A gravitációt helytelenül értelmezzük? Komoly ellentmondások, paradoxonok vannak benne?

Huh! Van gond!

Nézzük sorban az állításokat. Kezdjük a fogalmakkal.

Sűrűség: az adott térfogategység tömegének mértéke. Tehát ha a térfogategységet 1 m3 (köbméter)-nek vesszük, akkor ebben az 1 köbméterben hány kilogramm anyag található. A levegő sűrűsége szobahőmérsékleten: ~1,2 kg/m3 , a hélium sűrűsége ~0,18 kg/m3

Ha már itt tartunk nézzünk két másik fogalmat:

Tömeg: a test tehetetlenségének mértéke, azaz a a rá ható erő mozgásállapot változtató hatásával szembeni ellenállása pl.: nem mindegy, hogy egy Matchboxot akarunk fél kézzel meglökni, vagy egy megrakott dömpert.

Súly: A test és a gravitációs tér kölcsönhatásának mértéke. Az az erő, amellyel a test az alátámasztást nyomja vagy a felfüggesztést húzza. (Persze, ha nincs gravitáció, akkor súly sincs)

Relatív sűrűség: Két anyag sűrűségének a hányadosa.

Ha az A anyag folyadék vagy gáz és B szilárd test, akkor a B/A relatív sűrűséggel számolva

- ha a relatív sűrűség >1 akkor a B elsüllyed A-ban

- ha a relatív sűrűség <1 akkor a B emelkedni kezd A-ban

- ha a relatív sűrűség =1 akkor a B úszik (nem emelkedik, nem süllyed) A-ban

A fentiek remekül magyarázzák a lufi esetét. A kérdésed itt egyébként ellentmondásos: "Hiába vonza a gravitáció a lufit, aminek a tömege sokkal nagyobb, mint annak a levegőmolekulának, amit a légkörben tart mégis felemelkedik." Azért emelkedik fel, mert a lufi anyagát, a gumit és a héliumot itt egy egységként kell kezelni. Így számolsz vele, amikor a sűrűségét számolod ki, és így méred meg a súlyát is. Ha rákötsz egy 30 cm átmérőjű gömb alakú lufi madzagjára egy 1 kg tömegű vaskockát, akkor nem emelkedik fel.

Eddig nem volt semmi gravitáció, de lépjünk tovább.

Tételezzük fel, hogy csak a relatív sűrűség számít és nincs gravitáció. Ez esetben hogyan magyarázod a légnyomást, mint jelenséget, vagy a folyadékok pl. a tengerek mélyén uralkodó magasabb nyomást? Én azt állítom, hogy a légnyomás abból adódik, hogy a fölöttünk lévő levegőoszlop súlya egy adott felületre nyomást gyakorol. A súlyt ugye fentebb a gravitációval definiáltuk. A föld gravitációja vonza a levegőt alkotó gázok molekuláit. Ha nincs gravitáció, nincs vonzóerő, tehát nyomás sincs. Önmagában a levegő sűrűsége nem fejt ki nyomást. A sűrűség=tömeg/térfogat, a nyomás=erő/felület. Mi az az erő, ami a légnyomást okozza, ha nem a gravitáció?

A végére tartogattam a poént Neked: valójában tényleg nincs gravitációs erő. Eistein óta tudjuk, hogy ez egy látszólagos erő, amely a klasszikus, Newtoni fizikában jól működik, de valójában azért érzékeljük, mert a tömeg meghajlítja a téridőt, és ebben a görbült téridőben a testek mintegy lejtőn haladva gyorsulnak egymás irányába. Kívülálló szemlélő ezt úgy látja, hogy a testek vonzák egymást, mégpedig a tömegükkel arányos mértékben.

A sürüséget az is bizonyítja kérdezö, hogy a te fejedben is sürü köd van, emiatt maradsz a Földön és nem emelkedsz fel.

Az a kérdés jutott eszembe a sürüség elméleteddel kapcsolatban, hogy ha egy tárgy sürübb, mint a világürbéli vákuum, ami tagadhatatlan tény, akkor hogyan és mitöl lebeg, ha nincs nagyobb tömegü valami a közelében?

Á! Megvan! az a sürübb valami az maga a semmi, tehát ugyanolyan sürü, mint a vákuumbéli semmi, ami meg valami. a valami az meg semmi, a semmi az meg valami. Melyik valami a semmi, és melyik semmi a valami?

