Az ember miért vesztette el az evolúció során a nagy szőrzetet?

@Kérdező: "Az ember miért vesztette el az evolúció során a nagy szőrzetet?"

Miért pont a szőr a nagy kérdés?

Egy halom dolgot elvesztettünk (pl. egykor a leszármazási láncunkban voltak farokkal rendelkező lények is) olyat, amire egyszerűen nem volt szükségünk.

Fel nem tudom fogni, hogy miért pont a szőr elvesztésére agyalnak ki különböző teóriákat, mintha az bármiben is különbözne az egyéb elvesztett dolgainktól, ahol egyértelműen az evolválás reduktív szakaszba lépett. Pl. a majomszerű farokra egyre kevésbé volt szükség, sőt, bizonyos szituációkban már csak akadályt jelentett, így ez a szerv csökevényesedett, redukálódott, tök ugyanúgy, mint a szőrünk, ami amúgy nem teljesen tűnt el, ráadásul kb. hasonló mennyiségű szőrhagymánk van, mint a csimpánznak, csak a szőrszálak kifejeződése csökkent erőteljesen.

Meg tud élni szőr nélkül az emberiség? Meg! Jelent valami előnyt a számára? Semmit! Hát akkor miért kellene megmaradnia? Éppenhogy az a törvényszerű, hogy az ilyennek el kell tünnie, vagy legalábbis a kifejeződésének mértéke nyilvánvalóan csökkenni fog. Nincs ebben semmi rejtély. Ráadásul nyilvánvalóan megtetszett az emberiségnek a csupaszodó bőr látványa, és egyértelműen felgyorsította a folyamatot a szexuális szelekció is, hiszen imádjuk a nők esetében is a bársonyos, szőrmentes bőrt... Az evolválás során persze nem rögtön a csupasz bőr tetszett meg, hanem a kisebb szőrzet, majd a még kisebb... stb. Ma is vannak országok, ahol a kissé szőrösebb nők tetszetősebbek, de ők sem visszaállni akarnak, csak ott kissé lassabb az az evolúciós igény.

Az ember, ahogy fejlődött a technoszférája, egyre kevésbé szorult rá a szőr védelmére. A tűz meleget adott a hidegben is, lándzsával messziről lehetett ölni, vagyis nem kellett begázolni a bőrt felmetsző bokros ágak közé, folyamatosan csökkent a közelharc okozta sérülések száma (a szőrzet komoly mechanikus védelemet is ad), nem kellett fára mászni a gyümölcsért, mert bottal is le lehetett verni...stbstb.

A helyzet fordított. Miért nem egyértelmű, hogy a szőrzet fokozatos szerepvesztése törvényszerűen a szőr redukálódását okozza???

Más állatok esetén is kialakult a szőrvesztéses redukció, ha a testüket nem kellett anyira védeni. Egyrészt a vastagbőrűek és egyéb szúró, vágó testfüggelékkel védekezőknek sincs szőrűk, másrészt vannak ilyen vékonyabb bőrüek is, pl. a csupasz turkáló, vagy földikutya, vagy a csupasz denevér (Cheiromeles torquatus Horsf.), vagy a Babirussza... és még...

De itt van a jellemzően elzárt és védett környezetben tartott háziállatunk a házisertés is, amelyik szintén igen csupasztestű a vad rokonához képest. Azon miért nem csodálkozunk? :)

A mangalica viszont szőrös házisertés, ami nem is csoda, ugyanis annak a tartása kifejezetten a szabadban történik.

#4: " az ember elkezdett áttérni vizi-félig vizi életmódra. Ennek vannak máig antropológiai jegyei is (pl. úszóhártya maradvány az ujjaink között, ez pl. a csimpánzoknál /akik most biológiailag a legközelebbi rokonaink/ nincs meg)."

És azt honnan tetszik tudni, hogy az újszerű úszóhártya? Az emberi ujjak közötti bőrredőre gondolsz?

[link]

Hát azért ilyesmi van más lények ujjai között is. Pl a hegyi gorilla lábujjai között, vagy a sziamangoknál, sőt ott durván, mert szinte összenőtt ezen bőrredő által a második és a harmadik ujj - hogy miért, nem tudható, tudtommal. Ill. másoknál is van ilyen bőrhíd, és néhányuk a legkevésbé se vízibajnok. Akkor netán a gorillák ősei is nemrég még a tengerben játszadoztak hableányként?

