Az időjárást hogy tudják ennyire pontosan megjósolni?

#10: Pontosan.

Ha egy 500 négyzetkilométeres csihipuhi-zuhi jön 60 km/h-val, az elég biztosan beteríti majd a közvetlen, most látható útvonalát is, máskor meg szeparált, kevert széliránnyal utazó kisebb esőfelhők járnak kiszámíthatatlan keringőt.

Ezen a nyáron a telómon az időkép legalább 5-6 nagy zivatarról értesített előre, amiből nálunk nem lett semmi, de mind ronggyá verte a szomszédos településeket, minket kikerült balról-jobbról.

Ilyen van. De ez számomra éppen a jelzési pontosság jele, nem a hibáé.

Arra egyszer sem volt példa, hogy jött volna bármi jelzés nélkül és szerintem az lett volna az igazi gond.

Az időjárás a napsugárzás hatására alakul úgy, ahogy megvalósul. Ez persze nem annyira egyszerű, de a lényeg, hogy szabályos, ezért megfigyelhető és statisztika készíthető belőle. Ezekből lehet bonyolult eljárásokat készteni, amit nevezhetünk a folyamat szabályainak. He azután egy konkrét helyen egy konkrét, éppen megvalósuló eseményt kezdeti feltételnek tekintünk, akkor ebből bizonyos körülmények között sok minden megjósolható (ahogy ugyanilyen alapon az is, hogy ezer méterről leejtett tárgy mikor ér földet és mi történik vele - csak az időjárás drasztikusan bonyolultabb.)

A jóslás módszertana tehát az, hogy rengeteg sok helyről vannak akár több száz éves (utóbbi 100 évből szisztematikusan feljegyzett) adatok, amelyek alapjai szabályok meghatározásának. Adott kezdeti feltételből ennek alapján jósolnak.

A jóslás pontossága a bonyolultság és más tulajdonságok alapján nagyon erősen függ a jelenségek tartósságától, amit a földfelszín állapotának stabilitása biztosít. Sajnos az utóbbi 50 évben az ember ebbe durván beavatkozik, ezáltal a felszín tulajdonságai (a napsugárzás elnyelési/visszaverődési arányai) lényegesen változnak meg, így korábbi tartós és nagy tehetetlenségű áramlatok instabillá váltak (például Európában a nyugat-keleti széljárás, vagy ami sokkal rosszabb, a Golf áramlat is bomlás jeleit mutatja). Ez viszont a korábbi statisztikákat, és a belőlük képzett szabályokat érvénytelenné teszi. Ami a jóslás időtartamát igen jelentősen csökkenti, így fordulhat elő, hogy például Budapestre adott időpontban egy hét múlva hőséget és napsütést jósolnak, viszont a jelzett időben hideg és eső is lehet (volt is).

Az időjárás jóslásával az úgynevezett káoszelmélet foglalkozik.

A következő 24 órára már elég pontos szokott lenni, főleg ha kistérségre bontottat nézünk nem az országos átlagot.

2-3 napra előre is már csak viszonylag pontos.

2 hétre előre meg többé kevésbé pontosak a jóslatok nagyvonalakban.

2 hétnél távolabbra meg csak tippelgetés van.