Létezhet több emberi civilizáció a világegyetemben?
Tegyük fel, hogy az univerzum végtelen euklidészi tér, homogén és izotróp. Tegyük fel, hogy a megfigyelhető paraméterek tere véges, tehát egy tetszőleges, galaxis méretű térrész leírható számok véges sorozatával. Az euklidészi tér megszámlálhatóan végtelen számú ilyen térrészre osztható.
Ez nem jelentené azt, hogy minden (fizikailag) lehetséges permutáció létezni fog, de azt igen, hogy biztosan lesz ismétlődés, illetve hogy lehetnek nagyon hasonló paraméterezésű egységek.
Tehát ez alapján ha találunk bizonyítékot arra, hogy a Föld-szerű bolygók nem kivételesen ritkák, akkor joggal feltételezhetjük azt, hogy rengeteg emberi civilizáció létezhet szerte a az Éterben.
válasza:@49
"Egyfelől, honnan jött a 27 milliószor akkora? Én 250-szer akkoráról tudok"
A videó készítése óta pontosodtak a mérések. Amikor legutóbb néztem, kb minimum 300-szoros átmérőnél tartottunk. 300 a köbön pedig 27 millió.
"Másfelől, 27 milliószor akkora még mindig reálisabb, mint a végtelen."
Az, hogy az ember mit érez "reálisnak" nem túlzottan befolyásolja a világegyetemet. Nem a mi szubjektív érzéseinkhez fog alkalmazkodni a fizikai valóság :)
"És egyébként is, miért kellene feltétlenül végtelennek lennie az univerzumnak akkor, ha "lapos", vagy "nyílt" az űr?"
Ha önmagába záródó, akkor kell, hogy legyen görbülete, azaz nem euklideszi.
"Ezt most komolyan kérdezem, mert nem tudom a fejemben összeegyeztetni a táguló univerzum és a végtelen univerzum modelljeit"
Az, hogy valami végtelen, nem jelenti azt, hogy nem tágulhat. Szokott lenni egy szokásos félig-meddig lopott példám erre, mindjárt ki is guglizom, mert újra leírni tuti lusta vagyok.
Íme:
"vannak a teszem azt, egész számok. Mindegyik kezében ott van egy tábla, amin a saját száma szerepel. Élnek, éldegélnek békében, a maguk számát szorongatva, amíg egyszercsak a számok királya leszól nekik:
- Kedves alattvalóim, új számok szeretnének a birodalomba érkezni, méghozzá végtelen sokan, szorítsunk nekik helyet! Mindenki törölje le a tábláján látható számot, és annak a kétszeresét írja vissza! Így felszabadulnak számok, amit az újonnan érkezettek megkapnak.
Mi is történt? Volt végtelen sok számunk. És mi lett? Bővítettük őket még végtelen sokkal."
válasza:"a világnak volt egy kezdeti nagysága"
Na ja, de a végtelennek nincs kezdeti nagysága. A végtelen az mindig is végtelen. Ha valaminek van kezdeti nagysága, az sosem lesz végtelen.
válasza:Viszont, LeonScottKennedy, úgy látom, te nem nagyon szeretsz hozzád intézett kérdésekre válaszolni.
Nem keveset hagytál már figyelmen kívül. Csak, hogy tudjam: ezeket simán elengeded a füled mellett? Mert akkor időt és energiát takarítok meg azzal, hogy nem kérdezek tőled semmit, hisz úgysem jön válasz.
Ha csak véletlen elfeledkeztél róluk, akkor összeszedem őket egy csokorba :)
válasza: válasza:#53:
Nah, csak közben más dolgokat is csinálok. Egész pontosan most írom a könyvemet, itt 20 tab megnyitva mindig, folyamatos a kutatás, így amikor GYIK-en olvasok egy hozzászólást, próbálok lényegretörő lenni, nem minden apróságra kitérni, gyorsan válaszolni dolgokra, viszont ettől függetlenül tudomásul veszek mindent.
válasza:"Ha valaminek van kezdeti nagysága, az sosem lesz végtelen."
A kezdeti nagyságból volt egy olyan rész, amiből aztán a jelenleg LÁTHATÓ világunk lett.
Ezt ismerjük.
Ettől függetlenül a kezdeti nagyság is lehet végtelen.
Akkor régen is végtelen volt, és ma is az, csak már sokkal nagyobb :-)
válasza:Ez elég jól leír mindent.Einstein általános relativitáselméletének a diffegyenleteire építve született 100 éve az FLRW modell, ami homogén és izotropikus anyageloszlást feltételez. Ez olyan sikeres, hogy azóta is használják nnémileg kiegészítve.
Szerintem a végtelen, de véges anyagból épülő univerzum már nehezen összeegyeztethető az általános relativitáselmélettel, legalábbis sokkal bonyolultabban. És a megfigyeléseink (pl. vöröseltolódás -> tágulás iránya, mértéke, háttérsugárzás -> minden irányban egyenletes anyageloszlás) is rendben vannak a végtelen anyaggal.
Az univerzumnak ha van széle, akkor meg kéne tudnunk mondani, hogy mekkora a világ, hogy miért nem tudjuk méréssel alátámasztani (pl. miért egyenletes a háttérsugárzás), nagyon valószínű, hogy az ált. rel. gravitációját is korrigálni kell csillagközi távolságok esetén. Gondolj bele: a tágulás anyagsűrűségtől függ, azaz a széleken máshogy tágulna mostani fizika mellett (és maga az anyagsűrűség se lenne ekkor kvázi egyenletes). És az is kérdés, hogy milyen gyorsan fogy el az anyag, és hogy milyen távol van ez tőlünk.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!