Orvostanhallgatok! Szeretnék orvosi egyetemre járni ha befejeztem az érettségit. Leírnátok milyen tankönyvekből tanultok? (Író illetve a köny nevét)

A latin nyelvvel kapcsolatban... Ne fáraszd magad!

A ragozási táblázatot kell megtanulni, az anatómiában használatos neveket, meg pár kifejezést ami receptíráshoz kell (vegyél x grammot, keverd össze, stb...). Tehát egy relatíve könnyen teljesíthető tárgy a többihez képest, nem kell Vergilius verseket elemezni tudnod vagy ilyesmi. :-)

Tudom, hogy nem ezt a választ várod, de tök okból sem támogatom azt az ötletet, hogy egyetem előtt ezzel foglalkozz.

1. Az első és legfontosabb dolog a bekerülés. Nagyon szép dolog, ha már most megtanulod az első éves anyagot, csak hogy a biológia és kémia emelt érettségin nem azt fogják kérdezni. Hanem egészen mást. Mondjuk sok-sok növény- és állattant, ökológiát. És hiába tudod a csontok nevét latinul, ha az érettségire nem készülsz fel rendesen, akkor álom marad az orvosi.

2. Első évben szinte csak az anatómiának van köze az "orvosláshoz", bár később meg fogod látni, hogy annak se sok. Viszont anatómiát csupán könyvekből tanulni kicsit sem érdekes, sőt, kifejezetten lélekölő. Az anatómia attól válik érdekessé, hogy a tetemeken megnézed a képleteket és így a tanultakat tudod mihez kapcsolni. Anatómiát "olvasgatni" kb. olyan, mint matekkönyvet.

3. Nem kell latinul tudni az orvosihoz. Az orvosi latinban fontos szavakat, kifejezéseket kell tudni, meg valami minimális főnévragozást, a többi halálosan felesleges. Tehát szintén kár vele erőlködni. Egyébként a kiejtés nem túl bonyolult, az s-t sz-nek ejted, a c-t magas magánhangzók előtt c-nek, egyébként k-nak, az a-t á-nak, a t-t néha c-nek és kb. ennyi jut eszembe.

Igazából ami érdekesebb lenne, azok a klinikai tárgyak. Viszont ahhoz, hogy azokat megértsd, ahhoz szükség van arra a minimális latin alapra (szavakra, nem nyelvtanra), és az alapozó tárgyakra. Szóval azokat meg azért nem fogod megérteni, mert nincs meg hozzá a piramis alja.

De egyébként ha minden áron könyveket akarsz (itt fenn is vannak a könyvek amúgy, remek oldal):

1-3. év

[link]

[link]

De ezekhez mindenképp kell egy atlasz (vagy a google képkereső), különben szart sem ér az egész.

[link]

[link]

[link]

[link] (Ez elég gagyi könyv, ennek az anyagnak legalább a háromszorosa kellett nekünk:D)

[link]

A klinikai tárgyak tankönyveit jórészt megtalálod a Medicina vagy Semmelweis kiadó honlapján, de egy rakás fent van digitális tankönyvtáron is (pl. tutira fent van a Belgyógyászat alapjai, a Maródi féle gyermekgyógyászat stb).

De még egyszer mondom: szerintem tényleg nem jó ötlet. Én marhára szerettem amúgy az anatómiát, de olvasgatni?

Ezt szeretnéd olvasgatni:

"Az 1. nyakcsigolya vagy fejgyám (atlas) az általános csigolyaidomtól nagymértékben eltér. Teste nincs, ezt elöl karcsú ív (arcus anterior) helyettesíti. Ez az ív oldalt a tömegesebb massa lateralisban találkozik össze a hátsó ívvel (arcus posterior). Az ívek közepén elöl és hátul kisebb gumó látható, fontosabb az elülső íven hátrafelé tekintő kis ízfelszín (fovea dentis) a 2. nyakcsigolya fognyúlványával való ízesülésre. A massa lateralisból oldal felé rövid harántnyúlvány ugrik ki, amely ugyancsak tartalmaz foramen transversariumot. Az atlas jóval szélesebb, mint a többi nyakcsigolya, ezért a foramen transversarium közel 1 cm-rel jobban oldalra esik, mint a többi nyakcsigolyán. Ez meghatározza az arteria vertebralis lefutását is. A massa lateralison felfelé tekintő két ízfelszín (fovea articularis superior) szolgál a nyakszirtcsont condylusai ízfelszíneinek befogadására. Az ízfelszínek két, egymás felé fordított hegyű láb cipőtalp benyomatra emlékeztetnek, és a kétoldali ízfelszínek egy közös ellipszoid felszín részei. Az ízfelszínt hátulról a foramen transversariumtól a hátsó ív felső oldalára terjedő barázda (sulcus arteriae vertebralis) kerüli meg; a hasonnevű ér fekszik benne. A massa lateralison lefelé tekintő lapos ovális ízfelszín (fovea articularis inferior) a 2. nyakcsigolyával való ízesülésre szolgál. Az 1. nyakcsigolya két ízfelszíne egymáshoz képest háztetőszerűen lejt oldal felé."

Megjegyezni úgy sem tudod, megtanulni egyelőre halál felesleges (és az alap latin szavak nélkül legalább ötször annyi erőfeszítésbe tellene, mintha megvárnád vele az egyetemet).

Ha tényleg csak alapozgatni szeretnél egy kicsit, ill. többet megtudni az emberi szervezetről, mint amit gimiben leadnak, akkor inkább ezt javaslom:

[link]

Élettan másodévtől van, úgyhogy szerintem teljesen fölösleges azt olvasgatnod, főleg hogy még nincsenek meg hozzá az anatómiai alapjaid.

Első évben a Sobotta atlasz, a Szent-Ágothai Funkcionális anatómia, a Darvas Zsuzsa Sejtbiológia, az Ádám Veronika Biokémia, három kisebb kémia könyv, a Biofizika könyv (nem tudom, ki írta) és valami molekuláris bioszos kell. Én is maximum a Sobotta nézegetését ajánlanám.

A latint tanulni szerintem is fölösleges. Én is felvettem első félévben, előtte semmit sem tudtam, de nem az segített az anatómiában, hanem fordítva. Az anatómiát úgyis meg kell tanulni, de simán megy nyelvtani táblázatok nélkül is (mármint nem simán, de nem segít hozzá, ha valaki tud latinul).

Ami megkönnyíteni az első évet, ha bejutsz, az a kémia lenne. A gimis kémia tökéletes tudása, meg talán a sejtbiosz, bár az egyetemen elég más. Szóval ha lazábban szeretnél indítani, ismételgesd a gimis anyagot, meg nézegesd a Sobottát, de jobban ne menj bele szerintem. Ha megtanulod előre a csontokat mondjuk, az így is nagy löket, mivel az az elején elég nagy szenvedés.

Van a Brencsán-féle orvosi latin szótár, az elég az egyetemen.

Ettől függetlenül, ha érdekel a latin, és van rá plusz kapacitásod, nyugodtan tanulgathatsz.:-) Én jártam gimiben latinra, nem az orvosi miatt (az később jött), hanem mert érdekelt. A ragozásokat, kiejtéseket már tudtam, volt némi szókincsem, amikor elkezdtem az orvosit, úgyhogy könnyebben tanultam anatómiát, később kórbonctant, és a latin nyelvekhez is jó alap. De ha te most jársz 11.-be, akkor tényleg inkább a felvételi tárgyakra feküdj rá. Ha kémiából felvételizel, akkor is tartsd frissen a fizikát is, jól fog jönni.