Miért környezetbarátabb a lebomló zacskó, mint a nem lebomló?
"A kukorica nem tárolja a szén-dioxidot, ha te lebomló zacskókat csinálsz belőle."
De, lebomló zacskó formájában tárolja.
"Míg egy gyep vagy erdő az idők végezetéig tárol x tonna szén-dioxidot."
Vagy amíg ki nem vágják / fel nem szántják / le nem ég. De az tény, hogy több szén-dioxidot tárolhatnak, mint a szántó. Mondjuk ha nem volna fosszilis tüzelőanyag felhasználás, akkor nem is kéne nagyon aggódni, mennyit tárolnak...
"De, lebomló zacskó formájában tárolja."
Vagyis nem tárolja, ugyanis a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik.
"Vagyis nem tárolja, ugyanis a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik."
És visszajut ugyanoda, ahonnan eredetileg belekerült az adott növénybe.
Ahogy teszi ezt a növény esetében is. Jellemzően azok is lebomlanak.
"Vagyis nem tárolja, ugyanis a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik."
Amit a következő kukoricavetés szépen újra megköt. (Megjegyzem, azért valószínűleg hamarabb kinő az új kukorica, mint ahogy a műanyag lebomlik. Sőt, ha hosszú a lebomlási idő, akkor igazából elég sok szén-dioxid meg tud így kötődni...)
Van itt baj rendesen.
"Bizonyára majd meghatja a globális felmelegedést, hogy honnan származik a szén-dioxid."
Igen, meghatja. Globális felmelegedés szempontjából az a CO2 a rossz, amit a föld alól kiszedett szén elégetésével teszünk a légkörbe, az ugyanis addig nem volt ott. Az a CO2, amit egy növény nyáron megköt, majd télen elégetjük, az valójában tavaly még a légkörben volt és idén ismét a légkörben van, tehát nem extra, csak egy kicsit ingadozik. (Egyébként a CO2 szint eme kis mértékű természetes ingadozása nagyon is létezik: amikor az Észeki féltekén tavasz és nyár van, akkor fogy a CO2, télen pedig visszajön. De hosszú távon ez egy kiegyenlített, állandó CO2 szintet jelentene, míg a fosszilis szén égetése kizárólag csak növeli.)
A kérdésre.
A lebomló és a nem lebomló műanyag között két különbség van.
Az egyik, hogy honnan kerül bele a CO2. Elvileg a nem lebomlóba is kerülhetne a légkörből, és a lebomlóba is kerülhetne a fosszilisből. A gyakorlatban azonban a fosszilis szénből (azaz kőolajból) szinte kizárólag nem lebomló fajta műanyagokat csinálnak (PET, PVC, PS, PE), míg a lebomló műanyagok (főleg PLA, PCL és hasonlók) azok biológiai forrásból készülnek. Tehát bár nem lenne kötelező, de jelenleg a lebomló egyet jelent azzal, hogy nem járul hozzá extra CO2 tartalomhoz a légkörben, kivéve persze az előállítás által igányelt energiát.
A másik probléma viszont a toxicitás. Itt eleve arról van szó, hogy naiv feltevés azt hinni, hogy le tudjuk tárolni az összes műanyagot, amit termelünk. A műanyagipar termelése jelenleg is minden évben növekszik, míg a szeméttárolásra használható területek mérete nem. Tehát NEM tudjuk lerakni 300 évre, ezért elégetjük, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy késleltetett kőolaj égetés történik: az olajból előbb műanyagot csinálunk, és azt égetjük el. CO2 szempontjából tök mindegy.
Amit nem égetünk el, az is problémát okoz, mert a műanyag bár le nem bomlik, de nem is marad stabil 3000 évig, hanem fragmentálódik, és mikroműanyag formájában eljut mindenhova: szétviszi a szél és víz, aztán megeszik az állatok és végül mi magunk is. És a mikroműanyag nem nagyon egészséges.
Emellett persze az se jó, hogy bár nem bomlik le jól, de azért a környezeti hatások (napfény, talajsavak stb) kikezdik a műanyagokat, és midnenféle káros vegyületek szivárognak ki belőlük, mérgezve a vizet és a talajt.
"Amit a következő kukoricavetés szépen újra megköt."
És a megkötés idejéig a légkörben van, vagyis hozzájárul a globális felmelegedéshez.
"Sőt, ha hosszú a lebomlási idő, akkor igazából elég sok szén-dioxid meg tud így kötődni..."
Az nem úgy működik, hogy akármennyi kukoricát elültethetsz, és a talaj örökké bírni fogja. Egyébként is sok sok évig kéne a kukoricát ültetned, hogy egy erdőnyi szén-dioxidot megkössön.
Csak kicsit hozzászólva a témához... de egyébként a téma nagyon sokrétű adatból és folyamatból áll. Tényleg nem egyszerű téma. Szóval csak hozzászólok egy-két összetevőt.
- "De, lebomló zacskó formájában tárolja."
- "Vagyis nem tárolja, ugyanis a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik."
Ez három lépcső:
1. A kukorica felveszi és tárolja magában a CO2-t.
2. A feldolgozott kukoricában is ott marad a CO2 (az is tárolja).
3. Akárhogyan bomlik el a kukorica - kukoricaként vagy zacskóként a CO2 visszajut a természetbe a bomlással.
"Vagyis nem tárolja, ugyanis a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik."
Vagyis tárolja ADDIG AMÍG a lebomló zacskóból a szén-dioxid eltávozik.
A kérdés egyébként valóban árnyalja a témát, hiszen a kukoricából készült zacskó is visszaereszti a CO2-t.
Egy fő különbség azért van, az hogy a szén ha nem veszik ki az ott is maradna, amíg a kukorica frissen van ültetve és a növekedése alatt a légkörből vesz fel CO2-t, de bomláskor ki is ereszti.
A kőolajból készült zacskó bomláskor a régóta zárt CO2-t ereszti a légkörbe.
"...az a CO2 a rossz, amit a föld alól kiszedett szén elégetésével teszünk a légkörbe, az ugyanis addig nem volt ott."
Hát nem volt ott most a korszakunkban, de jóval előbb viszont ott volt. A kőolaj így keletkezett, hogy növények felvették a CO2-t a légkörből és abból lett a kőolaj. Ettől még természetesen változtat a légkörön ha elégetjük.
Érdekes kérdés, hogy szennyezés-e egyáltalán, ha csak visszajuttatjuk azt a CO2-t a légkörbe, ami millió évekkel előtte amúgy is ott volt.
:) Na ne zavarjon össze senkit, ettől még én sem szemetelek, stb stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!