Miért van tele a világ paradoxonokkal? Mire utal ez? Talán van valami olyan erő (vagy akármi) a világban, amit nem értünk? Ami miatt léteznek a paradoxonok is.

A paradoxonoknak többféle fajtája van.

Vannak igaz paradoxonok. Ezek olyan paradoxonok, amik bár teljesen helyes következtetésekre jutnak, de a következtetésik ellentmondanak a hétköznapi, józan paraszti eszüknek. Ezekkel nincs gond, nincs bennünk valódi ellentmondás, a józan paraszti ész nem más, mint a gyerekkorunkban összeszedett sztereotípiák összessége, hogy valamit a józan paraszti ész nem képes befogadni, attól még a világ olyan, amilyen. Ezek nem a világ ellentmondására, hanem a józan paraszti eszünk által kialakított világkép hiányosságára mutat csak rá.

Pl. ilyen a születésnap-paradoxon (egy 23 főnél nagyobb csoportban 50%-nál nagyobb az esélye, hogy van két ember, aki az év ugyanazon napján született, 58 fő esetén már 99%), a Monty Hall-paradoxon, vagy a Hilbert féle Grand Hotel-paradoxon. Fizikában ilyen mondjuk az ikerparadoxon, az EPR-paradoxon, vagy az Olbers-paradoxon.

Amúgy az időutazásos paradoxonok is ide tartoznak. Ha lehetséges az időutazás – ha lehetséges… –, és ha az időutazásra is ugyanazok a fizikai törvények igazak, amiket ismerünk – megint csak ha… –, akkor ennek az az időutazós paradoxon az eredménye, ami. Fel lehet ezt a paradoxont oldani? Persze.

De előbb vegyük elő az Olbers-paradoxont. Az arról szólt, hogy ha végtelen a világegyetem és ha végtelen ideje létezik, akkor bárhova is néznénk, egy csillag felületére kellene néznünk, hiszen minden irányból érkeznie kellene fénynek. Ha lett is volna valami, ami ezt a fényt leárnyékolna, az annyi energiát nyelt volna el az idők során, hogy maga is fényt kezdene sugározni. Az éjszakai égboltnak olyannak kellene kinéznie, mintha napokkal lenne kitapétázva. Ehhez képest az éjszakai égbolt sötét. Miért? Mert a világegyetem nem végtelen ideje létezik. Nem a világgal volt a probléma, hanem a világról alkotott képünk volt hiányos, hibás.

Ugyanígy az időutazós paradoxonoknak is bizonyára van feloldása. Pl. lehet, hogy a mú időutazás nem lehetséges. Lehet, hogy speciális fizikai törvények vonatkoznak rá, amit – mivel időutazást még nem figyeltünk meg – nem ismerünk, illetve lehet hogy az ismert fizikai törvények csak határesetei komplexebb fizikai törvényeknek.

~ ~ ~

Aztán vannak hamis paradoxonok. Ezekben valamiféle logikai hiba van, ezért vezetnek ellentmondásra.

Vannak logikai, halmazelméleti, matematikai paradoxonok. Ezek matematikai természetűek, nagyjából a legtöbb hasonló módon működik. Ilyeneket lehet gyártani, de ezek absztrakt dolgok, nem fizikailag létezők.

~ ~ ~

Amúgy én sem érzem azt, hogy a világunk „tele” lenne paradoxonokkal. Igaz van a világnak valami furcsa – nehéz ezt jól megfogalmazni –, szabályokba valahogy bele nem férő jellege úgy általában, de közelről nézve a legtöbb fizikai jelenség egyszerű, ellentmondásmentes, konzisztens.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

> Csak az a világ létezik, amit láttok magatok körül?

Világnak úgy általában minden létező dolgok összességét értjük. Ebből a definícióból következően a világból csak egy van. Persze más – hétköznapi, nem természettudományos – értelemben világnak egy adott szűkebb halmazt is szoktunk nevezni: filmvilág, mesevilág, harmadik világ, állatvilág stb… De a világ szó mindenféle jelző nélkül minden létező összességét jelenti, így nincs másik világ, mert ha az létező, akkor a világunk része, és nem azon kívüli dolog. Nem azért nem létezhet másik világ, mert nem ismerünk olyat, hanem mert bármi ismeretlent is fedeznénk fel a jövőben, az definíció szerint a mi világunk része.

A fizikai világ NINCS tele paradoxonokkal.

Amit ma annak nevezünk, például az emlegetett időutazásos paradoxon, az csakis azért paradoxon, mert ismert fizikai háttér híján nem tudjuk, mi a megoldása.

A tudományban már sok régi paradoxon megoldódott, ahogy egyre többet tudunk. Így lesz ez a ritka maradékkal is.

Szóval nem, nincs semmi misztikus a paradoxonokban.

És ahogy 2*Sü részletezte a paradoxonok fajtáit, ne keverjük egybe a logikai és fizikai, matematikai stb. paradoxonokat.

Lehet megoldhatatlan logikai paradoxont alkotni.

Csak annak semmi köze a világ működéséhez. A létrejöttéhez kellett egy, a természetnél magasabb tudat.

Mi.