Alakíthatnátok a többi észlénnyel egy klubot, lehetöleg zárt körüt. Ott fejtegethetnétek a nagy világmegváltó ötleteiteket. Keresd meg Kvantum Zolit, Elektrontagadó Elemért, Semmiazavalami Sanyit, Miértnemaztamágnesestérerösségetmérjükegyvezetékbenamitmaxwellkiszámolt Laposföld Matyit, Microsoft Innovatív Iskolát, Miértnincsenekmaisösrobbanások Mikit, Azevolúcióhazugság Aladárt, és fejtsétek meg a belépökódot a Föld közepében élö szíriuszi illuminátus gyíkember zombinácikhoz, és leplezzétek le az összes összeesküvést, miközben megfejtitek a világ mibenlétét.

Minket nem kell informálni a fejleményekröl!

#12

Hova is görbül? (Ha 3 térdimenziót feltételezek? Nekem nyolc, csak kérlek ne gyere a metrikával...)

#13

Kérdezni azért szabad? Én pl. kíváncsi vagyok az ilyen kérdésekre is.

Semmiből valami, vagy valamiből semmi is lehet (egy egyenletrendszer megoldása is lehet nulla). A választott metrika is teremthet nullás eredményt (ezért tiltott a nullával való szorzás egyenlet megoldásakor). De mondok egy példát:

Számoljuk ki egy szabványsík felületét polarizált részsíkok összegeként az alábbiak szerint. Vegyük fel a szabvány koordinátarendszert, mint meghatározó jellemzőt. Ez a síkot négy azonos területű negyedsíkra osztja, egyik a pozitív számok négyzete, a szembenálló negyedsík a negatív számok négyzete (ez a két negyedsík pozitív előjelű), a másik két negyedsík (a pozitív és a negatív, illetve a negatív és a pozitív számok összeszorzásaként jön létre), negatív előjelű. A negyedsíkok abszolút területeinek azonos nagysága a pozitív és negatív számok végtelenjeinek számossági azonosságán keresztül igazolható. Polarizálva azonban összegük éppen nulla. Tehát csak a metrika megválasztásával és alkalmazásával sikerült egy szabványsík teljes területét nullára redukálnom.

Szerintem meg "több dolgok vannak földön és égen..."

Úgyhogy bátran kérdezzünk csak...!

#14,

#12 vagyok

Hová is görbül?

Nem akartam jönni semmilyen metrikával, és nem is értem miért kellett volna.

Igen jól írod, 3 tér dimenzióban nem tud görbülni. Viszont a model nem csak a térről, hanem a téridőről szól. Ez azért fontos, mert a megfigyeléseinknek mindig van egy idő vetülete is. Amikor Newton almája leesik a fáról, akkor úgy látjuk, hogy gyorsul a Föld felé. Az általános relativitás elmélet értelmében azonban egyenesen halad a téridőben. Mivel a téridő "szövete" a tömegek környezetében nem egyenletes, hanem görbült, az alma egyenes haladását látjuk mi gyorsuló mozgásnak.

Ez egy model, ami jelenleg legpontosabban magyarázza az univerzum jelenségeit. Mivel nem tudunk a téridőre kívülről rátekinteni, így a model pontosságát sem tudjuk ellenőrizni, viszont a modell érvényessége matematikailag igazolható (egy magasabb matematikai levezetés útján).

Igen, kérdezni mindig szabad, csak vannak olyan tételek, mind a fizikában, mind a matematikában, amelyeket már fölösleges alapjukban megkérdőjelezni. Amikor azt mondjuk, hogy Einstein megreformálta mindazt, amit Newton óta a gravitációról gondolunk, az nem azt jelenti, hogy amit Newton állított az nem igaz. Azt jelenti, hogy van egy általánosabb magyarázat, amelyben a newtoni fizika is igaz, bizonyos fenntartások mellett, és megmagyaráz még további jelenségeket is. Elképzelhetőnek tartom, hogy a gravitáció einsteini felfogásához is érkezik majd egyszer egy újabb modell, amiben igaz lesz mindaz, amit Einstein már megoldott, és még tovább pontosítja azt.

Ne haragudj, de a polarizált részsíkos példádat nem értem. Pontosabban azt, hogy mi ebben a meglepő. Egy sík terület soha nem lehet negatív. Ha a koordináta rendszer negatív koordinátáin végzünk műveleteket két pont távolsága akkor is pozitív szám lesz. Ha a (0,0) és (-3,4) koordináták által behatárolt téglalapot vizsgáljuk annak a területe 12, mert 0 és -3 távolsága 3, 0 és 4 távolsága 4.

