Hogyan kapják az új, most felfedezett fajok a latin neveiket?

Jelölhet egy bizonyos tulajdonságot is (pl. fehér-alba), és ahogy írtad a felfedezö nevét, a helyet ahol találták.

A szóvégzödések a latin és görög (sok esetben görög eredetü a szó amivel elnevezik) nyelvtant követik az adott szónak megfelelö alakban és végzödéssel. Pl. hímnem-nönem-semleges nem, alany-, tárgy-, részes-, birtokos eset, számít az alap szó végzödése, stb. Ha utána nézel a latin nyelvtannak, fel fogod fedezni ezeket az összefüggéseket. A magyar nevek sokszor nem tökéletesen tükrözik a szó szerinti fordítást, ezért nehezebb látni az összefüggéseket.

Itt egy Wiki link a latin nyelvtan egy részéhez, talán segít megérteni egy kicsit:

[link]

Kis olvasnivaló:

A fajok tudományos neve

[link]

A faj fogalma, a növények elnevezése

[link]

Állatrendszertan

[link]

A latin nem egy könnyű nyelv.

A névszókat ötféle csoportba lehet sorolni (5 declinatio).

Mindegyikben van 10 eset: alany- tárgy- birtokos-, részes-, és határozói eset. Latin nevei (ha tudsz németül ismerős lehet): nominativus, accusativus, genitivus, dativus, ablativus. És mind az ötből kettő van, egyes szám és többes szám (singularis és pluralis).

A latinban három nem van, hímnem, nőnem illetve semleges nem (masculinum, femininum, neutrum).

És ezekből állnak össze a declinatiók. Az első declinatio az -a végű névszókat ragozza, ezek mind nőneműek. (Például puella-lány, femina-nő.) A második declinatio az -us/-er és -um végűeket ragozza, ez hím és semleges nem. (Pl. deus-isten, puer-fiú) A harmadik a mássalhangzós végződésűeket ragozza, ez asszem mindhárom nem lehet. (Pl. rex-király, ius-jog.) A harmadikban vannak i-tövűek is, amiket másképp kell ragozni, de ezt hagyjuk. A negyedik az -us és -u végűeket ragozza, ez hímnem és semleges nem. (Pl. fructus-gyümölcs, cornu-szarv.) Az ötödik declinatio pedig az -es végűeket ragozza, ez nőnem. (Pl. species-faj.)

Most nem is tudom, miért untattalak ezzel, a wikin is megtalálod sokkal részletesebben. Csak arra akartam felhívni, hogy ehhez az 5 declinatiohoz (7 nem) tartozik 70 végződés (najó, annyi azért nem, mert sok esetben ugyanaz két egymást követő eset végződése, illetve vannak olyan ragok, amik több declinatioban is előfordulnak, de 50 azért megvan).

Most nem tudok konkrét példát mondani, de kitalálok egyet. Egy felfedező felfedez egy új vörösrák-fajt, és a kisfiáról, Markról szeretné elnevezni Márk latinul: Marcus, II. decl.).

A vörösrák neme (rendszertan) Gecaroidea (az eddig ismert vörösrák gecaroidea natalis)

És akkor névadás. A felfedező többféleképpen választhat:

Márk-vörösrák: Marcus (singularis nominativus, II. decl.: -us)

Márk vörösrákja: Gecaroidea Marci (singularis genitvus, -i)

Vörösrák Márknak: Gecaroidea Marco (singularis dativus, -o)

Ugyanezt eljátszhatjuk a felfedező kislányával, Líviával is.

Lívia-vörösrák: Gecaroidea Livia (I. decl., sing. nom, -a)

Lívia vörösrákja: Gecaroidea Liviae (sing. gen., -ae)

Vörösrák Líviának: Gecaroidea Liviae (sing. dat., -ae)

Ilyen sokféle képpen lehet választani, és ez még csak első és második declinatios nevek voltak, csak három esetben a tízből.

Amugy a személynevek midig első és második declinatiosak latinban, -us-ra vagy -a-ra végződnek. Egy igazi latinban jártas felfedező ha valakiről szeretné elnevezni az élőlényt, akkor latinosítja azt a nevet, ez a latintól távol álló neveknél csak egy -us vagy -a a név után, és lehet ugye ragozni.

Hogy a rendszertanban például az embernél a család-hominidae, nemzetség-homini, alnemzetség-hominia, nem-homo hogyan találták ki, olyan szinten nincsen a latintudásom. Valószínűleg kicsinyítőképzők és -ezt még magyarul sem tudom megfogalmazni-, szélesítőképzők, ezzel arra gondolok, hogy kiterjeszt egy kategóriát. Mint ember-emberfélék.

Előző voltam, remélem egy kicsit tudtam segíteni:)

Három neve lehet az alfajoknak, változatoknak, amikor a fajnév ugyanaz, de annak egy alfajáról vagy változatáról beszélünk.

Pl. Homo sapiens sapiens

Wikipédia:"A ma élő emberek a Homo sapiens („értelmes ember”) faj, ezen belül a mai ember (Homo sapiens sapiens) alfaj tagjai. A Homo sapiens másik alfaja a kihalt Homo sapiens idaltu volt. A körülbelül 28 000 évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi embert (Homo sapiens neanderthaliensis) is a Homo nem egyik fajaként írták le, később alfajra módosították a besorolást. A neandervölgyi ember besorolása ma is élesen vitatott kérdés. Az emberi nem további kihalt fajai a Homo habilis, Homo erectus, H. heidelbergensis, H. gautengensis,[1] H. rhodesiensis, H. antecessor, H. naledi[2][3] és a vitatott H. floresiensis. A különböző csontmaradványok elemzése alapján ezek a fajok szerepet játszottak az emberré válásnak a mai ember kialakulásáig tartó hosszú folyamatában. "