Miért gondolkodik a NASA-tól kezdve a SpaceX-ig mindenki kizárólag hold- és bolygófelszíni kolonizációban, égitestek körül keringő O'Neill cilinderek és Stanford tóruszok helyett?

Alapvetően először azt fejlesztik, ami olcsóbban, gyorsabban összehozható.

A kocsikerék-űrállomás méretileg, anyagszilárdsági szükségletre, anyagmennyiségre, építési technológiára nagyságrendekkel drágább, mint amivel most próbálkozik mindenki.

És az még csak egy minimum pár 100 méteres kerék.

A lakóhenger ennél sokkal nagyobb. A Stanford-tórusz még nagyobb.

Ez ma még rettenetesen messze van.

Szerintem még az unokáink is csak a Halo 73-ik részében fognak ilyet látni.

,,A kocsikerék-űrállomás méretileg, anyagszilárdsági szükségletre, anyagmennyiségre, építési technológiára nagyságrendekkel drágább, mint amivel most próbálkozik mindenki."

Nem kéne az egész kereket egyből megépíteni. Csak egy "küllőt" a két végén 1-1 Bioregeneratív életfenntartó rendszerrel ellátott űrkabinnal.

Szerintem nem kéne olyan rohadt vastag acél sodrony, ami kibírná a terhelést. (ha mondjuk a Golden Gate hídból indulok ki). És nagyon meglepődnék ha nehezebb lenne ez a csak 1 "küllőt" tartalmazó bázis az egész az ISS-nél, ami ugye jelenleg kb. 420 tonna. Szóval azért pár év alatt meg lehetne csinálni, ahogy az ISS-t is.

Nyilán a Mars bázis megépítése ennél olcsóbb és könnyebb lenne. De attól még igazán el lehetne kezdeni ilyen kocsikerék küllőt is építeni. Én nagyon hasznosnak tartanám a jövő űrkutatása szempontjából.

Csak egy kósza gondolat:

Ha most pl. az ISS-t eltalálná egy űrkavics nagy sebességgel, akkor valamelyik modul odalenne. Lehet, hogy a fél űrállomásból kiszökne a levegő stb.

DE: egy "minimális" pályakorrekció után meg lehetne javítani, stb.

Ellenben ha egy ilyen forgó "küllős" űrállomás "küllőjét" találná el, akkor az szétrepülne a csudába, az egyik darab a bolygó felszínébe zuhanna, a másik elmenne a csudába.

Több küllő a biztonság kedvéért => több súly, több költség.

Meg még pár "apróság", tovább lehet gondolni.

2 küllő elég lenne, a megfelelő távtartókkal.

Úgyis kell túlbiztosítás, szóval ez nem lenne gond.

Csak kell valami középre is, mert valahol le is kell szállni.

Annak melyik részt nem értettétek, hogy a Stanford tórusz nem működik, nem stabil?

Nem tudom honnan veszitek hogy nem foglalkoznak vele.

A Voyager Space Station-t pld 2025-ben tervezik kezdeni építeni. SpaceX Starship fogja szállítani az anyagokat hozzá.

"Nem kéne az egész kereket egyből megépíteni. Csak egy "küllőt" a két végén 1-1 Bioregeneratív életfenntartó rendszerrel ellátott űrkabinnal."

De már a végleges átmérőnek megfelelő hosszban. Több 100 méteresre.

"Szerintem nem kéne olyan rohadt vastag acél sodrony, ami kibírná a terhelést. (ha mondjuk a Golden Gate hídból indulok ki)."

Hát, azért kicsit más tészta. A Golden Gate sodronyai nem örülnének a -150 és + 150 fok közti hőingadozásnak. Nem mondom, hogy nincs az az anyag, de azért nem egy filléres dolog.

A másik: felejtsd el a sima sodronyos összekötést.

A küllőnek is légnyomásos, de minimum ember méretben járható liftes megoldásnak kéne lennie, a középpont az egyetlen dokkolási hely, onnan kéne közlekedni a végekhez.

"És nagyon meglepődnék ha nehezebb lenne ez a csak 1 "küllőt" tartalmazó bázis az egész az ISS-nél, ami ugye jelenleg kb. 420 tonna."

Az ISS kábé egy sörösdoboz merevségével rendelkezik, nulla G-re épült. Tized G-től szétesne, mint a vizes vécépapír.

Hidd el, hogy jóval több szerkezeti anyag kéne.

"De attól még igazán el lehetne kezdeni ilyen kocsikerék küllőt is építeni."

Én állatira reménykedtem benne, mikor felmerült a Gateway ötlete, hogy már így kerül tervezésre.

Erre az aktuális terv egy ISS-nél is kisebb, még annyira sem folyamatosan lakható "űrkunyhó".

Nincs elég pénz.

A mai léptékű tervekkel előbb lehet eredményt felmutatni kevesebb pénzből. És a kongresszusi támogatásnak stb. ez az alapfeltétele.

#17! Jogos, amiket írsz. A dokkolás tényleg csak a közepén megoldható. A liftes megoldás egyszerűbbnek tűnik, mint egy átjárható cső. Pláne hogy a min. 100 métert mindig legyalogolni úgy, hogy folyamatosan változik a gravitáció... Hát, biztos baromi érdekes lenne. De azt is megnézném, hogy hányszor sikerül ezt egy 8 órás munkaidőben hányás vagy fejfájás nélkül megcsinálni.

Tényleg baromi nagy mérnöki kihívás lenne egy ilyen. Főleg a küllők kialakítása miatt. De a (kezdetben csak) két lakóegységnek is nyilván erősebbnek kéne lennie az ISS-nél. Érdekes, hogy egy kis forgatás és egy kb. 200 méter hosszú és pár méter széles cucc megcsinálása alacsony Föld körüli pályán drágább és nagyon mérnöki kihívás, mint embereket épségben eljuttatni a Mars felszínére és ott bázisokban életben tartani őket.

Abban bízok, hogy amikor az ISS-t leszerelik, akkor a következő űrállomást már mesterséges gravitációval próbálják megoldani. A dokkoló modulban végezhetnének (párhuzamosan) Zero-G kísérleteket, míg a két szélén a mesterséges gravitációsokat. Ilyen kísérletek elvégzése esélytelen a Földön. És végre kiderülhetne, hogy az (egészégünk szempontjából nélkülözhetően) gravitáció mennyire utánozható le az űrben, milyen egészégügyi hatásokat okoz rövid és hosszú távon. Ezek a kísérletek Kulcs-fontosságúak, ha valóban nagy távolságokat akarunk majd a jövőben megtenni az űrben. Már csak ezért is érdemes lenne minél hamarabb elkezdeni, még akkor is ha a többi projekt könnyebben meggyőzi a befektetőket és NASA-s, Space-X-es, stb projektekért felelős vezetőket.