, hogy a fény viselkedésének minden ismert aspektusát leírjuk vele, előre jelezzük stb.


"számunkra számos fizikai jelenség ... azért nem értelmezhető, mert még nem hoztuk létre az egyértelmű értelmezésüket lehetővé tévő matematikai modellt"

Valóban van ilyen, nem is egy. Nincs a rel. elméletet a kvantumfizikával összefogó ellenőrzötten helyes modellünk. Nincs jó modellünk a szingularitás mögötti dolgokra, akár a fekete lyukat, akár az ősrobbanást nézzük.

És biztos van még más is, ami most nem jut eszembe vagy nem is ismerem.


"a jelenlegi matematikai modellünket sem értjük tökéletesen (akkor ugyanis nem is lennének benne bizonyítatlan sejtések)."

Nem tudom, szerintem ez nem zárja ki egymást.

Adott modellen belül is lehet mélyebb, fraktálszerűen kibővülő, még ismeretlen tudás.

A mindentudás meg ugyebár lehetetlen.

2021. okt. 26. 12:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/24 A kérdező kommentje:

Teszek pár kiegészítést az első két mellékkérdéshez.

Amennyiben elfogadom ezt a variánst (mármint, hogy a fény már számunkra történő megjelenése előtt is valahol létezett, sőt már akkor is éppen fénysebességgel mozgott, így ugyanis megmagyarázható gyorsulás nélkülisége), óhatatlanul felmerül a "hol?" kérdése. Erre (még) nem tudok teljesen kielégítő választ adni, de azt tudom, hogy valószínűleg pontosan ott, ahol az elektromos áram elektronjai is mozognak. Az egyenáram ugyanis szerintem egy "részben rendszerünktől független" körpályán (esetleg félig "vak" nyolcas alakún), a váltóáram pedig egy ugyanilyen jellegű "nyolcas alakú" pályán mozog, ahol mi (mint megfigyelők, a számunkra kijelölt értelmezési tartományt is figyelembe véve) éppen a nyolcas "hurokján" vagyunk, így a váltóáram mozgását irányváltásos (180 fokos) mozgásként értelmezzük, miközben a Hertz mértékegység valójában nem az irányváltások, sokkal inkább a futott körök (=nyolcasok) számát jellemzi.

A 3, 4, 5 mellékkérdésben foglalt elmélettel viszont az eseményvonalakkal (=kb. idő), és a teljes értékű valószínűségtér létezése (=multiverzumok) válna feltételezhetővé. Ez viszont jó magyarázatot adhatna pl. arra a jelenségre, hogy nagysebességű részecskék ütköztetésekor a sebességcsökkenés miért eredményez részecske-kettőzödést egyidejű tömegnövekedés mellett.

Ez viszont hosszú. De majd folytatom.

2021. nov. 5. 18:26
 20/24 Wadmalac ***** válasza:

"Amennyiben elfogadom ezt a variánst (mármint, hogy a fény már számunkra történő megjelenése előtt is valahol létezett, sőt már akkor is éppen fénysebességgel mozgott, így ugyanis megmagyarázható gyorsulás nélkülisége)"


Nem.

Ez úgy rossz, ahogy van.


A foton nem azért nem gyorsul, mert mindig megy, hanem mert nincs tömege!


Megvan az erő, tömeg és gyorsulás összefüggése?


Ha a tömeg nulla, a legkisebb erőre is végtelen lenne a gyorsulás. De ugye a fénysebesség fölé semmi nem mehet, tehát a tömeg nélküli dolgok nulla idő alatt gyorsulnak fénysebességre.

Ergo: aminek nincs tömege, mindig, mindenhol pont fénysebességgel megy.


"óhatatlanul felmerül a "hol?" kérdése."

Nem merül fel. Minden, nem tömeggel rendelkező részecskékben energiát leadó folyamatban fotonok keletkeznek.

Tudjuk, hol keletkeznek a fotonok.


"Az egyenáram ugyanis szerintem egy "részben rendszerünktől független" körpályán (esetleg félig "vak" nyolcas alakún), a váltóáram pedig egy ugyanilyen jellegű "nyolcas alakú" pályán mozog"

????

2021. nov. 8. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!