Azt mondják minél jobban távolodunk el a Földtől, annál hidegebb van. Viszont minél közelebb vagyunk a Naphoz, annál melegebb. Hogy van ez?

sadam87 Igen elírtam, 10 km magasságot akartam írni. Kösz a javítást.

És igen, nem lehet konkrét határt mondani olyan sok a befolyásoló tényező. Mint írtad:

- ha nem termel hőt

- az elnyelésétől,

- a méretétől,

- az alakjától.

Még hozzávehető a test és a felület hőtürköző képessége is. Egész más a helyzet egy hőt és fényt tükröző testnél, vagy felületnél. Számít még az emelkedés sebessége is, egy gyors emelkedésnél nincs idő a lehűlésre a légkörben, egy lassú mozgásnál meg van rá idő.

Itt egy ábra egy sematikus hegyről az árnyékos és napos oldalán mérhető hőmérsékletekkel:

[link]

[link]

És még úgy általában a magashegységekben is változó az időjárás és van jó idő és hidegebb ott is.

Kérdés a kérdező mit akart ebből kérdezni, de kapott jó sok infót :D Amúgy mint nétköznapi alap, az 1000 méteres magasságban kb 25 C van, onnantól már "biztosan" érezhető a hűlés.

A Kilimandzsáró 5900 m, és a lábánál 20-25 C van, a csúcson meg -7 - -30 C. Nem kis különbség, de látható belőle, hogy pár ezer méteren már keményen télies a hőmérséklet. Gondolom ez segít az átlagos emberi tartomány betájolásához, hogy a hegymászás nagyobb magasságba milyen hőmérséklet csökkenéssel jár.

Az Űrállomásnál amúgy nem a légkör ritkasága miatt kell hűtés - bár emberi léptékkel már az a magasság vákuum - hanem a Nap sugárzása gyorsabban melegít, mint az árnyékos oldali hősugárzással hőleadás, plusz az ISS is termel hőt, ezeket kell hűteni. Elég komplett rendszer van rajta hozzá. De érintheti a kérdést, úgyhogy viszonyításképp az ISS a maga 400 km magasságán, a napos oldalon 120 C, az árnyékoson meg -250 C.

Valami holtpontot azt tényleg nem lehet megadni.

...

[link]