Mi döntött abban, hogy Scrödinger cicája élt vagy halt?

Ez csak egy elméleti kísérlet, nem valódi.

De az úgy szól, hogy egy radioaktív anyag van bent, ami bizonyos idő alatt 50%-os eséllyel bomlik le. Ha ez megtörténik, akkor egy érzékelő kiengedi a mérget.

Itt a szuperpozíció a lényeg, amely olyan valami, amit mi nem ismerünk.

A kvantummechanikai határozatlansági reláció viszont elméleti határ bizonyos fizikai mennyiségek egyszerre, teljes pontossággal való megismerhetőségére. Ilyen mennyiségpár például a hely és az impulzus, minél pontosabb értéke van az egyiknek, annál pontatlanabb a másiknak.

Ez bizonyított és ebből kiindulva ha egy elektron helyzetét és impulzusát egyszerre akarjuk meghatározni, még végtelenül pontos mérőeszköz esetén sem lehet tetszőleges pontossággal megmérni egyszerre a kettőt. Egy időben változó jel, mint a hanghullám esetén értelmetlen megkérdezni a frekvenciaspektrumot egy adott időpillanatban, mivel a frekvencia mérése az ismétlődések mérése egy bizonyos időtartam alatt. Egy pontos frekvenciaméréshez a jelből elég hosszú (nem nulla) ideig kell mintákat vennünk. Ez mutatja, hogy az időpontosság elveszik a jel frekvenciaspektrumának mérése során. Ez analóg az impulzus és a hely közötti kapcsolattal, és van egy ekvivalens megfogalmazása is a határozatlansági elvnek, miszerint egy hullám energiamérésének bizonytalansága (az energia arányos a frekvenciával) fordítva arányos az ehhez szükséges idővel, ahol az arányossági tényező ugyanaz, mint a hely-impulzus határozatlansági reláció esetén. Ezt a problémakört fejti ki a Schrödinger macskája elnevezésű gondolatkísérlet is.

Hatos vagyok, talán nem egészen érthető az írásom.

A macskás gondolatkísérlet célja a kvantummechanikai határozatlansági reláció megértetése, de csupán csak egy hasonlat, felesleges ezt tovább vizsgálni, hogy a macska mitől él, vagy hal, mert az már nem hasonlít a hasonlatban, magyarán félre visz.

A frekvenciavizsgálat, ami az általam adott válaszban szerepel, szintén ilyen jellegű hasonlat, és attól függetlenül, hogy szerintem ez érthetőbb magyarázat, mint a macskás gondolat, ez is csupán hasonlat a kvantummechanikai fogalom jobb megértéséhez.

Ennyi csak, mert ami a kvantummechanikában létezik, az a makrovilágban nincs, ismeretlen, így csupán valamely hasonlattal tudjuk megközelíteni, amely valamilyen szempontból tartalmaz analógiát, de más szempontból meg már nem.

Az igazság kedvéért hozzá kell tennem még valamit.

Az ugye világos, hogy a frekvencia vizsgálat egy nagyon hasonló dolog a kvantummechanikai fogalom megértéséhez kiváló, de nem azonos dolgokról van szó, vagyis ha megkaparjuk, könnyen lehet, hogy találhat valaki határozott különbséget is a két dolog között.

Ezzel szemben nem feltétlenül kell lemondani a macskás kísérlet továbbgondolásáról, vagy elemzéséről, mert volt már olyan kissé hasonló eset, most nem ugrik be pontosan, hogy mi is volt, az elektromágneses, vagy speciálisan a rádióhullámokkal volt valami, amit sima vízhullámokkal vizsgáltak, vagy modelleztek, mivel az látható volt és a vízhullámon tett megfigyelést próbálták alkalmazni a rádióhullám esetében és mit tesz Isten, bejött, volt analógia, mert simán csak maga a hullámjelenség volt a lényeg.

Ezért ha sikerülne rájönnöd, hogy mi dönti el, mitől függ, hogy él e, vagy hal e a Schrödinger macskája, akkor lehet, hogy a kvantummechanikában is működne a gondolat és egy komoly felfedezést tennél, de erre nincs semmi garancia, hogy továbbra is lenne analógia a két dolog között, de nem feltétlenül lehetetlen.