Ha az elektron épp hullám, akkor mi hullámzik, milyen közegben terjed ez a hullám ?

A kerdesedre nem tudok valaszolni, csak annyit megjegyeznek, hogy az elektron nem egyszer hullam egyszer meg nem, hanem mindig hullam es mindig reszecske is egyszerre. Nem azert merjuk hullamnak, mert akkor eppen hullam, hanem ha a hullamtermeszetere vonatkozo kiserletet vegzunk, akkor hullamkent is fogjuk erzekelni, ha meg a reszecsketermeszetevel kapcsolatos kiserletet allitunk ossze, akkor a reszecsketermeszetet fogjuk merni, tapasztalni.

Ezt csak azert irtam le, mert ugy tunt, hibas kep el a fejedben az elektronrol, azt szandekoznek kicsit helyrebillenteni.

Nem úgy hullám, hogy hullámzik, hanem hogy hullámfüggvénnyel jellemezhető hogy a tér egy pillanatában hol van.

Véletlenszerűen megjelenhet a térben, és hogy az idő egy pillanatában hol jelenik meg nem egyforma a valószínűsége.

Nem érted? Nem baj, én sem, ilyen a kvantumfizika. :D

Ahogy az elektromágneses hullámnak, ennek is épp elég "közeg" maga a téridő.

Amit mi vákuumnak nevezünk.

Ez nem egy anyagban végighaladó változás-hullám, ahogy pl. a hang az.

Sajnos a vizualizációja nem lehetséges úgy, hogy az ne sántítana.

Az elektron vagy hullám vagy pedig részecske, sosem egyszerre mindkettő. Az első rosszul írja. A Koppenhágai értelmezés szerint, amíg nem figyeljük meg addig hullám. Megfigyeléskor válik részecske tulajdonságúvá, nem kell ide mérés, már anélkül is részecskévé válik sima megfigyeléssel a kvantumrészecske.

Hogy miben terjed a hullám? Nem kell közeg hozzá. Nincsen éter. Simán a vákuum fluktuációk keltette téridőn át is képes haladni

"nem kell ide mérés, már anélkül is részecskévé válik sima megfigyeléssel"

A két fogalom fizikában azonos. Információ kivétele a rendszerből.

"Megfigyeléskor válik részecske tulajdonságúvá"

Megfigyeléskor válik a részecske-tulajdonsághoz tartozó információtartalma kivehetővé.

Nem attól lesz és nem a megfigyelés "változtatja" részecskévé.

A megfigyelés egyszerűen csak fixálja a sok valószínű tulajdonság-jellemzője közül egyetlenné az értékeket.

De a részecske-tulajdonság anélkül is létezik. A kétrés-kísérletnél is az ernyőn megjelenő mintához is, akkor is kell a részecske-tulajdonság, amikor kirajzolja az interferencia-mintát.

Nem mondja ki a koppenhágai értelmezés, hogy vagy ez, vagy az.

5 "A két fogalom fizikában azonos. Információ kivétele a rendszerből."

-Hamis. Nem méréssel, hanem megfigyeléssel veszed ki az információt. Nem is kell információt kivenni, elég ha figyeled

"Megfigyeléskor válik a részecske-tulajdonsághoz tartozó információtartalma kivehetővé."

-Honnan veszed ki? Megfigyeled akkor válik részecskévé. Te ha megfigyelsz valamit kiveszel onnan valamit? :XD

"Nem attól lesz és nem a megfigyelés "változtatja" részecskévé."

-A megfigyelés révén omlik össze a hullámfüggvény lásd Koppenhágai értelmezést. Ha megfigyeled másképp viselkedik a kvantumrészecske, de ezt te nem érted

"De a részecske-tulajdonság anélkül is létezik. "

-Nem létezik. Amíg nem figyeled meg addig csak hullám. Nem értesz semmit

1Fizikus

1Fizikus

Ezt nem konkrétan úgy kell elképzelni, hogy bármi is hullámzik, mint ahogy a vizet látod hullámozni.

Inkább úgy fogalmaznék, hogy bizonyos esetekben a hullámzást leíró fizikai-matematikai modellünk illeszthető rá a jelenségre, bizonyos esetekben meg egy konkrét darab részecskét leíró fizikai-matematikai modell.

Már megint te?

"Nem is kell információt kivenni, elég ha figyeled"

Ahha. Mert az nem információ-kivétel, ugye? És az a mérés fogalma.

Menjél már vissza az ezóba, ezredik erőlködésed.