Mi a magyarázat a finomhangolt világegyetemre?
#7
Ez egy nagyon jó összefoglaló, köszi!
válasza:"de ha csak egyszer próbálkozol,"
És miből gondolod, hogy csak egy "próbálkozás" volt az ősrobbanás esetében? Miből gondolod, hogy nem történnek most is csilliószámra ősrobbanások valahol a mi téridőnkön túl, ilyen-olyan finomhangoltsággal?
Ennek miért zárod ki csípőből a lehetőségét?
#8
Mind a három magyarázat összeegyeztethető a természettudománnyal és egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy melyik az igaz. Az, hogy ki melyiket választja, nem annyira magukról a magyarázatokról, sokkal inkább magáról az emberről mond el sokat.
Egyébként az valamelyest tényleg meglep, hogy jelenleg 5-ből 5 szavazat egyetlen egy válaszra megy; én például inkább az utolsót választanám. Inkább olyan 6-1-3 arányra számítottam.
válasza:" Inkább olyan 6-1-3 arányra számítottam."
A Természettudományok témakörben? Ennyire nem vagy képben, hogyan működik a természettudomány?
válasza:#5 és #12 véleményével értek egyet (apró kiegészítés: jelenleg általunk ismert élet=/=jelenleg létező).
Azért az sem ártana, ha az idő természetéről is kicsit többet tudnánk...
Kedves Prokopf,
Ha vetsz egy pillantást a kérdésben másoddikként linkelt Facebook posztra, látni fogod, hogy #12 olyasmit hiányol, ami ott elsőként van felvetve lehetséges magyarázatként (és mellesleg a szavazásnál is ez az első opció).
#9, nem akartam félvállról venni a válaszodat, de eddig nem volt időm, ezért csak most kerítek sort rá.
Az általad felvetett lételméleti szempontból nem látok jelentős különbséget aközött, hogy egy többszörösen beágyazott szimulációban élünk (ahol az a világ, amelyből a miénket szimulálják, maga is egy szimuláció), és aközött, hogy az ősrobbanást egy másik világegyetem összeomlása előzte meg, mert az első ugyanúgy nem ad választ arra, hogy honnan van az eggyel felsőbb szimuláció, mint ahogyan a második sem arra, hogy honnan az eggyel korábbi világegyetem – de a szavazásra feltett kérdésre az első esetben „tudatos tervezés”, a második esetben „multiverzum” a válasz.
Abban igazad lehet, hogy a „tudatos tervezés” kifejezés használata a szavazásban talán nem helyes, de a másodikként linkelt Facebook poszt alapján nyilvánvaló, hogy a szándékosság itt nem az eredményre – a zsiráf nyakára – irányul, hanem csakis a rendszer „alapbeállításaira”, az egyes fizikai állandók értékére és egymáshoz képesti arányára. És a tudatos tervezés egyáltalán nem csak Istent jelentheti, jelentheti a szimulációt is, amiről itt van egy jó eszmecsere: https://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__termeszettudomany..
Ha jól értem, a harmadik lehetőség áll hozzád a legközelebb, egyébként hozzám is, ezért is furcsállom, hogy az még egyetlen szavazatot sem kapott.
válasza:„Az általad felvetett lételméleti szempontból nem látok jelentős különbséget aközött ...”
Az egymásba skatulyázott világegyetem szimulációk hipotézise (így ebben a formában felvetve) triviálisan azért nem tudománytalan mert mint minden tudományosan vizsgálandó/vizsgálható állításnak egyik fontos kritériuma a falszifikálhatóság. Bármely elmélet használhatóságának próbaköve a falszifikálhatósága. Egy elmélet tudományosan hasznavehetetlen, sőt nem is igazán tudományos hipotézis, ha nincs olyan megfigyelés, amely falszifikálhatná. Azonban minimum elvárandó ,hogy a hipotézis tartalmazzon olyan „receptet” amely egzaktan definiálja, hogy lehetne cáfolni, ha nem lenne igaz. Továbbá nem magyarázza meg az alapkérdést, mert csak még több kérdést vet fel, hiszen a konstruktőr konstruálásának problémája, amit már kifejtettem. Nem említettem meg, hogy aki szerint nagyon valószínűtlen hogy tudatos tervezés nélkül kialakuljon, akkor gondoljon bele hogy még valószínűtlenebb hogy az a tudatos tervező aki tervezte hogy az alakuljon ki az még valószínűtlenebb. Tegye fel magának azt a kérdést : - Miből gondolja, hogy az a valószínűbb? - .
