Honnan tudjuk, hogy az elemi részecskék léteznek?
#12
Köszönöm, hogy szóltál az érdekemben, de egyébként teljesen mindegy. Ha továbbra is megy az offolás, akkor vége lesz a gyereknapnak, és én fogok jelenteni provokációért.
Szóval kezdjük újra. Aki innentől hozzászól, az a kérdéssel kapcsolatban írjon csak.
Kismillió dolog van a világban, amit nem lehet LÁTNI, mégis van és mérhetően, detektálhatóan, bizonyítottan létezik.
A látásunk, egyéb érzékeink a létező világnak nagyon pici részét engedik csak közvetlenül érzékelni.
Akármilyen lehetetlennek hangzik, Mengyelejev össze tudta rakni a periódusos táblázatot úgy, hogy az emeek tömegén, kémiai viselkedésén kívül nem sok minden volt a kezében, mégis tökéletesen passzol az atomok részecskéinek számához.
Szóval nem hogy azt tudod megfelelő tudományos módszerrel meghatározni, hogy a részecskék vannak és milyenek, de még úgy is meg tudod ezt határozni, hogy fogalmad sincs a létezésükről, mégis kijön a végén, hogy vannak, milyenek, hányan vannak stb.
Gondolkodom, mit tudnék életszerű példának felhozni, csak az a baj, hogy bármi analógia sántít.
Képzeld el, hogy vannak zsákozva krumplijaid. fingod nincs, egy zsákban hány krumpli van, nem tudod, mennyi egy krumpli pontos súlya, egyetlen dolgot tudsz biztosan, hogy minden krumplinak PONTOSAN ugyanannnyi a súlya.
Akkor ha elkezded sorban leméregetni az összes zsákodat, nagyon pontosan, meg fogod látni, mennyi az a súlyegység, amivel MINDEN zsák súlya pontosan, maradék nélkül osztható.
Ebből megtudtad, mennyi egy krumpli súlya, utána már azt is tudod, melyik zsákban hány darab van.
Mindezt úgy, hogy egy darab krumplit sem láttál, mértél soha.
Hasonló játék volt a részecskék tulajdonságainak megállapítása, csak persze sokkal bonyolultabban.
Rájöttünk, hogy minden tulajdonságnak vannak oszthatatlan egységei, tömege, energiája stb. a különböző sugárzásoknak stb. ilyen egységcsomagokban érkezik. Innen tudtuk, hogy van krumpli és mindnek azonos a súlya.
Utána jött a kismillió mérési módszer, ami kémiai, becsapódási energiából, tömegből, elektromos, mágneses térbe lőve a pálya elhajlásából stb. meg tudta adni az egyes részecskék pontos adatait.
Sosem láttuk őket, de rengeteg módszerrel meg tudtuk állapítani a tulajdonságaikat.
És mindazt akkor még, amikor nem is rendelkeztünk olyan modern mérőberendezésekkel, amik képesek egyetlen fotont, elektront, protont, bármit is detektálni.
Körülbelül ennyi a történet.
Minden mást, a mélyebb tartalmát már külön-külön kell neten megkeresni, elolvasni, megnézni, mert ez annyira szerteágazó, hatalmas történet, hogy ide végképp nem fér el.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!