Mi lenne, ha 1 ember egy lakatlan szigatre kerülne és nem tudna mást enni csak gyümölcsöt a fáról? Meg ha talál egy kis zöldséget

Bocs nem olvastam el a többi hsz-t, most nincs rá időm, gyorsan válaszolok.

Nem, ugyanis van 20 db gyönyörű aminosav, amik közül néhány esszenciális, ergo neked kell bevinned. Na ebből 8/9 van, nem emlékszem. A lényeg az, hogyha ezeket nem tudod bevinni, márpedig ha csak gyümiket falatozol, nem valószínű, tehát NEM lesz meg az összes aminosavad. És hát hogy is mondjam, az nem éppen hűdenagyonjó. :)

A hiányállapotoknak számos formája van, ráadásul időben nagyon eltérő lehet a megjelenésük is: pl.: b12 vitaminnál évek évtizedek kellenek ahhoz, hogy a saját készlet teljesen kimerüljön, még pl.: Kálium esetén, egy-egy erősebb hasmenéskor 1-2 nap alatt már érezhető tünetek lépnek fel. Ugyan ez elmondható az aminosavak esetében is. Ez merőben függ a szervezet előzetes tápláltsági fokától, metabolikus státuszától (nincs e valamilyen betegség stb) és a továbbiakban elfogyasztott táplálék mennyiségétől, minőségétől illetve azok egymásra való agonista, antagonista hatásától. Így nem csoda, hogy aminosavak esetében (ahol léteznek szemi-esszenciális aminosavak is, valamint a limitáló aminosav fogalma is!!!) az egyéni tűrőképesség igen széles spektrumban mozog. Ami bizonyos, hogyha a felsorolt aminosavak huzamosabb ideig hiányoznak számos betegség, hiányállapot alakulhat ki.

Ezidáig nincs tudományos alapja annak, hogy csak és kizárólag növényi eredetű táplálkozással hosszú időn át, vagy akár egy életen át, életben tudna maradni az emberi test komoly, akár életet veszélyeztető konzekvenciák nélkül. Ezek az aminosavak enzimek, koenzimek, ingerületátvivő anyagok, strukturális fehérjék, transzport rendszerek, hormonok stb alkotóelemei. Hiányukban számolni lehet számos biokémiai funkció lassulásával, csökkenésével, valamint előnytelen reakciók lezajlásával is. Egy konkrét példa az inzulin, ami egy két láncból álló polipeptid hormon, összesen 7 féle esszenciális aminosavat tartalmaz 20 helyen a polipeptid láncaiban.

Hozzáteszem most csak az aminosavakat írtam le, számos más dologban is hátrányban vannak a húst egyáltalán nem fogyasztók, a húsfogyasztókkal szemben. Megjegyzendő továbbá, hogy a túlzott húsfogyasztás is rejt magában számos veszélyt.

z

manapsag nehez ugy taplalkozni, hogy barmibol teljes lenne a hiany. az addig rendben van, h vannak hianybetegsegek az egyoldalu taplalkozas miatt - ez nem azt jelenti, h egyaltalan nincs jelen a vitamin, nyomelem, 0 esszencialis zsirsav kerul a szervezetbe, csak az ajanlott napi mennyiseg toredeke. az esszencialis zsirsavak kozul a fenil-alanin megtalalhato a K-szorbatban, ami az egyik leggyakoribb tartositoszer; van a ragoban, szensavas es szurt uditokben, stb. szoval, aki vegetarianus, vega, vegan, vagy hivja magat akarhogy, valamilyen modon talalkozik az esszencialis zsirsavakkal. mas kerdes, h mestersegesen eloallitottak, es toredeke a szukseges mennyisegnek.

az ember mindenevo, a fogai es az emesztorendszere is ezt bizonyitjak, nagyon szeleskoru a taplalekok sora, amelyekbol fedezi a szukseges tapanyagokat. gyumolcs-zoldseg: vitaminok, nyomelemek, szenhidratok, rostok (mindegy, h celluloz, amit nem emesztunk meg, de kell); husok es belsosegek: feherjek, zsirok, 1-2 vitamin; gabonafelek: szenhidratok; es allati, illetve novenyi eredetu termekek, es a gombak.