A másik amit említettél az ősrobbanás előtti összeomlott világegyetem. Erre is mondhatom a falsifikálhatóság kérdését. Továbbá implicit teljesen triviálisnak veszed, hogy nem fiktív már egyáltalán maga az értelmezési tartomány azaz már csak fogalmi szinten az, hogy ősrobbanás előtt. Einstein és az azóta elvégzett empirikus megfigyelések óta tudunk sokkal többet magáról az időről mint előtte. Például hogy nincs egyetemes idő, aminek számos következménye van. Ezen ismeret nélkül pl. nem tudnánk gps-t gyártani.
Az ősrobbanás mint időpont nincs, de elmúlt, olyan értelemben hogy sosem volt jelen, legalábbis a kozmológiai modellben. Úgy lehet elképzelni mint egy pozitív számokat tartalmazó számegyenest, ahol nincs legkisebb szám, de minden szám több mint nulla. Minden eseménynek volt megelőző eseménye. Ahogy tekintünk vissza az univerzum őskorába úgy egyre rövidebb korszakok jellemzik. Tudományosan jellemzett legelső korszak az első az 10⁻³⁵ másodpercben történt a Plank korszak, ami után exponenciális gyorsulás történt. Ez után egyre hosszabb korszakok vannak. Vagyis ha extrapoláljuk a modell szerint, akkor véges alatt végtelen sok korszakon ment át, nincs legelső korszak. Ezt ameddig vissza tudjuk követni részecskefizikai, meg kozmológiai empirikus megfigyelésekkel addig konzisztens a megfigyelés a modellel, persze nem tudjuk visszakövetni csak tíz a mínusz valahanyadikon másodpercig.
Az univerzum tágulása egy speciális téridő „görbület”, amelyet az Einstein-féle téregyenletek írnak le. A parciális differenciálegyenleteknek lehetséges olyan megoldása is, amely esetén a térszerű metszetek térfogata időirányban növekszik. Ezt nevezik közönségesen az univerzum tágulásának. Az univerzumban nem a galaxisok mozognak, hanem a téridőnek van olyan alakja, hogy a „nyugalomban” lévő galaxisok világvonalai széttartanak egymástól: azaz távolodnak. A speciális relativitáselmélet egy merev vonatkoztatási rendszerben igaz. Merev méterrudak és órák rendszere. A táguló univerzumban nem lehet ilyen vonatkoztatási rendszert kijelölni.
Meg kell barátkozni a szóban forgó elmélet nyelvezetével. Kozmológiával, az univerzum tágulásával, annak „sebességével” és „gyorsulásával” kapcsolatban nem szabad feltenni olyan kérdést, amire m/s vagy m/s^2 mértékegységű választ várunk. Illetve szabadni szabad, csak értelmetlen, ezért ne csodálkozzunk, ha számadat helyett enyhe mosolyt kapunk válaszul... A kozmolóigai modell fogalmai adekvát leírására például az általam linkelt arxiv-ról linkelt görbéről leolvasható adatok szolgálnak. Ennél „pontosabb”, „konkrétabb” válasz nem létezik, ez viszont (pl az az adat, hogy a lassulási paraméter jelenlegi értéke kb -1/2) teljesen kielégíti a tudományos kritériumokat, és a mért görbe elemzésével minden más keresett adat kiszámítható.
A világegyetem tágulási sebességre vonatkozó Hubble-paraméter 74,3±2,1 km/s/Mpc, a hibahatár kevesebb mint 5 % (Riess és csoportja által megállapított adat).
A 6.-ik oldalon az ábra : A vízszintes tengelyen a vöröseltolódás (a hullámhossz relatív eltolódása) látható - minél nagyobb ez, annál messzebb nézünk vissza a múltba, az idő a z vöröseltolódás monoton függvénye, a pontos függvényalak függ az alkalmazott kozmológiai modelltől. Ezért is nem időt írnak a tengelyre, hiszen annak pontos értéke modellfüggő, míg a vöröseltolódás mérhető, objektív adat. Az ábra bal szélén, nulla vöröseltolódásnál tehát a jelen pillanat, jobbra pedig az egyre régebbi múlt látható.
A függőleges tengelyen a q "gyorsulási paraméter" nevű mennyiség szerepel. Vegyünk két tetszőleges (de a továbbiakban rögzített) galaxist, és legyen ezek időben változó távolsága u(t). Jelöljük e függvény idő szerinti deriváltját u'-vel, idő szerinti második deriváltját u''-vel
Készítsük el ezekből a következő kombinációt:
q = - u''u/u'u'. Ez lesz a lassulási paraméter.
