Melyik ez az Ausztrál kísérlet ami során egyértelművé vált, hogy a részecske figyeli, hogy figyelve van-e. ?

@11: Mivel a részecske nem figyeli, hogy figyelve van-e, ilyen kísérletet nem tudunk linkelni. Az, hogy bizonyos kísérletek eredményét alapvetően befolyásolja, hogy a részecskét figyeljük-e, már egy évszázada ismert és nincs köze Ausztráliához. Meg persze főleg nem jelenti azt, hogy a részecskék figyelik, hogy figyelve vannak-e, hanem azt, hogy egy részecskét megfigyelni csak úgy lehet, ha közben kölcsönhatunk vele, amely kölcsönhatás változtat a végeredményen.

Röviden: amit keresel, nem létezik. Tipikus ezós félremagyarázása a valóságnak. El kell döntened, a valóság érdekel-e, vagy inkább izgalmasnak tűnő, de teljesen téves ezós hablatyok. Ha ez utóbbi, akkor a megfelelő helyen érdemes feltenni a kérdést - van arra külön rovat itt a GYK-n.

Mi bamba marhák még mindig nem tulajdonítunk olyan képességet akármilyen részecskének, hogy figyel minket.

Ha a valóság érdekel kezdetben akármilyen fizika könyv sorozatot(mondjuk Robert Feynmann - kicsit régi és pont kvantum téren elmaradott dolgokat tartalmaz, de ami elötte van az mind nagyon jó, szinte már szórakoztató stílusban írva).

"Melyik ez az Ausztrál kísérlet ami során egyértelművé vált, hogy a részecske figyeli, hogy figyelve van-e. ?"

Nem volt ilyen kiserlet.

Ami létezik, az tőled függetlenül létezik, akár megfigyeled, akár nem.

A világ volt, mielőtt megszülettél, és lesz, miután te már nem leszel, tehát nem látod többet.

Olyan lesz, amilyen, de lesz.

Elemi logika.

Az említettvtudósok virágos kedvükben sok hülyeséggel is ugratták egymást.

Az általad említett kísérlet valószínűleg a "Quantum Eraser" (Kvantumradír) kísérlet, ami az ausztrál mérnök és fizikus, Anton Zeilinger csapatának nevéhez fűződik. Ez a kísérlet az alapját képezi azoknak a tanulmányoknak, amelyek rávilágítanak arra, hogy a részecske viselkedése megváltozik, amikor figyelik vagy nem figyelik meg.

A Quantum Eraser kísérlet alapvetően a kettős rés kísérlet változata, amelyben megfigyelik, hogy a részecske milyen viselkedést mutat, amikor azonosítják vagy sem az útját megzavaró információkat. Az eredmények azt mutatják, hogy a megfigyelés vagy az információ begyűjtése hatással van a részecske viselkedésére, még akkor is, ha az információ utólagosan visszavonásra kerül.

Ez a kísérlet kiemelten fontos a kvantummechanika értelmezése szempontjából, mivel rávilágít arra, hogy a megfigyelés miként befolyásolja a rendszer viselkedését, és arra is, hogy a részecske valamilyen módon reagál a megfigyelés tényére.

A kísérlet részleteiről és értelmezéséről további információkat találhatsz például tudományos cikkekben, kutatási jelentésekben vagy akár Anton Zeilinger publikációiban. Az ilyen forrásokban részletesen kifejtik a kísérlet felállását, az eredményeket és azok értelmezését a kvantummechanika szemszögéből.

A kvantumfizika és a kísérletek által felvetett filozófiai és ontológiai kérdések, mint amilyen az univerzum valóságának természete, további elméleti és kutatási területeket nyitnak meg, amelyeket több tudományos cikk és könyv is megvizsgál. Az ilyen források a kvantummechanika filozófiai aspektusairól és az ezekkel kapcsolatos elméletekről adnak átfogó képet.