ami a peldaban volt: halalhoz vezet. 3-4 honap alatt legyengulne a szervezet, 1-2 honapra ra tuti meghal. senki nem birja ki mondjuk csak 3 gyumolcson meg vizen. de lehet h eddig sem huzza... a szervezet szamara teljesen ismeretlen korokozok, stb.

ja, a lakatlan szigeten van edesviz??? anelkul, csak gyumolcson elve legfeljebb egy hetig marad eletben, ha a gyumolcsbol valamelyest potolni tudja a vizszuksegletet

Az orvosok nem ajánlják a csak gyümölcsből álló diétát, mivel savat csinál. Zöldséggel már jobb, de még is hiányosnak számítana, fehérjéből hiány lenne, a saját húsát kellene fogyasztania, legyengülne. Ha hozzájutna fehérjében gazdag magokhoz, gyökerekhez, akkor, ha megfelelően tudja kombinálni őket, akkor sokáig élhet, és nem lesz beteg. De ez nehéz.

Amúgy: vegetárius = béna vadász.

Egy húsevőnek élete végén kb. 450 állat szárad a lelkiismeretén.

A Földön kétszer annyi vágóállat él, mint ember! Évente világszerte 45 milliárd állatot ölnek meg emberi fogyasztásra. Ebből Németországban 2002-ben 490.744.200 állatot vágtak le; például:

4.300.000 szarvasmarhát, 44.300.000 sertést, 2.100.000 juhot és kecskét, 12.600 lovat, 367.600.000 hizlalt csirkét, 31.300.000 levestyúkot, 30.800.000 pulykát, 13.800.000 kacsát, 400.000 libát, 1.600 gyöngytyúkot. Ehhez még hozzájön 4.934.838 elejtett vad a 2002/2003-as vadászévben!

Ennek nincs semmiféle intelligens alapja! Mert:

A húsevés kegyetlenség

A húsevés beteggé tesz

A húsevés globális nyomort okoz

A húsevés kegyetlenség

A húsevés beteggé tesz Rák, cukorbetegség, csontritkulás…

A hús táplálkozásélettani szempontból fölösleges táplálék. Manapság a szakemberek körében már nem kétséges, hogy a húsmentes, vegetáriánus táplálkozás a legkedvezőbben fedezi a szervezet tápanyagszükségletét. Ez minden életkorra érvényes. Néhány betegségnél, mint pl. magas vérnyomás, reuma, zsírok anyagcserezavara, általában a vegetáriánus táplálkozás a legértelmesebb gyógyászati intézkedés. Az egyénre van bízva, hogy a húsevéssel kapcsolatban milyen álláspontot vesz fel; de mindenképp tisztában kell lennie azzal, hogy a húsevés milyen következményekkel jár egészségére vonatkozóan. Ugyanis a hús, a kolbászfélék és a hal fogyasztása számos betegség kockázati tényezője.

● A hús kedvez a cukorbetegségnek: A telített zsírsavak fokozott bevitele inzulinrezisztenciához vezethet, és elősegíti a cukorbetegség kialakulását (diabetes mellitus). Az állati termékek általában sok telített zsírsavat tartalmaznak.

● A húsevés súlytöbbletet okoz: A telített zsírsavak hozzájárulnak a súlytöbblet kialakulásához. A súlytöbblet pedig kockázati tényezőként szerepel a szív- és vérkeringési betegségeknél, szívinfarktusnál, agyvérzésnél, vérellátási zavaroknál és hasonlóknál.

● A hús károsítja a csontokat: A húskészítmények átlagosan több foszfort tartalmaznak, mint kalciumot. A magas foszfor/kalcium arány következménye, hogy fokozottan felszabadul a kalcium a csontokból. Ahogyan arra már néhány tanulmány rámutatott, szoros összefüggés van a táplálékkal való magas foszfátbevitel és a csontritkulás, csonttörések kockázata között.

A hús kockázati tényező a rákbetegségnél: A NIH, a világ egyik legnagyobb egészségügyi kutatóintézete 2001-ben megállapította, hogy a vörös húsok fogyasztása magas kockázati tényezőt jelent a rák kialakulásában. Argentína és Uruguay a legnagyobb marhahúsfogyasztó országok közé tartozik a világon, ugyanakkor ezekben az országokban a legnagyobb a mell- és a bélrák megbetegedések száma is. A minnesotai egyetem egyik tanulmányából, amelyet 2002 szeptemberében hoztak nyilvánosságra, az derül ki, hogy a grillezett, vörös húsok fogyasztása kedvezően hat a hasnyálmirigyrák kialakulására.

