Miért tételez fel a fizika, hogy a létező dolgok okozzák a hatásokat, nem pedig a nemlétezők?
Pl. miért gondolják, hogy egy sűrített levegővel működő dugattyút a levegőmolekulák mozgatnak?
Tételezzük fel, hogy a molekulák közti "semmi" semmimolekulákból áll, és ezeknek a semmimolekuláknak negatív nyomásuk van. Ekkor a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van, vagyis a ritkább levegőjű oldal irányába.
Vagy miért gondolják, hogy az atomok tömege az atomban van, nem pedig mellette? Mint egy átlátszó húsú cseresznyének is csak a magját látni, mégis körülötte van a tömeg nagyrésze.
"A dugattyú mozgása meg van magyarázva a részecskékkel, amikre több, különböző bizonyíték is van."
Milyen bizonyíték van a részecskék létezésére? Hogy érzékeljük őket? Ez nem bizonyíték, ugyanis nem tudjuk, hogy az eszközünk a semmi hiányát érzékeli vagy a valami létét.
válasza:"Miért mondjátok rá egy kis piros gömbre (proton), hogy valami, és miért mondjátok rá egy kis fekete gömbre (vákuum), hogy semmi?"
A semmi nem vesz fel semmilyen alakot és színe sincs. Nagy itt a képzavar...
válasza:"Ez nem bizonyíték, ugyanis nem tudjuk, hogy az eszközünk a semmi hiányát érzékeli vagy a valami létét."
Dehogynem, mivel a semmi hiánya egy értelmetlen paradoxon.
válasza:
válasza:"Pl. miért gondolják, hogy egy sűrített levegővel működő dugattyút a levegőmolekulák mozgatnak?
Tételezzük fel, hogy a molekulák közti "semmi" semmimolekulákból áll, és ezeknek a semmimolekuláknak negatív nyomásuk van. Ekkor a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van, vagyis a ritkább levegőjű oldal irányába."
Aha, tehát a levegő(!) molekulák közötti semmi kölcsönhatásba lép a dugattyúval? Miért is lép kölcsönhatásba a dugattyúval? Azzal az anyaggal miért? És a levegő molekulái miért nem lépnek kölcsönhatásba a dugattyúval, vagy a semmivel? Vagy ha a levegő molekulák közötti semmi lép kölcsönhatásba a dugattyú molekulái közötti semmivel, akkor a két semmit mi különbözetti meg egymástól? És hogyan szerzünk tudomást az anyagról, ha az anyag helyett a semmi a kölcsönható?
Nem túl konzisztens elmélet, csiszoljál még rajta!
válasza: válasza:26 lol ":D
kérdező nem érted az alap világ működését... ennyit erről
a semmi nem fekete gömb hanem elképzelhetetlen semmi-molekula meg abszolút nincs már ezzel cáfolod magad!
nem veszed észre de magadnak mondasz ellent mert csak valami okosat akarsz mondani gyorsan...
a semmi az nem valós csupán a képzelet szüleménye molekulák közt nagyon sok minden van pl részecskék... bizonyított tény hogy nincs üres "tér" mert maga a tér is már valami!
Úgy látom, a gyengeelméjűek gyülekezetébe kerültem.
"És a levegő molekulái miért nem lépnek kölcsönhatásba a dugattyúval, vagy a semmivel?"
Azért, mert a levegőmolekulák valójában a semmik. A mellette lévő "semmi" pedig a valami. Csak ti hasraütésszerűen elnevezitek a piros gömböket valamiknek, ahelyett, hogy a mellette lévő dolgot neveznétek valaminek.
válasza:Ja.
Mindenki gyengeelméjű. A tudósok a legrosszabbak.
Csak te vagy normális.
A hozzád hasonlóan normális emberek helye pedig az ezotéria!
válasza:Ahha. És a semmi szépen úgy áll oda minden valami köré, hogy olyan hatást keltsen, mintha a valami tenné, közben alattomban a semmi teszi.
Te nem is simán az okossemmit találtad fel, hanem a troll-okossemmit.
Szedd össze magad és tanulj egy kis fizikát.
Majd ha azon túl vagy, rá fogsz jönni, hogy mekkora marhaságot beszélsz.
Tudás nélkül persze nem látod.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!