Karbon semlegesek számít az, ha valaki azzal a fával tüzel, amit saját maga ültetett?

"Amikor a faanyagot, a biomasszát elégetjük, a benne kötött szén CO2 formájában nagyon hamar a légkörbe kerül, ám az újonnan ültetett fák csak évtizedek alatt nyelik vissza az üvegházhatású gázt - magyarázza Michael Norton fizikai kémikus, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója, hogy miért is rosszabb megoldás a fa vagy biomassza égetése."

Forrás: [link]

Ráadásul mostanában azt is kimutatták hogy csak a növekvő fák igazán jó co2 megkötők a már nagy fák karbon semlegesek vagy csak nagyon lassan kötnek meg co2 -t (nagyon lelassult növekedés).

Maradjunk #3 példájánál:

Tehát ha te 8 hektár hozadékát tüzeled el akkor nem 8 hanem 9 hektár erdőt kell ültetned hogy egyáltalán belátható időn belül (lehetőleg még életedben)kompenzálódjon vagyis karbon semleges légy azzal szemben amit elégettél.

És itt merül fel az is hogy amennyi ember él a földön és ennyi embernek amennyi tüzelő kellene annyi hektár szárazföldi terület nincs is a Földön.

Tehát nem csak az élelemtermelő területek még a sivatagok erdősítésével is csak részeredményt lehetne elérni...

A helyzet szomorúbb mint gondolnátok.

Mármint még ennél is.

Mert a legnagyobb co2 elnyelő jelenleg az óceán.

De ez úgy néz ki nem marad így.

A sok kivágott erdő miatt tápanyagok sodródnak be a tengerekbe és óceánokba.

Ez egyre több helyen okoz toxikus algavirágzást, ami kipusztít ott mindent.

Anoxikus területek jönnek létre ahol nincsenek már élőlények és a co2 felvevő képesség is nulla.

(Kis googlizással könnyen meg lehet találni az idei eredményeket erről. )

Szóval nagyobb a gáz mint gondolnátok, most már a tudósok is megijedtek az eredményektől amit találtak.

Konkrétan egy nagy kihalási eseményben vagyunk benne.

"Szóval nagyobb a gáz mint gondolnátok, most már a tudósok is megijedtek az eredményektől amit találtak.

Konkrétan egy nagy kihalási eseményben vagyunk benne."

Én is mindig ezt mondom, ezért is röhögök a sok bohócon, akik itt villanyautókkal meg szélerőművekkel akarják megváltani a világot.

Fogalmuk sincs a valódi helyzetről, nem értik meg, hogy rohadtul elkéstek már ezzel.

A klíma egyre gyorsuló változását már most sok évtizedre, talán évszázadra előre egy kimozdíthatatlan pályára állítottuk, az eddigi kibocsátásunkkal.

Ha MOST AZONNAL nullára csökkentenénk minden kibocsátást, a 1,5 foknyi felmelegedést már akkor sem tudnánk elkerülni a nagyon közeli jövőben, (~10 év), és a két fokot sem a kicsit távolabbi jövőben.

Na most ehhez képest az emberiség legambíciózusabb, legoptimistább terve is pusztán arról szól, hogy 2030 környékére érjük el az üvegház-hatású gázok kibocsátásának a tetőzését, és onnantól indul be a csökkenés, és végül 2040-2050 környékén éri el a nullát.

Hát ez egy pofon a sz-rnak, gyerekek, ezt jól jegyezze meg mindenki.

És hogy miért is annyira fontos a 1,5 fok: ez nem csak egy lélektani határ, amit úgy hasraütve meghúztak.

A 1,5 fokos határt tartósan átlépve a már ma is működő amplifikációs visszacsatolások igazán komoly hatást kezdenek kifejteni:

- az elszaporodó extrém hőhullámok miatti erdőtüzek miatt a légkörbe kerülő CO

- a hátramaradt óriási, elfeketedett területek csökkent hővisszaverő képessége

- a permafroszt olvadása által felszabaduló metán

- az óceánok felszínének sötétebbé válása által csökkent hővisszaverés

- a melegedés hatására a természetes karbon-elnyelők elnyelőképességének csökkenése

- és olyan egyéb visszacsatolások, amikre eddig még nem is gondoltunk

Mindezek miatt beindul egy önmagát folyamatosan gerjesztő és gyorsító folyamat, amit már nem lehet sehogy sem megállítani.

Mint a csernobili reaktorban.

Márpedig, mint fentebb írtam, a másfél fok elérése és meghaladása már nem hipotézis, hanem sziklaszilárd tény.

Jó esély van rá, hogy 2025-ig legalább 1 évben az átlaghőmérséklet meghaladja majd a másfél fokot.

És szinte biztos, hogy 2030-tól kezdve tartósan másfél fok fölé kerülünk, és onnantól kezdve beindul az igazán komoly sz-rvihar.

És ez ellen már nem tehetünk semmit. Akkor sem, ha most azonnal lekapcsolunk minden kibocsátást.

"Na de mi lesz ebből?? májustól októberig 50 fok??"

Nem, a klímaváltozás egyáltalán nem azt jelenti, hogy ránézel most a hőmérőre nyáron, megállapítod, hogy 37 fok van, és majd 10 év múlva meg 39 lesz.

Szóval nem lesz májustól októberig 50 fok.

Bizonyos szempontból még amúgy jobb is lenne, mert legalább kiszámítható lenne.

Márpedig a mezőgazdasági termelésben a legfontosabb faktor a kiszámíthatóság; ha kiszámíthatóan 50 fok van májustól októberig, az bizonyos fajta növényeknek pont ideális, tehát csak annyi változna, hogy más növényeket, máshogyan termelnénk, és ahhoz igazodni az étrendünk.

A valóságban viszont sokkal rosszabb lesz ennél a helyzet, mert nem szimplán megemelkedik az átlaghőmérséklet, hanem sokkal változékonyabbá és kiszámíthatatlanabbá válik az időjárás.

A mainál jóval gyakrabban és erőteljesebben fognak jelentkezni a szélsőséges időjárási események és fordulatok.

Például hőhullámok, majd hirtelen lehűlések és erős viharok.

Ez már ma is így van, ebből még csak ízelítőt kaptunk, ami ránk vár.

Jóval erősebb és hőhullámok várhatóak nagyobb számban, majd az azt követő sokkal erőteljesebb viharok.

A ma is már meglehetősen egyenlőtlen csapadékeloszlás még egyenlőtlenebbé válik, hosszabb aszályos időszakokat, aztán pedig villámárvizeket okozva.

Még durvább viharok lesznek, még komolyabb jégesőkkel.

És mint írtam, ennek a legjobban a mezőgazdaság fogja meginni a levét. Egyszerűen lehetetlen lesz az ennyire szélsőséges és változékony időjárásban stabil termést produkálni.

Ami komolyan emelkedő élelmiszer árakhoz, időszakos élelmiszer hiányokhoz fog vezetni.

Ez már ma is így van egyébként, világátlagban a mezőgazdasági produktivitás a 60as évek óta átlagban 20-25%-al csökkent, persze nem mindenhol egyformán, Afrikában ez a csökkenés sokkal nagyobb, 30-35%, az USA-ban meg "csak" 10-15%, de ennek a produktivitás csökkenésnek a felgyorsulására kell számítani.

Na most gondolom azt nem ecsetelni, hogy annak milyen politikai, társadalmi következményei lesznek, ha az élelmiszer-ellátásunk ennyire kiszámíthatatlanná válik.

Márpedig ez az elsők egyike lesz azon nagyon komoly következmények sorában, amikkel szembe kell majd néznünk.