● A hús erősíti a gyulladásokat és a fájdalmakat: Az állati eredetű termékek sok arachidonsavat tartalmaznak, amelyekből gyulladást keltő anyagok képződnek. Ezek az anyagok neurodermatitis*-hez, vékony- és vastagbélgyulladáshoz, asztmához, izületi gyulladásokhoz (arthritis), izületi megbetegedésekhez (arthrosis) és reumához vezethetnek.

● A hús hozzásegít a szívinfarktus és az érelmeszesedés kialakulásához:

A piros húsok fogyasztása által nagy mennyiségű vas kerül a szervezetbe, ami veszélyes forrást jelent a szabad gyökök számára, amelyek a véredényeket károsítják. Különösen a férfiaknál növekszik a szívinfarktus-veszély.

● A hús erősíti a depressziót: A hús negatívan hat az ember pszichéjére. Egy tanulmány 1998-ból arra mutatott rá, hogy a húsevőknél növekedett a félelem és a depresszió, ellentétben a vegetáriánusokkal.

● A húsevés által károsodik-e az intelligencia? A fehérjékben gazdag táplálkozás növeli a kortizolszintet a vérplazmában és a nyálban. A krónikusan magas kortizol-koncentráció károsítja a hippocampus**-t, ami jelentősen csökkenti az emlékezőképességet. A kaliforniai Loma Linda egyetem egy tanulmánya szerint a húsevőknél megkétszereződik a dementia-betegségek (elmegyengeség, elbutulás) rizikója.

­­­­­­­­­­­­­­_____________

*idegrendszeri zavar okozta viszkető bőrelváltozás

**henger alakú, görbült test az agyvelő oldalsó kamrájában

A húsevés beteggé tesz A vegetáriánusok tovább élnek…

Aki egészséges szeretne maradni,

jobb lenne, ha lemondana a húsról. Mert:

Környezeti mérgek: A dioxinok és furánok mintegy 90%-a az állati eredetű táplálékkal jut be az emberi szervezetbe. A tápláléklánc folyamán egyre jobban fokozódik a nehezen lebontható káros anyagok koncentrációja, ezek többek között a növényvédő szerekből származnak, melyeket a tömeges állattartáshoz szükséges takarmány előállításához használnak. A végfelhasználó, azaz az ember aztán esetleg nagyobb mennyiségű, egészséget károsító méreganyagot visz a szervezetébe.

Rezisztencia az antibiotikumokkal szemben: Annak érdekében, hogy a tömeges állattartásnál megelőzzék az állatok megbetegedését, óriási mennyiségű antibiotikumokkal etetik őket. Ez komolyan veszélyeztetheti az ember egészségét. Például azokon a tájakon, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, nyilvánvalóan nagyobb az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia előfordulási aránya. Ez azt jelenti, hogy ha valaki megbetegszik, és antibiotikumos kezelésre van szüksége, az antibiotikum nem fejti ki többé hatását. A szervezet már rászokott, és eltompult.

BSE: Eddig a leölt szarvasmarhák húsát gyanútlanul az egészséges táplálékok közé sorolták. Időközben több kutató az egész világon, köztük a müncheni ideggyógyász, Kretschmar professzor, prionok jelenlétét mutatta ki az izomhúsban. Kretschmar professzor ezt nyugtalanító leletként jellemezte, mert nem lehet kizárni azt a tényt, hogy az ember a hússal megfertőzheti magát.

További kórokozók: A vadászat és a tömeges állattartás során egyre több kórokozó kerül át az állatokról az emberre. A madárinfluenza és a SARS, az AIDS és az ebola például szintén az állatvilágból származnak; úgy néz ki, hogy növekszik a veszélyes kórokozók száma. A „The Lancet” nevű nagy-britanniai egészségügyi lapban olvasható: „Az elmúlt 20 év összes új fertőző betegsége az állatvilágtól származik.”

