Minél többet tanulja valami a természettudományokat annál kevésbé hisz a szellemvilágban?
Van összefüggés a kettő között?
Volt olyan esetre is példa, hogy valaki nagyon értett egy vagy több természet tudományághoz és mellette hitt is a szellemvilágban?
Hit erősségének kérdése.
Azért a természettudományos ismeretek menyiségének arányában illene csökkennie a hitnek a természetfelettiben.
De például a szellemjelenség tudományos magyarázatának keresése felé tolódva már más a helyzet.
Ebben a formában az ember a jelenség létét elfogadja, de nem társít hozzá misztikumot, a tudományosan magyarázható okot keresi.
És ha valaki elmélyül a szellemtudományokban, akkor kevésbé hisz a természetben? :) Oké, magyarul inkább humán tudományoknak nevezzük, de pl. németül Geisteswissenschaften (=szellemtudományok) a hivatalos megnevezés.
De komolyra fordítva, igen, a 19. század vége felé tudományosan is foglalkoztak a szellemjelenségekkel, de arra jutottak, hogy tudományos módszerekkel nem igazolhatóak.
De attól is függ, mit értesz pontosan szellemvilágon. A holtak lelkeit, ahogy a mi kultúrkörünkben elképzelik, vagy belefér pl. a japán kamik világa is, amit hol szellemeknek, hol isteneknek fordítanak, de egyik sem teljesen pontos. Szerintem Japánban vannak tudósok, akik, ha csak hagyománytiszteletből is, de valamilyen szinten hisznek a kamikban.
2
Igen, pontosan. Egy olyan világban való hitre gondoltam ami nem anyagi, hanem inkább párhuzamos síkú. Tehát, hogy léteznek szellemek, mi magunk is azok vagyunk, a lelkünk is az, és az anyagi világ az pusztán egy kivetülése a szelleminek.
Na most ha a természettudományok csak anyagi jellegű bizonyítékokat fogadnak el, akkor érthető miért is nem lehetne tudományosan bizonyítani egy szellemvilágot, a lelkünk testünktől való elkülönülését.
"ha a természettudományok csak anyagi jellegű bizonyítékokat fogadnak el"
Az a helyzet, hogy tudományosan csak az nevezhető bizonyítéknak, ami, ha nem is "anyagi jellegű", de mérhető, megfelelő tudományos elmélettel (fizikai törvényekkel, számítással, képletekkel) alátámasztható, modellezhető, ellenőrizhető, kísérletileg megismételhető. Ha nem is mind egyszerre, de legalább néhány ezekből.
Az a baj, hogy a szellemvilágra EGYIK sem teljesült. Eddig.
4
Igen, de a logika szerint ha tegyük fel valóban létezne is szellemvilág akkor is mérhetetlen lenne tudományos szempontból.
Mert a tudományosan szemlélődve csakis a valóság azon része létezik amely mérhető tudományosan. De ez még nem bizonyítja azt, hogy amit a tudomány mérni tud az minden. Csupán annyit bizonyít, hogy ennyit tud mérni a tudomány.
"ha tegyük fel valóban létezne is szellemvilág akkor is mérhetetlen lenne tudományos szempontból"
Feltéve, hogy nem is láthatóak valójában, csak az agyad teszi oda a képüket a szemedre, minden érzékszervedre.
Mert ha látható, akkor fotonok minimum ott vannak.
Mérhető. Mitől keletkezik foton? Mérhető, számolható stb.
"ez még nem bizonyítja azt, hogy amit a tudomány mérni tud az minden."
Azt nem. De arra van bizonyíték, hogy SOHA, SEHOL nem találtunk semmit, ami van, létezik, de nem tudtuk előbb-utóbb tudományosan mérni, sőt kiderült, hogy nem is lehet.
"Tehát, hogy léteznek szellemek, mi magunk is azok vagyunk, a lelkünk is az, és az anyagi világ az pusztán egy kivetülése a szelleminek."
Ha nem is pontosan, de lényegét tekintve a keleti vallások ezt mondják. És szép számmal vannak hindu és buddhista hátterű tudósok, akik nem fordulnak szembe a vallásukkal, sőt egy részük gyakorolja is azt.
"De ez még nem bizonyítja azt, hogy amit a tudomány mérni tud az minden. Csupán annyit bizonyít, hogy ennyit tud mérni a tudomány."
Ez szerintem is így van. Persze a tudomány eredményei bizonyos mértékig behatárolják, hogy milyen világképet alakíthatunk ki. Egyes dolgok szinte teljes bizonyossággal kizárhatók, de maga a transzcendencia nem zárható ki a tudomány alapján.
"SOHA, SEHOL nem találtunk semmit, ami van, létezik, de nem tudtuk előbb-utóbb tudományosan mérni"
Ez így van, de erre azt mondja a buddhizmus, hogy ami létezik, az egyszer létrejött, és ami létrejött az egyszer meg is szűnik, tehát csak egy időleges és feltételektől függő jelenség, így nem mondhatjuk rá abszolút értelemben, hogy valóság.
#8 Ez is igaz.
Azt már a tudomány révén is tudjuk, hogy a valóság marhára nem olyan, mint amilyennek puszta szemmel látjuk.
Viszont az összes ilyen transzcendentális filozófia önmagát predesztinálja arra, hogy soha nem kerül ki a FELTÉTELEZÉS kategóriából.
"Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb. " forrás wiki.
Én ennek alapján azt mondom, hogy ha valamiről valakik azt mondják, hogy létezik, ilyen, olyan hatalmas, az okosabbak pedig azt mondják, hogy nincs, mivel tudományosan nem bizonyított, az egyszerűbb megoldást, azaz az utóbbit fogadom el.
Emellett azt se felejtsük el, hogy a tudomány nem annyira merev mint a hit. Ha egy tudósnak azt mondanád (és alátámasztanád bizonyítékokkal, tudománnyal), hogy nézd, léteznek szellemek (és itt bemutatsz egy seregnyi mérést, megismételitek a kísérleteket stb.,), akkor azt vita nélkül el fogja fogadni, mivel a tudomány elismeri, hogy nem tud mindent. Ezzel szemben a hívőnek ezernyi bizonyítékot is mondhatsz arra, hogy amit hisz az hülyeség, ezt nem fogja elfogadni. Pl. van egy hívő ismerősöm, aki meg van győződve róla, hogy a Föld nagyjából 6000 éves, mivel a zsidó naptár is nagyjából ott jár. Hiába mondom neki, hogy rengeteg bizonyíték van arra, hogy a Föld ennél sokkalta öregebb, hiába beszélsz neki dinó csontokról, azt mondja, hogy a tudomány hazudik, a dinó csontokat valaki odatette, vagy a vizsgálati eredmények meg vannak hamisítva, vagy a tudósok rosszul tudják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!