Azt mondják minél jobban távolodunk el a Földtől, annál hidegebb van. Viszont minél közelebb vagyunk a Naphoz, annál melegebb. Hogy van ez?

Baj van az alapkoncepcióval. A vákuumnak nincs hőmérséklete.

Egy tárgy persze jól fel tud melegedni a napfényben, de a "semmi" nem melegszik, a fényenergia nincs mit melegítsen.

Szóval valós hőmérsékleteket ott kell keresni, ahol van anyag is, elég sűrű és-vagy elég magas atomi hőmérsékletű gáz.

Nem tudom pontosan, meddig ér el a Napnak az a "légköre", ahol még egy adott térfogat átlaghőmérséklete magasnak tekinthető.

Ahogy elérünk a csaknem tökéletes vákuumba, gyakorlatilag 3-4 K átlaghőmérséklettel lehet számolni, egészen valamelyik bolygó légköréig.

Ha arra vagy kíváncsi, hogy mondjuk egy adott felületű tárgy hol melegszik fel a legjobban, akkor az biztos, hogy a Naptól távolodva egyre hidegebb lesz, de még a földkörüli pályán is száz fok fölött van a hőmérséklete (fényvisszaverés mértékétől függően, fehér kevésbé forró, mint mondjuk fekete).

A földi légkör (térfogatra vetített) átlaghőmérséklete (ezt az akár millió fokos, de rendkívül ritka felsőlégköri plazma miatt írom, az túl kevés, hogy bármit melegítsen) ennél mindenhol kisebb, tehát a légkörbe lépve a légkör ezt hűteni fogja, plusz egyre több fényt elnyel, szétszór, így a földfelszínig tényleg egyre hidegebb lesz a tárgy.

Itt több dolog is van:

- a napsugárzás a földfelszínt melegíti, ez aztán áramlással megy át a légkörbe.

Tehát, AMÍG van levegő, addig egyre hidegebb lesz, ahogy fölfelé mész.

- a Napnak is van egy légköre, ott ugyanez a helyzet: ott is egyre hidegebb lesz, ahogy fölfelé mész.

TELJESEN MÁS dolog az, hogy a Nap SUGÁRZÁSA miatt mennyire lesz meleg az a tárgy, ami az útjában áll.

Itt nyilván, minél közelebb vagy a Naphoz, annál erősebb a sugárzás.

Mindkét alap információ önmagában értendő meghatározások, külön, külön, illetve a Földtől való távolodás így nem igaz, azt valahol félreírták, mert csak a talajszinttől való távolodás, emelkedés jelent magasabb hőmérsékletet.

Amúgy a Földtől való eltávolodás még nem jelenti a Nap felé haladást is egyben, mert lehet a Földtől a Nappal ellentétes irányban is haladni, de a pályasíkhoz képest lefelé vagy fölfelé is.

A Nap felé haladás már önmagában is melegebb felé haladást jelent-het. Árnyékban még a Nap felé haladva sincs melegedés. Például a Naprendszer legbelső bolygója a Merkúr, aminek az árnyékos oldalán az átlagos hőmérséklet -162 °C, így közelebb van a Naphoz mégis hideg az árnyékos oldala.

Ameddig a légkörben emelkedünk, ott egyre hidegebb van nagyjából, bár van kis eltérés a folyamatos hűléstől. Ahogy kiérünk a légkörből ott a világűr érvényesül és a Nap sugárzása. De folyamatosnak tekinthető átmenet az csak a Föld-Nap vonalon érvényes, ott kb folyamatos az átmenet.

A levegő hőmérséklete az felfelé haladva már a magasabb hegyekben is hűlést mutat, ami 100 méterenként 1 C hőmérséklet csökkenés.

Tehát a kérdés az, hogy a bármely test, ami egyáltalán hűlhet, annak milyen a kiindulási hőmérséklete. Az emberi test szinte azonnal hűlést tapasztal, de ez évszaktól és földrajzi helytől is függ, nyilván a trópusokon egy alacsonyabb hegynél nem tapasztalható igazán semmi, de egy trópusi 4000 méteres hegyre felmászáskor már ott is érzékelhető.

1 km-es emelkedéssel 10 C hőmérséklet csökkenés van, de a kiindulási hőmérséklet ha 30 C és trópus, akkor 20 C környékén lesz.

Itt van egy ábrázolás, ha megnézed 50 km magasan már -50 C van, de tovább emelkedve megint melegszik, csak odáig nem mászunk hegyet, ezért nincs jelentősége.

[link]

[link]

vagy kép itt valahol:

[link]

Egy bizonyos magasság után, ami már kb vákuum, az erős sugárzás miatt már csak emelkedik a hőmérséklet. De nyilván más a Föld árnyékos és napos oldalán.