A vegetáriánusok tovább élnek: A Német Rákkutató Intézet egy tanulmánya szerint a vegetáriánusok körében drasztikusan kisebb a halálozás veszélye. A 100 várható halálesettel szemben a tanulmányban résztvevők korcsoportjában a vegetáriánusoknál csak 59 a tényleges haláleset. Ha külön figyeljük a férfi résztvevőket, akkor ez a pozitív effektus a csupán 52 tényleges halálesettel méginkább kiemelkedő.

A húsevés Világméretű éhínség és környezeti ártalmak

globális szenvedést okoz

● A Föld mezőgazdasági területeinek 80 %-át az állattenyésztés szükségleteire használják. 20 milliárd „haszonállat” a világ évi gabonatermésének 49 %-át, éves szójatermésének pedig 90 %-át fogyasztja el.

● 1 kg marhahús „előállításához” 9 kg gabonára van szükség.

● A szegény országokat eladósodásuk miatt rákényszerítették, hogy a magas értékű, emberi táplálkozáshoz szükséges növényi táplálékot részben állati takarmányként eladják. A tömeges állattartáshoz szükséges takarmány 60%-át (gabonafélék, szója, földimogyoró…) a fejlődő országokból hozzuk be (Németország).

● 200 g marhaszelet előállításához 2 kg gabonát kell megetetni az állatokkal. 2 kg gabonából kb. 8 gyermek tudna jóllakni. Naponta 40.000 gyermek hal éhen!

● Egy szarvasmarha etetéséhez évente 0,5 ha legelőre van szükség. Egy év után ettől az állattól 300 kg ehető húst nyerünk. Ha ezen a területen egy évig burgonyát vagy gabonát termeltek volna, 3.000 kg gabonát lehetett volna learatni, vagy 20.000 kg burgonyát lehetett volna termeszteni. Ez azt jelenti, hogy egy 220 grammos marhaszelet annyi növényi energiát tartalmaz, amennyivel mintegy 40 embert lehetne egy napon át az éhhaláltól megmenteni!

● Évente 80 millió ember hal éhen! Amennyiben az ipari országok csak 10 %-kal csökkentenék a húsfogyasztást, a helyette termesztett táplálék elegendő lenne 100 millió ember élelmezésére.

● Vízszennyeződés: A vizek szennyeződésének 50 %-át Európában a tömeges állattartás idézi elő. Csupán az Egyesült Államokban az emberi táplálék céljából tenyésztett állatok 130-szor több ürüléket termelnek, mint az egész világ lakossága: 39.000 kg-ot másodpercenként.

● Trágya és trágyalé: 1 kg sertéshús előállítása közben mintegy 15 kg trágyalé keletkezik – ez Németországban évente 66 millió tonnát tesz ki. Ennek nitrát tartalma szennyezi a talajvizet. A trágyából és a trágyaléből származó ammónia-kipárolgás hozzájárul a savas esők kialakulásához és az erdők kihalásához.

● Esőerdők: A trópusi esőerdők 90 %-nak elpusztítása a tömeges állattartás miatt történik. Két másodpercenként kiirtanak egy futball-pálya nagyságú erdőterületet – főleg azért, hogy új legelőkhöz jussanak. Egy darab „esőerdő-marhahúsból” készült hamburger előállításához 50 m2 földterületre van szükség. Ennek a pusztításnak beláthatatlan következményei vannak a Föld vizeinek körforgására és éghajlatára vonatkozóan.

● Ivóvízforrás: Az ivóvízfogyasztás 50%-a a tömeges állattartás terhére megy. 1 kg hús előállításához átlagosan százszor több vizet használnak, mint 1 kg gabona vagy zöldségféle termesztéséhez.

A szóban forgó élelmiszerek előállításához például a következő ivóvízmennyiségeket használják el:

1 kg búza előállításához 106 liter vizet,

1 kg burgonya előállításához 150 liter vizet,

1 kg alma előállításához 50 liter vizet,

1 kg sertéshús előállításához 9.700 liter vizet,

1 kg marhahús előállításához 32.000 liter vizet.

● Energia: Az Egyesült Államokban a nyersanyagok és fosszilis fűtőanyagok több mint egyharmadát használják el az állatok felnevelésére, melyeket emberi fogyasztásra tenyésztenek.

● Talajerózió: A hús- és a tejtermelés 85%-ban játszik szerepet a talajerózió kialakulásában – ez évente 24 milliárd tonnát tesz ki.