Metrika alatt nem tudom mit értesz.

Nálam a világ megértésének 3 szintje van:

- a (bizonyított) szabályok ismerete és elfogadása

- a szabályok alkalmazhatósági vizsgálata és alkalmazása

- a szabályok lényegi megértése (eredet, ok, szükségesség, változtathatóság)

A mai matematikánk millió sebből vérzik, amit éppen szabálykövető megközelítésünk miatt nem tudunk észlelni. Prím számok: pontosan két osztójuk van, önmaguk és az egy (én még úgy tanultam: csak önmagukkal és eggyel oszthatóak, de akkor maga az egyes szám borítja a szabályt, ezért át kellett írni a definíciót). Gyökvonás: műveletként két (+-) megoldás, számként csak a pozitív érték. Síkfelület csak pozitív értékű lehet stb. Gondolkodás helyett kiválóan megtanultuk a tudományt (és így önmagunkat is) korlátozni.

Szerinted egy ilyen felfogású "tudós" mit mondott a régmúltban annak az embernek, aki (nyilvánvaló követeléskezelő gazdasági szükségszerűségből) feltalálta a negatív számokat? "Ez hülyeség, kisebb számból márpedig nem lehet nagyobbat kivonni!" - vagy valami hasonlót. Követte a szabályokat (és nem gondolkodott).

A fejlődés menetében nagy vonalakban egyetértünk. Az általam fejlesztett matematikai megközelítésben pl. én is csak kiegészítem majd a matematikát, nem pedig elvetem. Elnézést a szójátékért, de a tér nálam tényleg nyolcdimenziós (3 valós, 5 fíktív), sőt a sík is az (ez bizonyos szivacsfélékre is magyarázatot adhat...). De bővebben majd ha már publikáltam. Soha nem gondolkodtál pl. azon, hogy több dimenzió esetén a dimenziószám meghatározásához mindig az összeadás műveletét használjuk, miközben az általuk meghatározott térben megjeleníthető formák térszerű (térfogati) jellemzésére a szorzás (dimenziószám-szoros) műveletét? Ez csupán amiatt van, mert az egyes tetszőleges hatványai is önazonosak lennének. Vajon ha az egységdimenzió párosszámú lenne, akkor is összeadnánk őket?

Szerintem éppen itt van bizonyos dolgok korszerűsítésének ideje (különben a fizika tényleg nagyon "elhúz" mellettünk).

Kedves Prokopf!

Most a tudományban vagyunk, ide nem illik ez a szöveged.

Légy szíves, ezt az ezotériában add elő.

Ott majd megbeszéljük, és ha alkalmas rá, az eredmény ide is felkerülhet.

Addig légy szíves, kíméld meg ezt a fórumot ettől.

Köszönjük.

Mondjuk annak tényleg van egy bája, hogy valaki általános iskolás szinten sem érti a matematikát, de jól meg akarja reformálni :D

Nem tudom, szerintem nem ezotéria rovat, inkább a humorba való.

Prokopf, azért, mert te hülyeséget tanultál, attól még a „nagy könyvben” normálisan volt definiálva a prímszám fogalma. Valamiért a „csak 1-gyel és önmagával” kifejezésre hegyezik ki a definíciót, pedig ez csak egy következmény. A prímszám olyan szám, aminek PONTOSAN 2 OSZTÓJA VAN, AMI EGYÉBKÉNT az 1 és önmaga. Látható, hogy az 1 nem fér bele a definícióba. Egy másik definíció szerint (pozitív) prímszám csak 1-nél nagyobb lehet, ott pedig már igaz, hogy csak az 1-gyel és önmagukkal osztható számok a prímek.

A gyökvonás műveletét pedig már tudták általánosítani, ajánlom figyelmedbe a komplex számokat és Moivre képletét.

A humorban csak elviccelik.

Az ezotérián el is lehet magyarázni, hogy mi vele a probléma, esetleg hogyan lenne jobb.

Például: Gyökvonás: műveletként két (+-) megoldás - ez csak a négyzetgyökre igaz.

3. gyöknek 3 megoldása van, 4. gyöknek négy megoldása, stb.

"a tér nálam tényleg nyolcdimenziós (3 valós, 5 fíktív)"

Ezt pedig az ezotérián ki lehet fejteni, és ott nem néznek senkit hülyébbnek az átlagnál, aki ilyet mond.