Nos, a csimpánz igen távoli rokonunk (mellesleg a hegyi gorilla is a rokonunk), és hogy nekik milyük van, vagy milyük nincs, az ebben az esetben nem releváns. Pl. a labradornak vannak úszóhártyái, míg más kutyáknak nem, pontosabban az elsöprő többségnek, pedig a labrador sokkal közelebb áll a többi kutyához, mint az ember a csimpánzhoz. Mellesleg a labradornak ráadásul újabb szőr rétege alakult ki, egy vízzáró réteg, tehát esze ágában se volt elvesztenie a szőrzetét azért, mert lett neki úszóhártyája, sőt, inkább ráfejlesztett a szőrre.

#4: "Vízben kifejezetten előny az, hogy nincs test szörzet."

Ezt már megbeszélted egy hóddal is? A szőr valójában szinte semmiféle akadályt nem jelent az úszásban, ellenben sokkal több előnye van. Enyhén szólva is meglepő azt feltételezni, hogy az úszóhártya mellett egy szőrös lény el akarná veszteni a szőrzetét a hideg vizekben, mint ahogy ezt nem tette se a hód, se a vízipatkány, se a vidra... stb... és egyik semiaquatic lény se, sőt, inkább mindegyik dúsította a szőrzetét. A szőrzet hátránya az úszó lényeknél csak az elképesztően gyors úszóknál jelentkezik, és azoknál, akik már a végletekig alkalmazkodtak a vízhez, mint pl. a delfin. Az a feltételezés pedig, hogy az ember 4 millió évvel ezelőtt versenyt úszott a delfinekkel, meg kb. a hasfalrengető vicckategóriába tartozik, főleg annak tükrében, hogy az ember az egyik legbénább úszó az állatok között (talán a zsiráf rosszabb úszó, mint mi), és a legtöbb fulladásos halál a gyerekeknél van partközelben.

Minden szőrös vízi lénynek rövidült a lába, és a hím nemi tagok elkezdtek visszahúzódni a test belsejébe. Gondolod, hogy az ember hosszú délceg lábai alkalmasak lettek volna a vízi életre? Láttad már egy fóka úszóhártyás lábát, hogy mekkora? Gondolod, hogy ez az életmód segítene a kétlábra állásában?

#4: "A másik ilyen jegy amit ezzel magyaráznak a lefelé álló orr nyílás."

Hát, te se sok szinkronúszó lányt láttál. Azért van csipesz az orrukon, mert a víz alatti mindenféle fordulásoknál az orruk, mint egy merőkanál, úgy működik. Mellesleg a delfineknél pl. éppen hogy vizszintes az orrnyílásuk a testfelszínnek, csak éppen zárható. Te megnézted már egy vidra, vagy hód orrát? Tényleg az emberére hasonlít? Nem inkább pl. egy oroszlánéra?

[link]

...hogy a lefelé álló orrba kevésbé menjen bele a szavannai szél sodorta por?

#4: "Nézd meg pl. a majmok orrnyílását az előre gyakorlatilag vízszintesen áll, nekünk egészen lefelé és áramvonalas."

Áramvonalas egy arcból kiálló emberi orr??? A csimpánzok nem a szavannára szakosodtak (egyes fajtáik is csak nagyon a szélére), mint az emberelődeink, így nem értem, hogy miért őket hasonlítod hozzájuk? A pávián szavannai majom (ő is rokonunk), és nézd csak meg az orrát, légyszi:

[link]

#4: "Hogy ez az elmélet mennyire valós vagy sem nem tudom"

Háááát... egy szimpla áltudományos mese, amit még józan ésszel is csak kimosolyogni lehet, és amit anno egy feminista hölgy talált ki politikai okokból, és ki tudja miért, egy-két ember komolyan vett. :)

Az emberelődök fosszíliái elég jó képet adnak az ember kialakulásáról, és egyik között sincs egy darab vízimajom se, pedig a vízi üledékek az egyik legjobb tafonómiai feltételeket biztosítják a fosszílizációra. És akkor ne vegyük sorra a vízimajom elmélet kellő mértékben bárgyú egyéb "bizonyítékait" is, mint pl. az agyserkentő Omega-3 zsírsavas elképzeléseit, vagy hogy ne lenne a csimpánzoknak menstruációs ciklusa...stbstb.

#5: "Külön érdekes kérdés, hogy az aránylag csupasz testünkhöz képest miért van olyan hosszú hajunk."

Fejvédelem, plusz igen komoly léptékű szexuális szelekció (hosszú izgalmas női haj...stb) és még néhány egyértelmű előny...

[link]

Egy halom más lény is visel ilyesmit magán. Mi ebben az emberre specializálódott rejtély? :)

Plusz, egyértelműen sörényt, miegyebet egy halom lény nem csak szexuális figyelemfelkeltés-, egészségreklámozás-, hanem tekintélyszerzési alapon is növesztett (férfiaknál szakáll a tekintélyességet domborítja ki...stb), és még...

