A gravitációt helytelenül értelmezzük? Komoly ellentmondások, paradoxonok vannak benne?
Már jóval azelőtt, hogy Nevton gravitációs elmélete negszületett volna ismert volt, a sürűség, térfogat fizikai törvényei amely megmagyarázza az alma esését a Földre. Az őket körülvevő közeghez képest relatív sűrűségükhüz képest süllyednek vagy emelkednek a tárgyak ahogy a vízbe úgya levegőbe is.
Alma sűrűbb a levegőnél ⬇ A héliumos lufi könnyebb ⬆ Hiába vonza a gravitáció a lufit, aminek a tömege sokkal nagyobb, mint annak a levegőmolekulának, amit a légkörben tart mégis felemelkedik. Ezt hogy magyarázod?
Minden a saját relativ sürűségét keresi. Ennek semmi köze a különböző gravitáció elméletekhez. Lehet hogy a gravitációt csak azért kellett a hatalomnak (háttérhatalomnak) kitalálnia, hogy egy új eddig nem létezett hatást vezessenek be a bolygómozgásra? Mert valójában nem is bolygók? A heliocentrikus elméletre. egyetlen bizonyíték sincsen a gravitrációra, amely ne lenne magyarázható a sokkal korábban ismert relatív sűrűség elmélettel.
Ha a gravitáció olyan erős, hogy képes megtartani az óceánokat a Földön és az embereket és a gömb aljára ragadt embereket, akkor hogyan lehet hogy a bogarak, rovarok madarak, léggömbök könnyedén leküzdik ezt a nagy erőt? https://www.youtube.com/watch?v=BpegQdM7Bek
Na, ne menjünk át mi se abszurdba.
A gyökvonásnak műveletként a valós számok halmazán mindig egy megoldása van, amennyiben van megoldása. Például a négyzetgyök kilencnek műveletként az a megoldása, amit a négyzetgyökfüggvény a kilenc helyen felvesz. Mivel egy függvény attól függvény, hogy egy helyen egy érteket vesz fel, mindig, minden gyökvonásnak egy megoldása lesz. Kedves Prokopf professzor úr azzal kutyulja a dolgot, hogy ha azt mondjuk, hogy x^2 = 9, akkor mennyi is x - na ennek két megoldása van - a plusz és mínusz négyzetgyök kettő.
Aztán persze ott van az algebra alaptétele, miszerint minden n-edfokú polinomnak n gyöke van a komplex számok halmazán, ha az egybevágó gyököket is számoljuk - ezzel is kellően kutyulható.
Az a megfogalmazás, hogy pontosan két osztója van, önmaga és az egy, illetve az, hogy önmagával és eggyel osztható sem kellene, hogy zavart okozzon, amennyiben valaki érti az "és" szó jelentését. Persze, ha valakinek már az emberi beszéd felfogása túl bonyolult, akkor az mondhat olyat, hogy a fenti sületlenségeket a 16-os hozzászóló és Prokopf hozták össze. Ez pont ugyanaz az analógia....
Olyasmi, hogy a dimenzió szó megértése, mérőszámok értelmezése meg aztán már főleg nem fért bele.
Elképesztő....
Szóval. Humor kategória. Vicceljék csak el. Nem hiszem, hogy a GYK feladata egy téveszmés, a Dunning-Kruger mocsár legalján dagonyázó ember agymenéseit kijavítgatni és szó szerint általános iskolás szinttűo megtanítani neki a matekot, amikor önmagát a matematika megreformálójának tartja, aki majd jól publikál. Ennél még az is jobban képben van, aki Napóleonnak képzeli magát, szóval ezzel nem lehet mit kezdeni, a megfelelő intézményeket meg már bezárták.
#20
Jogos, a négyzetgyökvonásra gondoltam.
Azért megtisztelnél azzal, hogy kicsit bővebben kifejted ezt a 3. gyöknek 3 megoldása van tételt (elég lesz eddig is, nehogy belezavarodjak, hogy a négynek van -e három, tudod meg ilyesmi...)
Aztarohadt... azért erre érdemes ránézni, aki még nem látta:
https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Vannak bajok...
"3. gyöknek 3 megoldása van"
Akkor Mojjo kedvéért helyesbítsünk: 3 olyan szám létezik, amit ha 3. hatványra emelsz, akkor ugyanazt a számot adják.
Ha ismered a komplex számokat, ott ez alap - ha nem ismered, akkor fölösleges magyarázni, úgy nem lesz számodra érthető.
Ugyanúgy, 2 olyan szám létezik, amit négyzetre emelve ugyanazt a számot adják - itt viszont van egy olyan könnyebbség, hogy ezek mind valós számok is lehetnek.
De már a 4. hatványnál szintén gond van, mert ott 4 ilyen szám van amiből max. csak 2 lehet valós.
Egyszerűen az a helyzet, hogy a matematikusok már mindent kitaláltak, amit te most itt találgattál.
Ezért érdemes előbb tanulni, és csak utána továbbgondolni a dolgokat.
Ezért ajánlom azt, hogy ha BÁRMILYEN korszakalkotó ötleted van tudományos témakörben, azt először az ezotérián vesd fel, ott nem lehet ekkorát bukni vele.
Mojjo, annyit szeretnék megjegyezni, hogy az x^2=9 egyenletnek nem plusz mínusz négyzetgyök kettő a megoldása. Tudom én, hogy elírtad, csak nehogy más azt lássa bele, hogy még ennyit sem tudsz.
Bónusz kérdés: ha gyök(9)=3, akkor gyökvonás után az x^2=9-nek hogy jön ki a (-3) is eredménynek? Mert nyilván igaz, csak mi az a lépés, ami ezt is kiadja?
Igazuk lehet. Tanuljunk egy kicsit, az sohasem késő.
Megnézem ezeket a komplex számokat, legyen pl. x⁴=1, akkor ennek 4 gyöke kellene legyen x = 1, -1, i, -i, hopp ez ki is jött.
Akkor nézzünk valami egyszerűbbet pl. x³=1, ennek a köbgyökének 3 megoldása kell legyen a komplex számoknál, egyik az egyes (vagy a=1, b=0, tessék már bele is zavarodtam, vagy az ugyanez?), de kell még legalább egy, akkor már jó vagyok.
A baj az, hogy nincs. Páratlan hatvány esetén (páratlan hatványok alaptartók) sem az "i" sem a "-i" önmagában nem teljesíti. Megpróbálhatnám "a+bi" alakra hozni, csak minek? Akkor meg a komplex számok alapdefínicióit nem teljesíti ("a" és "b" tagok valósak kell legyenek, ha viszont kinullázom az imaginárius tagot akkor csak a fenti eredményt fogom kapni, ami, hogy úgy mondjam egy eléggé "határozott" egyenlőségnek tűnik.
Mindegy, majd valami okos holnap elmagyarázza...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!