A világon minden élőlény egyetlen közös őstől származik?

Azt talán bízzuk a kérdezőre, hogy mit akart kérdezni. Nyilván többféleképpen is lehet értelmezni a kérdést, nem biztos, hogy jól értelmeztem.

"Arra kíváncsi, hogy voltak-e külön kialakuló, és utána esetleg kihaló ágak.

Ezek pedig lehet, hogy voltak."

És ezt te onnan tudod, hogy...?

"onnan tudod, hogy...?"

Azt, hogy 𝐄𝐒𝐄𝐓𝐋𝐄𝐆 volt?

Ez a józan ész.

És hogy mi utal erre?

Erről hallottam néhány dolgot: például a bázisketteseket.

Meg kutatásokat, tehát ez másnak is az eszébe jutott, és lát benne lehetőséget.

Bocs, félreolvastam, a lehetet valahogy nem vettem észre a 10. válaszban levő mondatban. :( Nyilván azzal egyet étek, hogy elképzelhető, hogy voltak.

"És hogy mi utal erre?

Erről hallottam néhány dolgot: például a bázisketteseket."

A báziskettesek hogyan is utalnak erre?

Úgy, hogy az RNS leolvasása egy nagyon alapvető dolog.

Ha már ez különbözik, akkor elég jó eséllyel ezek a lények nem közös őstől születtek.

Mondjuk nem lehetetlen, csak érdemes feltételezni.

Oké, de jelenleg egyetlen élőlény sem él, ahol báziskettesek volnának.

Plusz a báziskettesek úgy szoktak felmerülni, hogy valószínűleg ezekből fejlődött ki a bázishármasokon alapulógenetikai kód. (Erre elég sokminden utal, például a tripletek harmadik bázisának "lötyögése".) Szóval attól még, hogy esetleg létezhettek báziskettesek, az nem bizonyítja azt, hogy az élet egymástól függetlenül többször is kialakult.

[link]

(Már eleve elég meglepő volna, ha egymástól függetlenül többször az RNS alakult volna ki fehérje kódolásra.)

Az őslevesben magától létrejött 100 bázispárból álló RNS.

Nyilván rengeteg példányban, akár sokszor ugyanaz is.

De a lényeg itt az, hogy létrejöhetett különböző, de működő példány is.

Akkor ez már két különböző élet.

A tudósok idáig úgy gondolták, hogy 300 bázispár minimálisan szükséges az élethez.

Azonban már csináltak olyan mesterséges sejteket, amelyeknek ennél kevesebb van.

Annyi a hatása, hogy így nem tudják biztosítani a sejtek állandóságát: például a szabványos méretet sem.

De ez miért probléma?

Az őslevesben minden bőségben volt, és nem volt ellenség. Ott ezek a sejtek is működnének.

"Az őslevesben magától létrejött 100 bázispárból álló RNS.

Nyilván rengeteg példányban, akár sokszor ugyanaz is."

100 nukleotid hosszúságú RNS-ből 4^100 = 2^200 = kb. 10^60 féle lehet. Az több, mint amennyi atom van a Földön. Szóval azért én bátor kijelentésnek tartom, hogy sokszor létrejöhetett ugyanaz a bázissorrendű RNS is (az önreplikáció előtt). Persze nyilván nem biztos, hogy véletlenszerűen alakultak ki ebben az időszakban a különdöző bázissorrendű RNS-ek.

"De a lényeg itt az, hogy létrejöhetett különböző, de működő példány is."

Persze, megtörténhetett. És mennyi ennek az esélye? Azért az sem mellékes.

"Akkor ez már két különböző élet."

Én egy önmásoló RNS molekulát nem feltétlenül neveznék még élőnek, persze definíció kérdése.

"A tudósok idáig úgy gondolták, hogy 300 bázispár minimálisan szükséges az élethez.

Azonban már csináltak olyan mesterséges sejteket, amelyeknek ennél kevesebb van."

Azt bizotos nem. Szerintem te önreplikációra képes RNS-ekről beszélsz (azokra igaz is lehet), de azok nagyon messze vannak egy sejttől. A legkisebb ismert genomú egysejtűnek 137 fehérje kódoló génje van, a genomja 112 031 bázispár hosszúságú.

[link]

"Annyi a hatása, hogy így nem tudják biztosítani a sejtek állandóságát: például a szabványos méretet sem."

Ezmit jelent?

"Az őslevesben minden bőségben volt, és nem volt ellenség. Ott ezek a sejtek is működnének."

Az ősleves elméletet a legtöbb kutató már meghaladottnak tekinti, többek között épp azért, mert nehezen elképzelhető, hogy egy egész óceán tele volt hasznosítható monomerekkel (anélkül, hogy lebomlottak volna). Ma a legtöbb elképzelés szerint sokkal specifikusabb helyeken alakulhatott ki az élet. Például a mélytengeri hidrotermális kürtőkben.

[link]

Még egy apróság (bár a kérdés lényegét nem érinti):

"Az őslevesben magától létrejött 100 bázispárból álló RNS."

Inkább bázisból (vagy még inkább nukleotidból), mivel az RNS általában egy szálú.

Mivel a genetikai részletek elég jól lettek érv-ütköztetve, én laikusként nem folynék bele, csupán a kérdés értelmezési vitájához járulnék hozzá.

"A világon minden élőlény egyetlen közös őstől származik?"

Szerintem erre a helyes válasz, hogy úgy tudjuk, hogy igen. De ez nem jelenti azt, hogy nem voltak annál korábbi, esetlegesen eltérő, külön keletkezésű élőlények, melyek közül sok kihalt, pár esetleg egyesült és együtt hozták létre azt a bizonyos, mindenkinek közös őst.

Sok esetleges ilyen külön ős még talán önmagában meg sem érdemli az élőlény nevet, de szükséges volt ama közös ősünk létrehozásához is.

Az biztos, hogy MA nem ismerünk olyan élőlényt, ami kimutathatóan más őstől származik.

Nem szükségszerűen.

Ez a bolygó azért baromi nagy, nem látom semmiféle elvi akadályát, hogy akár több különböző helyen is kialakulhattak egymástól függetlenül azok az önmagukat másolni képes makromolekulák, amiket ma az élőlények ősének tekintünk.