#5: "A felegyenesedett, nyílt szavannai életmódnál már nem volt előnyős a szőrzet."

Miért is?

#5: "Kevesen tudják, de az ember az egyik legjobb hosszútávfutó élőlény a Földön"

Ez a vadászati módszer nyilvánvalóan sokkal a kétlábra állásunk után alakult ki, amikor már a szőrünk réges rég tünedezőben volt.

#8: "A Kalaháriban a busmanok egyszerűen lefutják az antilopot. Gyorsabb, mint ők, de egy idő után egyszerűen nem tud futni, hőgutát kap"

A busman valóban kiváló hosszútávfutó, és úgy győz, hogy amikor rajtaüt a prédán, az rémülten és vágtatva nagy erőfeszítéssel elszalad, majd a kis busman követve az állatot, ezt a megugratását többször megismétli, míg az állat tényleg kikészül. Ám a préda minden bizonnyal jobb hosszútávfutó lenne a busmannal szemben, ha lenne annyi esze, hogy tudná, nem kell lélekszakadva rohannia, hanem csak egy lassú, energiagazdaságos ügetéssel fityiszt mutathatna a vadásznak.

Itt is inkább az ész győz, és csak másodlagosan a hosszútávfutás.

Azért még erre...

#5: "Kevesen tudják, de az ember az egyik legjobb hosszútávfutó élőlény a Földön"

Erről én se tudok. Az ember max. a majomszerűek között kiváló hosszútávfutó. Aligha hiszem, hogy egy átlagember továbbb tudna futni, mint pl. egy farkas. Nem is értem, hogy miért terjed ez a tévhit, amikor mindenki tapasztalhatja, hogy a biciklije mellett ügető kutya sokkal jobban birja, mint pl. egy akármilyen embertársa, akinél pedig a kutya sokkal szőrösebb. Egy hosszútávfutásban totál edzetlen kutya is röhögve együttmarad a futókkal. Pl.:

[link]

Hetedik helyen végzett, és nyilvánvaló, hogy ha ő akart volna az első lenni, akkor vidáman lehagyja az egész társaságot, szőröstül bőröstül. :)

Vagy... [link]

A Góbi sivatagban 250 km-en keresztül egy kutya szórakozásból szintén az emberekhez csatlakozott jó szőrösen a futóversenyben, és nyilvánvaló, hogy ő sem készült fel a versenyre több éven át tudományos alapossággal, a legmodernebb futócipőket kinézve magának. :)

A szavannai lények alkalmasint szőrősen elképesztően nagy távokat futnak le naponta, és aligha hiszem, hogy ezzel bármelyik szőrtelen ember versenyben tudna maradni.

Még a ló is lazán lever minket hosszútáv futásban, pedig a ló is szőrős, nemde?:

[link]

2007-ig mindössze csak két emberi győztes volt a szőrös lóval szemben a maratoni futásban, ráadásul a lovat egy nehéz ember ülte meg mindig, és a ló nem a szavannára szakosodott, így nehezebben bírta a nagy hőséget, de még így is csak néhány dőlt ki a hőség miatt, és valójában messze-messze nem átlagemberek győzték le a lovat, hanem a világ legjobbjai közül is csak ketten, akik ráadásul a hosszútávfutásra gyúrtak rá az eegész addigi életükben, messze felülmúlva az ember eredendő átlagadottságait. Itt is megállapítják, hogy a ló nehezen viseli a hőséget, és a lovas oldalakon is terjed az az urban legend, hogy az ember jobban viseli a hőséget, csak közben arról feledkeznek meg, hogy a lovas a ló hátán van, az ember ruhában van, és cipőt visel. A valódi összehasonlítás az lenne, hogy az ügető ló mellett egy meztelen embernek kellene futnia, és az ember is csak akkor jusson vízhez, amikor a ló éppen ezt akarja tenni. Na, lenne nagy csodálkozás... :)

Szóval nem igazán jelent előnyt a hosszútávfutásban a szőrtelenség, ugyanis a szőr kiváló hőszabályzó, és a válozó hőmérsékleti viszonyok között is megtartja a szükséges bőrközeli átlaghőmérsékletet, ezért nem kell annyira izzadniuk, ill. némely szőrös lény nem is izzad. Azonban a szőr fokozódó tünedezése közben a verejtékezésnek is nagyobb szerep jut, és a kőzhiedelemmel ellentétben ez valójában egyes izzadó főemlősök esetében is tapasztalható. Nyilvánvaló, hogy minél kevesebb szőr mellett egyre nagyobb szerephez jut a verejtékezés a forróbb, és árnyékmentesebb éghajlatokon.

