A galaxisunk közepén található szupermasszív fekete lyuk gravitációs tömeg vonzása miatt/körül forog az egész galaxisunk ?

nem.

viszonylag nehéz elképzelni, de:

ha fogsz egy halom részecskét, amik a tér véletlenszerű pontjain vannak és véletlenszerű irányokba haladnak, véletlenszerű sebességgel akkor a következőket lehet tapasztalni:

ennek a rendszernek lesz egy tömegközéppontja. (nyilván)

ami menni fog valamerre (nyilván, annak az esélye, hogy mozdulatlan nagyjából nulla)

ha most fogod magad és ebből a (mozgó) pontból szemlélve felírod a rendszer perdületét, akkor azt fogod tapasztalni, hogy az nem nulla. (elvileg lehet nulla, de annak valószínűsége nulla)

azaz a rendszerben van forgás.

ha ezen a rendszer a gravitáció hat, illetve a részecskék ütközhetnek, akkor az a furcsa dolog fog végbe menni, hogy (amennyiben a gravitáció képes összehúzni a rendszert), hogy a forgástengellyel párhuzamos mozgások az ütközések miatt folyamatosan csillapodnak, azaz a rendszer egyre laposodik és forgás egyre nyilvánvalóbb lesz, mert az összehúzódó rendszerben a perdületmegmaradás miatt egyre nőnie kell a kerületi sebességeknek.

tulajdonképpen azért forog minden, mert egy halom véletlenszerű részecske nem tud nem forogni.

*

"ennek a rendszernek lesz egy tömegközéppontja. (nyilván)

ami menni fog valamerre (nyilván, annak az esélye, hogy mozdulatlan nagyjából nulla)

ha most fogod magad és ebből a (mozgó) pontból szemlélve felírod a rendszer perdületét, akkor azt fogod tapasztalni, hogy az nem nulla. (elvileg lehet nulla, de annak valószínűsége nulla)

azaz a rendszerben van forgás."

Ebböl kiindulva nem forgó részecskékröl beszélve valóban forgássá adódik össze a sok vektor?

Egy galaxis forgása befolyásolja a benne kialakuló dolgok forgásának irányát? Pl. a Föld forgásának ill. keringésének iránya elöre meghatározott volt a Tejútrendszer forgásából kiindulva, vagy ez lehetett volna ellentétes is?

"Ebböl kiindulva nem forgó részecskékröl beszélve valóban forgássá adódik össze a sok vektor?"

Mivel nincsen olyan, hogy mozdulatlan részecske és olyan sincs, hogy a vektorok eredője halálpontosan nullára jön ki, valamennyi forgás mindenképpen van, ami a rádiusz szűkülésével erősödik.

"Egy galaxis forgása befolyásolja a benne kialakuló dolgok forgásának irányát?"

Nem hiszem, hogy galaktikus léptékben ennek így kéne lennie. Ha a galaxis minden csillaga, naprendszere egyszerre alakult volna ki egy totál homogén porkorongból, akkor esetleg.

De mivel a lokális "csomósodások" eltérő időben történtek, eltérő "vektorösszegekkel", plusz helyileg az egymásra ható gravitációjuk sokkal erősebb lehetett, mint a komplett galaxisé, ez a hatás nem nagyon jöhetett ki.

Azt lehet mondani, hogy a galaxison belül az egyes naprendszerek forgástengelye, forgásiránya teljesen random.

Egy naprendszeren belül már azért elég stabilan közös a tengely és a forgásirány, hiszen a naprendszerek elemei általában már egy közös porkorongból jöttek létre, viszonylag rövid távolságokra ható gravitációval erősen befolyásolva egymást.

"Egyrészt egy galaxis nem "forog", legalábbis a szó pontos jelentése szerint, nem forgás a mozgás, ami jellemzi."

de.

pontosan arról van szó, hogy forog, azaz van perdülete.

"A csillagok egy galaxisban egy közös tömegközéppont körül keringenek eltérő sebességekkel, eltérő pályáikkal."

ami a perdületnek a megnyilvánulása.

nem azért van perdülete, mert a csillagok keringenek benne (adott körülmények az is elképzelhető, hogy egy rendszerben van keringés, de nincs perdület), hanem azért alakulnak ki a keringési pályák, mert van perdület. (lsd. #11)

"Én ezzel vitatkoznék."

akkor vitakozz.

ahoz viszont érvek kellennek. a "szerintem" az nem érv.

"Perdülete szerintem csak egy adott térfogatú "tömör" testnek lehet, amiben a testet alkotó anyag egy egységet alkot (anyagi folytonossága van...)"

Ennek is van.

Minden eleme közt gravitációs erő hat. Persze, ez kisebb erő, mint egy anyagon belüli kötőerők, de ettől még van és ez plusz alapot ad a közös rendszerként kezelésre.