Olyan atombombát lehetséges csinálni, ami módosíthatná a föld pályáját?

Csak nagyság kérdése.

De egy ilyen össze is törné a felszínt, kitörne az összes vulkán, stb.

"...holott szerintem biztos lehetne erősebbet csinálni mondjuk nehezebb elemek fúziójával."

Nem, a nehezebb elemek közt a kötési energiakülönbség már kisebb, azaz fajlagosan alacsonyabb energiafelszabadulással jár. Ilyen szempontból elértük a "fúziósbomba technológia határait". Több anyagból, nagyobb bombát lehetne csinálni, mint a maiak, de azt két okból nem teszik. Egy, nincs hadászati értelme a mainál is nagyobb rombolásra képes bombának. Kettő, a rendelkezésreálló célba juttató eszközök szállítókapacitása véges(repülők, rakéták).

Jelen fizika ismereteink szerint az egyedüli folyamat, amivel fajlagosan lényegesen nagyobb energiafelszabadulás érhető el az az anyag-antianyag annihiláció.

Erősségről annyit, hogy nincs értelme erősebbet csinálni, már a 50 mega tonnás cár bomba is értelmetlen kategória, az is csak azért született hogy megmutassák hogy meg tudják csinálni, de gyakorlatilag nem érdemes alkalmazni.

Persze kölcsönyös elretentés stb., de nem az az alapkoncepció hpgy pusztítsuk el a földet.

A termonukleáris fegyverek éppen nem ebben az irányban fejlődtek.

Mint az köztudott, megcsinálták a neutron bombát, amelynek a sugárzása öl, de mellette egyre nagyobb igény lett az alacsony sugárzású, kis hatóerejű taktikai bombákra.

A hagyományos robbanóbombák tíz tonnánál elérik határukat, felette jöhetnek az atombombák, a legkisebb húsz tonnás volt ötven, száz, százötven tonna tnt-nek megfelelő rombolóerejű atomfegyver is volt, ez volt a fejlődés iránya, éppen azért, mert alkalmazhatóak és bevethetőek lettek egy korlátozott atomháborúban.

Manapság a legkisebb, ami hadrendben áll 300 tonna körül van. Ezt ha az Örs vezér térre dobják, akkor nagyjából a Mogyoródi útig tart a pusztítás sugara. Viszonylag kicsi a sugárszennyezett terület is, ha optimális magasságban pukkantják el, mert a taktikai bomba robbanásakor a hőmérséklet a több tíz millió kelvint is elérheti. Ilyen állapotban az atomok főleg röntgensugárzás formájában adják le az energiájukat. A levegő pár méter után teljesen elnyeli a keletkezett röntgensugárzást, ezáltal hirtelen felmelegszik. Ez a hő és a lökőhullám adja a fő hatását, a radioaktivitás elenyésző. Ha nem túl magasan robbantják, akkor a szóródás sem nagy. Azért a viszonylag alacsony rombolóerő is borzalmasan magas, ha hagyományos fegyverekhez hasonlítjuk őket.

Az ennél kisebb bombákat mára az atomstop szerződések értelmében kivonták a forgalomból, talán észak-Koreának van. A fő veszélyük éppen abban áll, hogy szinte következmények nélkül lehet ledobni őket.

[link]

"Az atombombák fejlődése gyakorlatilag megállt a 60 -as években"

Ez nem igaz, nem állt meg, csak más irányt vett. És azért nem terveznek nagyobbat, mert nincs rá szükség. A pontosság fejlődött, elég a kisebb robbanóerő is, több kisebb robbanófej van a rakétán (MIRV), nehezebb ellene védekezni.