Miért tételez fel a fizika, hogy a létező dolgok okozzák a hatásokat, nem pedig a nemlétezők?
Pl. miért gondolják, hogy egy sűrített levegővel működő dugattyút a levegőmolekulák mozgatnak?
Tételezzük fel, hogy a molekulák közti "semmi" semmimolekulákból áll, és ezeknek a semmimolekuláknak negatív nyomásuk van. Ekkor a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van, vagyis a ritkább levegőjű oldal irányába.
Vagy miért gondolják, hogy az atomok tömege az atomban van, nem pedig mellette? Mint egy átlátszó húsú cseresznyének is csak a magját látni, mégis körülötte van a tömeg nagyrésze.
"Miért tételez fel a fizika"
Ezt úgy mondod, mintha csak úgy kipattant volna valaki fejéből, és ennyi. :)
"Tételezzük fel"
Feltételezni bármit lehet, de a fizika utána bizonyítja is. Te is feltételezhetsz bármit, csak akkor tessék bizonyítani, legalább kísérleti szinten, vagy tudományos módszerekkel cáfolni a meglévő modellt.
"Ekkor a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van"
Miért, a molekulák csökkentik a semmi hatását? Miért nem rántja össze a levegő molekuláit is a semmi?
"a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van"
akkor a vákuummal működő rendszerek nem csak a külső légnyomás-értékig tudnának dolgozni, hanem akármekkora erővel, jó sok semmit belepakolva.
De sajnos csak pont a külső légnyomásnak megfelelő erőt tud kifejteni.
Amekkora az, akkorát.
Szóval?
Akkor feltalálod hozzá az okossemmit, ami annyi gyűlik oda, hogy pont megfeleljen a légnyomásnak?
"Ekkor a dugattyú mozgása úgy is magyarázható, hogy arra az irányba fog a dugattyú elmozdulni, ahol több semmi van, vagyis a ritkább levegőjű oldal irányába"
Keressünk egy jó kísérletet. Mondjuk van két tartály, mindkettőn egy-egy nyílás, amikbe légmentesen, de ki-be mozgathatóan pont beleillik egy rúd. Fordítsuk szembe a két tartály nyílást, és középről illesszük beléjük a rúd egy-egy végét, mintha híd lenne a tartályok között. Szivattyúzzuk ki mindkét tartályból a levegőt.
A légnyomás csak merőlegesen tud hatni a rúd felületére, a tartályba érő végei pedig vákuumban vannak, ezért az nem fog megindulni egyik irányba sem, és húzó- vagy nyomóerő sem hat rá. Viszont ha feltételezzük, hogy a vákuum húzni igyekszik a rúd anyagát, akkor húzóerőt kell mérnünk rajta, ami kettészakítani igyekszik a rudat.
"Szerintem a kérdező a sötét anyaghoz hasonló dologra gondol."
Optimista feltételezés. :)
Az a baj, hogy nem vagytok képesek elvontan gondolkozni, és megint csak a példáim megcáfolásából áll a válaszotok.
A kérdésem magában foglalja azt a problémát, hogy mi a valami és mi a semmi. Miért mondjátok rá egy kis piros gömbre (proton), hogy valami, és miért mondjátok rá egy kis fekete gömbre (vákuum), hogy semmi? Miért gondoljátok, hogy amikor felnéztek az égre, akkor a sárga csillagokból érkező fény hat a szemetekre, nem pedig a mellőjük érkező feketeség?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!