Kedves hozzáértők!
Az összes többi elektromágneses hullám is kvantált-e,
vagy csak a fény? És miért? Mi a különbség az
elektromágneses sugárzások és a fény között?
A fénynek vannak emberi szemmel láthatatlan tartományai. Minden fény elektromágneses hullám és minden elektromágneses hullám fény, csak olyan hullámhosszokon, hogy nem látod. Így minden elektromágneses kölcsönhatásnak a közvetítője a foton. IGEN,kvantált minden elektromágneses hullám, mert elektromágneses hullám=fény.
2021. márc. 15. 13:08
Hasznos számodra ez a válasz?
Mind kvantált. A fény is elektromágneses sugárzás, csak olyan tartományban, amelyet szemünk érzékelni képes.
2021. márc. 15. 13:08
Hasznos számodra ez a válasz?
3/18 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat! De egy kis pontosítást kérnék még: ha mindegyik kvantált, akkor egy körsugárzó antenna által "gömbszerűen" kisugárzott elektromágneses hullámban hol van a foton?
@3: Igen, ez egy nagyon jó kérdés. A válasz viszont az, hogy bármennyire furcsa és az emberi intuíciókkal ellentétes, a valóság nem így működik. Nincsenek semmiféle fotonok az elektromágneses hullámban. A látható fény és egyéb EM sugárzások kettős természetűek: részecske és hullámtermészetük van, a részecske természet neve a foton. Az, hogy épp részecskeként, vagy hullámként viselkednek-e, függ attól, milyen kölcsönhatásokban vesznek éppen részt. Viszont egyszerre soha nem lehet megfigyelni mindkét természetüket - egy adott megfigyelés, kísérlet, szituáció stb stb során vagy csak hullámként, vagy csak részecskeként viselkednek.
2021. márc. 15. 13:24
Hasznos számodra ez a válasz?
2021. márc. 15. 13:25
Hasznos számodra ez a válasz?
#4: Ezt klasszikus fizikához szokott észjárásunkkal azért nem tudjuk felfogni, mert megszoktuk, hogy a részecske nem hullám, és a hullám nem részecske (legfeljebb részecskékből álló test IS hullámozhat mechanikailag). A modern fizikában ami létezik, az se nem részecske, se nem hullám, csak ennek a "fizikai létezőnek" van olyan megjelenése, amit mi részecskeként fogunk fel, és (ezen túl) olyan is, ami viszont mint hullám illeszkedik hagyományos tapasztalataink sorába.
2021. márc. 15. 13:37
Hasznos számodra ez a válasz?
@6: Hát igen, és még jó sok mindent megszokott az észjárásunk, ami nagyon nagyban, nagyon kicsiben, nagyon nagy energiákon, nagyon nagy sebességeknél stb stb nem igaz. Ez már csak ilyen :)
2021. márc. 15. 13:39
Hasznos számodra ez a válasz?
"ha mindegyik kvantált, akkor egy körsugárzó antenna által "gömbszerűen" kisugárzott elektromágneses hullámban hol van a foton?"
úgy foghatjuk fel, hogy minden irányban mennek ki fotonok.
és mivel az adó a teljesítményétől függően véges számú fotont bocsát ki,
ahogy egyre távolabbról figyeled az antennát, úgy lesz egyre kisebb a detektorod felületére érkező fotonfluxus (fotonáram-sűrűség)
amikor pedig már nagyon-nagyon távol jársz, akkor a detektorodra egyre hosszabb időközökig egyáltalán nem fog foton érkezni az antennáról
2021. márc. 15. 13:45
Hasznos számodra ez a válasz?
6. voltam. Hogy Kérdezőnek is válaszoljak: fény alatt - embernél a kb. 380..780 nm vákuumbeli hullámhosszúságú - elektromágneses sugárzás által kiváltott neuropszichológiai érzetet értjük.
Magára a külső fizikai ingerre - egészen egzaktul - nem mondjuk, hogy fény, az elektromágneses sugárzás. Persze a gyakorlatban ezerszer mondjuk, sőt még az infravörös és az ultraibolya sugárzásra is gyakran. (Azért a rádiófrekvenciás vagy a röntgensugárzásra már nem szoktuk. Pedig az is elektromágneses sugárzás, csak a frekvenciája / (vákuumbeli) hullámhossza / kvantumonkénti energiája más.)
2021. márc. 15. 13:47
Hasznos számodra ez a válasz?
Egy kiegészítés #9-hez: annak, hogy a röntgensugárzást vagy a rádiófrekvenciás sugárzást nem szoktuk fénynek nevezni, az az oka, hogy NAGYON más a hullámhosszuk, mint a látható fénynek. Ugyanazok az alapvető egyenletek írják le a viselkedésüket, de egészen más módon kell kibocsátani és érzékelni őket, nagyon eltérő méretű objektumok jelentenek nekik akadályt, stb. szóval gyakorlati szempontból sokszor egészen másképp kell őket kezelni. Míg a közeli UV és a közeli infravörös sok helyzetben egészen hasonlóan viselkedik, mint a látható fény, kezelhetőek ugyanazokkal az optikai eszközökkel, csak épp nem látjuk a szemünkkel.
2021. márc. 15. 13:57
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: