Aki jó fizikából, hajlandó segíteni?

5.

a Δ az a "delta" ami változást jelent.

a "ΣW=ΔE mozg." azt jelenti, hogy az összes végzett munka megegyzik a mozgási energia megváltozásával. (amekkora munkát végeztél, annyival fog gyorsulni, vagy lassulni)

4.

ha így írták, akkor nincs értelme. ha azt írták, hogy ennyi a kezdősebessége, akkor van.

amikor eldobod, elkezd lassulni, mert a gravitáció lassítja (meg a surlódás, de azzal most nem foglalkozunk)

két módon számolhatod:

a. energiamérleggel

a kezdeti energiája a sebessége, pontosabban a mozgási energiája. ez alakul át helyzeti energiává. Emoz=1/2*m*v^2 Ehely=m*g*h a kettőt egyenlővé teszed és kiszámolod a magasságot.

b. sebességgel

a kezdeti sebessége csökkenni kezd, mert a gravitáció elkezdi lassítani. a lassulás a gravitációs gyorsulás. az a kérdés, hogy mennyi idő alatt áll meg, azaz mikor kezd visszaesni. t=v/g ha ez megvan, akkor a s=1/2*a*t^2 képletből megvan az s, ami ebben az esetben a magasság, az a pedig itt a gravitációs gyorsulás.

mellékesen egyik megoldáshoz sem kell a tömeg.

3.

amennyivel megnyujtottad, vagy összenyomtad a rugót. méterben.

1.

"1l víz tömege ezek szerint 1 kiló?"

kb. igen. a víz sűrűsége 1 g/cm^3 ami 1 kg/dm^3 ami 1 kg/l

58kg = 580N mert a földön a gravitációs mező ereje 10m/s?

NEM EGYENLŐ!!! ha ezt írod, az jobb esetben is minusz pont, de inkább büdös nagy egyes

F=m*a ami itt most Fgrav=g*m a g pedig 10m/s (itt, minálunk inkább 9,81 de neked jó a 10 is)

egyébként jó a feladat

2.

szöveges feladat, az is a feladat része, hogy értelmezd a feladatot és rájöjj, hogy ez is csak olyan elmozdulás, mint a többi...

1.

a) Igen, 1l víz 1kg, mert: 1l=1dm^3, a víz sűrűsége 1kg/dm^3, tömeg=sűrűség*térfogat, vagyis (1kg/dm^3)*(1dm^3)=1kg.

b) Nem. A nehézségi gyorsulás értéke (Budapesten) g=9,81m/s^2, ez kerekítve 10m/s^2. A dinamika alaptörvénye szerint F=m*a. Most a súlyerőt keressük, ami ugyanakkora, mint a nehézségi erő (csak ellentétes irányú, a kettő így egyensúlyban van), vagyis ez az F, a=g, m a tömeg, amire az erő hat. Így jön ki: F=58kg*10m/s^2=580N.

2. Igen, a magasságkülönbség csak vertikális elmozdulás. Az az értelme, h a fiú nem biztos, hogy függőlegesen viszi fel az ásványvizeket, hanem valószínűleg egy lejtőn. A valós elmozdulás tehát több lenne. Minket viszont csak a függőleges komponense érdekel, mert a kérdés a nehézségi erővel szemben végzett munkára irányult, ami tisztán vertikálisan hat.

3. Az x a rugó megnyúlása a rá ható F erő hatására.

4. Ha feldobod a labdát, a nehézségi erő hatására egyenletesen lassul (fékeződik). A maximális emelkedés (a függvénytábla szerint) ymax=(v0^2)/(2g), ahol v0 a kezdősebesség, g a nehézségi gyorsulás.

5. A Δ a nagy görög nagy delta betű, valaminek a megváltozását jelölik így. Ha jól emlékszem, az F*s=ΔE mozg képlet nem mindig jó, csak akkor, ha a test forgás nélkül halad. A mozgási energia ugyanis kétféle lehet (haladással és forgással kapcsolatos), itt viszont a forgatónyomaték munkája nincs figyelembe véve. ΣW=ΔE mozg jelentése: a test mozgási energiájának megváltozása a testre ható összes erő munkájával egyenlő (azaz, ha ugyanarra a testre több erő is hat, összegezni kell az általuk külön-külön végzett munkát).

Ha valamit nem értesz, írj nyugodtan! Jó fizikázást!;)

1 liter víz tömege 1 kg. Azért ha mást nem, ezt illik tudni.

A Földön a gravitációs gyorsulást valóban 10-nek tekintik (9,8 körül van), csak a mértékegység nem m/s, hanem m/s^2 (méter per szekundum a négyzeten). Az nem ugyanaz.

Egyébként igen, ezért lesz az 58 kg-ból 580 N.

A magasságnak az az értelme, hogy ha sík terepen egyenletesen, egy vonalban megy, akkor a munka fizikai definíciója szerint nem történik munkavégzés. A munkához erőt kell kifejteni, márpedig erőkifejtés az vagy egy másik erő ellenében történhet, vagy gyorsulás lesz belőle (ld utolsó feladat). A legegyszerűbb tehát venni egy mindig létező erőt (gravitáció), és annak ellenében venni a munkát.

Vagyis önmagában az elmozdulás nem elég, kell, hogy mekkora erő hat az elmozdulással szemben, emelkedés esetén ugye a gravitáció, de például ha a földön húzna valamit maga után (súrlódási erő), akkor az lenne a munkavégzés alapja.

A rugós képletben, némi gondolkodással kitalálható, hogy mi az X. A rugó képlete azt írja le, hogy ha van egy gyengébb rugód meg egy erősebb rugód (vegyis kisebb és nagyobb a rugóállandód), akkor a gyengébbre kevesebb erőt kell kifejtened, hogy ugyanannyi X-et kapjál. Mi az, amit könnyebb egy gyengébb rugóval elvégezni? 1000000 forintos kérdés. A megnyújtás (illetve az összenyomás). Vagyis az X a rugó nyúlása, illetve összenyomható rugóknál az összenyomása. (Nem minden rugó összenyomható.). A rugós képlet, megfelelően átrendezve azt mondhatja meg, hogy:

a) mekkora erő kell egy rugó adott megnyújtásához

b) mekkora megnyúlást eredményez, ha adott erővel húzod

c) ha adott erővel adott nyúlást érsz el, akkor milyen erős a rugód.

A labdásat úgy oldod meg, hogy a labda -10 m/s^2 gyorsulással (azaz esetünkben lassulással) fogja a sebességét elveszteni. Van egy kezdő sebességed (10 m/s), a végsebességed 0 (mivel ekkor áll meg a levegőben egy pillanatra, majd fordul vissza). Ha fordítva gondolkozol, és kiszámolod, hogy 0-ról 10 m/s^2 gyorsulással mennyi idő alatt éred el a 10 m/s sebességet, az is jó megoldás. Elárulom, hogy a tömeg tök mindegy. Vedd elő az egyenes vonalú, egyenletesen gyorsuló mozgást végző testekről való tudásodat, vagy keress rá. De számolhatsz energiákkal is.

A kis háromszög a delta, azaz a változás jele. Ha valaminek a sebessége v= 3 m/s-ról v=5 m/s lesz, akkor Δv = 2 m/s.

ΣW=ΔE Azt jelenti, hogy ugye felgyorsítod a testet egy adott erővel adott út alatt (F*s). A munka amit végeztél, pont F*s, és a test mozgási energiaváltozása is F*s. De lehet, hogy a test már előtte is mozgott valamilyen sebességgel, és ekkor már rendelkezett valamennyi mozgási energiával. Tegyük fel, hogy már rendelkezett 2000 J mozgási energiával, és most egy kicsit gyorsítottál rajta, és 3000 J mozgási energiája lett. A különbség 1000 J. Vagyis a végzett munka egyenlő ezzel a különbséggel, nem pedig a teljes 3000 J-lal.

"ha sík terepen egyenletesen, egy vonalban megy, akkor a munka fizikai definíciója szerint nem történik munkavégzés."

dehogynem.

akkor nem történik munkavégzés, ha nincs elmozdulás...

az egy más kérdés, hogy hasznos munka-e vagy sem...

Nincs olyan, hogy hasznos munka meg haszontalan munka (vagy meddő munka) !

Fizikai értelemben a munkavégzés az erő, és az erő irányába eső elmozdulás szorzata. (Mivel az erő vektormennyiség!)

Ha az erő merőleges az elmozdulásra, akkor nincs fizikai értelemben vett munkavégzés!

Két megállapítást tennék:

1. ΣW=ΔE

Ez az összefüggés a munkatétel, a következőképp szól:

Egy test mozgási energiájának megváltozása megegyezik a testre ható összes erők erdője által végzett munkával.

Az összefüggésben szereplő:

ΣW=A végzett munka.

ΔE=Az energia változás. (A delta jelenti a változást)

2. A maggasságkülönbségről:

A nehézségi erőtér (a Föld erőtere) konzervatív.

Ez azt jelenti, hogy a benne (mármint az erőtérben) végzett munka független a pálya alakjától, csak a kiindulóponttól és a végponttól függ.

A kiinduló és a végpont között munkavégzés akkor történik, amikor az erőtér ellen is munkát végeztünk. Ez a munkavégzés pedig egy olyan emelési munkának felel meg, amelyhez tartozó távolság éppen a magasságkülönbség.

Az elmozdulás használata azért helytelen, mert az elmozdulás az a kiindulópontot és a végpontot összekötő irányított szakasz (vektor).

Ha egy zsákot viszel a padlásra, akkor azt valószínűleg létra segítségével teszed. Viszont munkát (erőt) akkor végzel (fejtesz ki) amikor éppen függőlegesen felfelé mozdulsz. Az előrehaladáshoz munkát nem végzel az erőtér ellenében.