● A melegház-hatás: A hústermelés során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel, különösen az esőerdők felgyújtásakor a McDonald’s &Co részére. A szarvasmarhák évente 100 millió tonna metángázt állítanak elő világszerte – ami 20 %-a ennek a melegház-hatásért felelős gáznak.

A legjobb, amit Ön tenni tud a környezetéért, az, hogy vegetáriánus lesz!

A német szövetségi képviselőház (Bundestag) kutató bizottsága, az ún. Ankét-Bizottság ugyanezt állapította meg a Föld légkörének védelmére: „A húsfogyasztás oly mértékre való csökkentésével, amely az egészségre is előnyös, egy negyed részt vagy még nagyobb mennyiségben is el lehetne kerülni az éghajlatot károsan befolyásoló gázkibocsátásokat. Az áttérés az erősen növényi élelmiszerekre irányult táplálkozásra hatalmas megtakarításokat tár fel a táplálkozási rendszerben (ami 100 millió t CO2-ekvivalenst jelent). Ezen felül jelentősen csökkennének nemzetgazdasági szinten a helytelen táplálkozásból származó betegségek járulékos kiadásai (25 milliárd EUR évente).

Az éghajlatot sokkal jobban igénybe vesszük azoknak a táplálékoknak a készítésével, amelyek összetételében hús is található (pl. fasírt), ugyanis 13-szor nagyobb mennyiségű CO2 ekvivalens keletkezik, mint a hús nélküli táplálékok készítésekor (pl. gabonakrokett).

Aminek szeme van, Nagy szellemek mondásai

azt az intelligens emberek nem eszik meg

Albert Einstein, fizikus:

„A Földön való túlélés esélyét semmi sem növeli jobban, mint a vegetáriánus táplálkozás irányába tett lépés.”

Leonardo da Vinci, univerzális zseni:

„Valóban az ember minden állat királya, mert kegyetlensége felülmúlja azokét. Mások halála révén élünk. Sétáló temetőhelyek vagyunk.”

Thomas Edison, a villanykörte feltalálója:

„Vegetáriánus és szenvedélyes antialkoholista vagyok, mert így jobban tudom használni az agyamat.”

Lev Tolsztoj, író:

„A húsevés a legnagyobb durvaság maradványa; a felvilágosodás legelső és legtermészetesebb következménye a vegetáriánus táplálkozásra való áttérés.”

Sven Hedin, svéd Ázsiakutató:

„Sosem tudnám elhatározni, hogy kioltsak egy életet, ha nincs hatalmam újat teremteni.”

Christian Morgenstern, író:

„Ha a modern embernek saját magának kellene megölnie az állatokat, amelyeket táplálékul használ, mérhetetlenül megnövekedne a növényevők száma.”

O.W. Fischer, színész:

„Miért nem eszem meg a testvéreimet? – Egyszerűen családi okokból, ez minden. Valahol el kell kezdődnie a szégyenérzetnek.”

Pythagoras, filozófus és matematikus:

„Minden, amit az ember elkövet az állatokkal szemben, visszatér hozzá.”

Mahatma Gandhi, Nobel-díjas:

„Úgy gondolom, a szellemi fejlődés egy bizonyos pontján követelmény, hogy megszüntessük élőlénytársaink leölését, kiket testi vágyaink kielégítésére használunk.”

Albert Schweitzer, orvos, béke-Nobeldíjas:

„Nézetem, hogy mi, akik síkra szállunk az állatok megkíméléséért, mondjunk le teljesen a húsevésről, és beszéljünk is ellene. Én magam ezt teszem. Ezzel egyesek eljutnak oda, hogy észrevegyék a problémát, amelyet oly későn fogalmaztak meg.”

Paul McCartney, énekes:

„Nem szabad semmit sem megenni, aminek arca van.”

Wilchelm Busch, költő:

„Csak akkor beszélhetünk igazi emberi kultúráról, ha nemcsak az emberevés, hanem a húsevés minden fajtája is kannibalizmusnak fog számítani.”

Eugen Roth, író:

„Az ember elégedetten gondolja, s boldogan: nem vagyok véreskezű hentes, faragatlan; de mivel a kolbászt meg nem veti, a mészárlásban bűnrészesség terheli.”