Szóval

- a hőmérséklet csökkenés nem teljesen egyenletes a légkörben felfelé

- számít a Föld árnyékos vagy napos oldala is

- számít a test kiindulási hőmérséklete is

- számít, hogy a Nap felé vagy ellentétes irányba haladunk-e

- a világűrben is meghatározó a Földárnyék vagy annak hiánya

Motoszkált, hogy elírtam - úgyhogy pontosítok.

Egy bizonyos magasság után, ami már kb vákuum, az erős sugárzás miatt már csak emelkedik a hőmérséklet *árnyék nélkül.

"a hőmérséklet csökkenés nem teljesen egyenletes a légkörben felfelé"

Ezt a turpisságot kihagytam a válaszomból, ahol sommásan csökkenőnek minősítettem a földfelszínig. Mentségem, hogy űrben napsütötte 100+ fokos kiinduláshoz képest marha messziről, hunyorítva belefér a tűrésbe. :D

Nem tudom, hogy egy erős napfénynek kitett felület mondjuk 11 km-en, a ritkább mínusz 60-70 C fokos légkörben mennyire tud felmelegedni.

Ehhez segítségül annyi, hogy rengeteg olyan üstökös van, aminek jelentős része jég. Ezek az üstökösök évezredek óta jönnek mennek, néhány annyira közel a naphoz, hogy az ember abba a sugárzásmennyiségbe belehalna, azonban ezen üstökösök, mondom, évezredek óta közlekednek. A jég ugyan fogy, de elég lassan. Pedig ugye az 0°C-on olvad meg.

Ezen túl, a napnak nincs úgy felszíne, ahogy a földnek. Millió fokon ez nem megy. De mégis, ahhoz a sűrűséghez képest, amit már egyébként valamiféle szilárdságnak nevezünk, nos ettől pár millió km-re egy-egy napcsóva rendszeresen előfordul. Ilyen csóvában szintén sokkal melegebb van, mint amit bármi kibírna atomi szinten való szétesés nélkül. Sőt, néha e csóva akkora, hogy a föld belereng tőle, számtalan, itt katasztrófának nevezett hatást előidézve.

Ahogy előttem írták, a hőmérséklet alatt leggyakrabban a körülvevő közeg (pl. légkör) hőmérsékletét értjük. Ez viszont a világűrben több szempontból problémás. Egyrészt nagyon ritka a közeg, másrészt gyakran elég érdekes értékek jönnek ki.

Eleve az, hogy a Föld felszínétől távolodva csökken a hőmérséklet, csak a sztatoszférában és a mezoszférában igaz. A sztatoszférában és a termoszférában épp növekszik a hőmérséklet a felszíntől távolodva. (Természetesen nem amiatt, mert közelebb van a Nap, ahhoz képest a távolság változása elhanyagolható.) Ez a TappancsMancs által linkelt képeken is látható, de például ezen is.

[link]

A Nemzetközi Űrállomás konkrétan a termoszférában kering, ahol akár 2000 °C is lehet a hőmérséklet, de olyan ritka a közeg, hogy ez az

űrállomás működését nem igazán befolyásolja.

[link]

A másik, amit gyakran lehet hallani, hogy az űrben 2,7 K a hőmérséklet. Ez igazából azt jeletni, hogy ha egy tárgyat kiraknál minden sugárzó testtől nagyon távol, akkor ennyire állna be előbb-utóbb a hőmérséklete (persze csak akkor, ha nem termel hőt). Ekkor lesz ugyanis termikus egyensúlyban a kozmikus háttérsugárzással.

Szóval úgy is lehet értelmezni az űrben a hőmérsékletet, hogy mennyire melegszik fel ott egy test. Azonban az, hogy a Napsugárzás mennyire melegít fel egy testet, elég sok mindentől függ: az elnyelésétől, a méretétől, az alakjától. Szóval erre nem lehet általános választ mondani.

#2

"Tehát, AMÍG van levegő, addig egyre hidegebb lesz, ahogy fölfelé mész."

Ahogy már TappancsMancs is leírta, ez csak bizonyos légköri rétegekben igaz.

"- a Napnak is van egy légköre, ott ugyanez a helyzet: ott is egyre hidegebb lesz, ahogy fölfelé mész."

A Nap légkörében momentán a magasabban fekvő rétegek melegebbek.

[link]

#3

"A levegő hőmérséklete az felfelé haladva már a magasabb hegyekben is hűlést mutat, ami 100 méterenként 1 C hőmérséklet csökkenés."

Inkább 150-200 méterenként hűl 1 °C-al a hőmérséklet (a troposzférában).

"Itt van egy ábrázolás, ha megnézed 50 km magasan már -50 C van"

50 km magasságban pont viszonlag meleg a levegő (az ózonréteg miatt), kb. 0 °C körül. Az ábráid is ezt mutatják.