[link]

"2. Climate, and not walking/running longer distances, could have driven initial increases in hominin sweating."

Vagyis inkább valószínűbb, hogy egyszerűen az éghajlati változások miatt alakult ki nálunk meghatározóbban az izzadás nagyobb mértéke, ráadásul még a szőrős állapotunkban, vagyis nem a hosszútáv futás és gyaloglás képessége katalizálta ezt.

#15 azért azt is vegyük figyelembe, hogy nem is olyan régen a kutyák többségének olyan feladata volt, amihez szüksége volt a futásra (mint mondjuk terelés, vagy vadászat), míg egy átlagos embernek már jó ideje nincs rá szüksége a túléléshez, mivel növényeket termesztünk, állatokat tenyésztünk, és távol tartjuk magunktól a ragadozókat.

A mai emberek az őseinkhez képest nagyon el vannak puhulva (és azt sem tagadom, hogy én is). Nem hiszem, hogy a mai fűtött-hűtött lakásban lakó embereket kell nézni, akiknek alig kell testedzés, hiszen a boltból mindent megkapnak (persze hatalmas tiszteletem azoknak, akik fizikai munkát végeznek), nem kell félniük a ragadozóktól, hiszen fegyverrel űzik el őket, hogy biztonságban legyenek, és nem mellesleg az immunrenr

Bocsi 17-es vagyok:

*Az immunrendszerünk is elgyengült, mert minden betegséget gyógyszerekkel gyógyítunk.

#17: "azért azt is vegyük figyelembe, hogy nem is olyan régen a kutyák többségének olyan feladata volt, amihez szüksége volt a futásra (mint mondjuk terelés, vagy vadászat)"

Vegyük.

De akkor min alapul ez az állítás (#5)???: "Kevesen tudják, de az ember az egyik legjobb hosszútávfutó élőlény a Földön"

Ugye nem hiszed, hogy pl. a farkas lemaradna a kutya mögött?

#17: "...míg egy átlagos embernek már jó ideje nincs rá szüksége a túléléshez, mivel növényeket termesztünk, állatokat tenyésztünk, és távol tartjuk magunktól a ragadozókat."

Bocsáss meg, de te olvastad azt amit írtam? Olyan emberek maradtak le az állatok mögött, akik a világ legjobb futói voltak. Milyen átlagemberekről tetszik beszélni??? Ha meg nem létezik egy régen kihalt ősi szuper hosszútávfutó ember se, akkor a csontvázáról állapították meg, hogy lehagyta a lovat? :D

Amelyik állattal összemérte a hosszútávfutását az ember (sportszerűen, azonos esélyekkel - ami a lóval szemben mellesleg nem volt igaz, hiszen minden esetben rajta ült egy nehéz lovas, de még így se volt képes az ember győzni), azzal szemben mindenhol tényszerűen mélyen alul maradt. Akkor?

Szóval manapság a ló is kacagva lefutotta az embert elsöprő mennyiségi fölénnyel. És nem elpuhult embereket, hanem vérbeli versenyzőket, akik egész életükben a maratonra, és egyéb hosszútávfutásra szakosodtak.

Azt hiszed, hogy őseink minden nap vadásztak hosszan futva? Tényleg azt hiszed, hogy ők napi húsz kilométerekkel fárasztották magukat, csak úgy poénból? És nem akárhogy! Hanem versenyszellemben, vagyis minden energiát kipréselve magukból, mivel a mai versenyző arra gyúr, hogy elsőnek kell lenni, és nem az a fő cél, hogy egyszerűen csak bírni kell a távot.

Komolyan azt hiszed, hogy egy busman vadász magasan első lenne egy maraton futáson? Úgy gondolod, hogy egy busman naponta edzi magát fárasztó 20 kilométeres futásokkal, közben minden energiát kipréselve magából a versenyszellemtől űzetve, ha kell, ha nem?... :)

Nem! Aligha kétséges, hogy a hajdani őseinket a mai edzett maratoni futók kenterbe leelőznék, akik ráadásul már tudományos szellemben sportolnak, akik tudják pontosan, hogy hogyan kell lélegezni milyen stádiumokban, milyen mozgás az ideális személyre szabottan terepviszonyoktól függően...stbstb.

#17: "és nem mellesleg az immunrenr"

Ne haragudj, de mi köze az immunrendszernek az egész vitához? Nem tudok arról, hogy a jobb immunrendszerűek jobb hosszútávfutók lennének.