Ha az eredeti két galaxis helyett két másikat vettünk volna, amelyek egy adott pillanatban kétszer olyan messze vannak, mint az előző pár, akkor a Hubble-törvény értelmében az u(t) függvény egyszerűen megszorozódott volna kettővel. Hasonlóképp a deriváltjai is. Behelyettesítve láthatjuk, hogy a q mennyiség értéke nem változott volna. A lassulási paraméter definíciója tehát független attól, mely konkrét galaxispár távolságát vizsgáljuk.
Az egyes galaxisok egymáshoz képesti pillanatnyi u' sebessége és u'' gyorsulása a szokásos m/s, illetve m/s^2 egységekben mérhető, ezek viszont függenek attól, mely konkrét galaxisokról van éppen szó. Ezért értelmetlen azt kérdezni, hogy "milyen sebességgel" vagy "mekkora gyorsulással" tágul az Univerzum. A tágulás pillanatnyi ütemére a H=u'/u Hubble-állandó a jellemző (ennek mértékegysége 1/s), a tágulás gyorsulására (pontosabban lassulására) pedig a dimenziótlan q paraméter.
A mínusz előjelet azért definiálták bele a lassulási paraméter értékébe, mert eredetileg azt gondolták, hogy a tágulás mindenképpen lassul – ilyen esetekre ez a képlet pozitív értéket szolgáltat.
Ha a tágulást bizonyos egyszerű függvények írják le, akkor a q(t) lassulási függvény időben állandó marad. Ha pl. az u(t) függvény az idő n-ik hatványával arányos u(t)=A*t^n, akkor q=(1/n)-1 . Lassuló tágulás esetén az n hatványkitevő 0 és 1 között van, ennek reciproka nagyobb 1-nél, tehát q pozitív. Pl. a sík terű Fridman-modell esetén n=2/3, ezért q=1/2 a tágulás teljes folyamata során.
Az Univerzum gyorsuló tágulásának egyik lehetséges esete az lenne, ha a hatványfüggvénnyel leírható u(t) képletébe 1-nél nagyobb n-et helyettesítünk be. Ekkor q állandó negatív értéket vesz fel. Érthető: a gyorsuló tágulás „negatív lassulásnak” felel meg.
Egy másik lehetséges eset az exponenciálisan gyorsuló tágulás: u(t)=A*exp(t/T), ahol T a tágulás időállandója, ami az univerzum méretének (a radioaktív felezési idő mintájára definiált) „kétszereződési” idejével arányos. Ebben az esetben a q lassulási paraméter értéke állandóan q = -1. Ilyen tágulás valósulna meg, ha a világot kizárólag sötét energia (inflaton, kvinteszencia) töltené meg, és a számítások szerint ilyen volt a tágulás a hajdani inflációs korszakban.
Nem várhatjuk el, hogy a többféle, más-más állapotegyenletű anyaggal kitöltött univerzum tágulásának történetét a fenti egyszerű függvények írják le. Mint az arxiv-ról idézett oldalon a diagrammok (ami a mérési adatok legkisebb négyzetes illesztésével, elméleti feltevések, modellek felhasználása NÉLKÜL készült - a piros sáv közepén húzódó piros vonalat kell figyelni) mutatja, nem is ez a helyzet. A q paraméter értéke az idő folyamán változott.
Azaz összegzésül a tágulás leíró modellből jól látszik, hogy van egy függvénysereg ami közül egy a mi világegyetemünk, a többi mind mind konkrét függvények melyek lehetségesek lennének más paraméterek esetében. Ha azt feltételezzük hogy nagy bummok meg nagy zuttyok sorozataként, azaz ősrobbanás majd összeroskad , egyszer csak kialakult a jelenlegi világegyetem, van ideje bárhányszor próbálkozni, egyszer csak betalál. Ez a fikció azért áll instabil lábakon mert nem igaz az hogy tetszőlegesen korlátlan számban „próbálkozhat”, mert ha egy örökké táguló világegyetem jön ki, akkor nincs több dobása.
„Ha jól értem, a harmadik lehetőség áll hozzád a legközelebb, egyébként hozzám is, ezért is furcsállom, hogy az még egyetlen szavazatot sem kapott”
Valójában nem tudom melyik, de a tudatos tervezés legkevésbé. A másik kettő se feltétlen zárja ki egymást, sőt lehetséges hogy ez a hamis dilemma problémája. Még a tudatos tervezést is ki lehet dumálni, nem mint kiváltó fő okot, hanem mint menet közben kialakuló valamit aminek következménye egy (vagy akár több) világegyetem amelyben élet is van. Persze kiváltó fő oknak mondhatom a tudatos terveztést is mint axiómát. Ez azonban nem ez nem tudomány, ez az mint rágom a körmöm és hülyeségeket beszélek.
válasza:"triviálisan azért nem tudománytalan "
jav. : "triviálisan azért tudománytalan "
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!