Ha a metematikusokat ennyire zavarba ejti a végtelen számok fogalma, miért nem foglalkoznak a "kezdettelen" számokkal?

Végigolvastam közben a diskurzust.

"Nagyon érdekes volt, hogy ő sem tudja hogy mi a végtelen szám"

Itt elvi tévedés van! A végtelen az nem egy szám, hanem egy fogalom. Számnak konkrét értéke van. A végtelennek viszont nincsen konkrét érték, tehát "NaN" (="Not a Number" - informatikai kifejezés a végtelenre). A műsorban valószínűleg lebutították, hogy laikus is értsen belőle valamit vagy csak szimplán rossz volt a szinkron. Remek példa arra, hogy mennyire "érdemes" hinni a TV-nek.

"tudományos gondolkodásában zavarba ejtően többrétű a szám jelentéstartalma"

Mint előző kommentemben is említettem, ez nem igaz. Zavarba ejtő legfeljebb annak, aki nem tanulta a végteleneket algebrából.

Zsenialis a kerdes, de gondoljuk csak tovabb. Ha egy teljesen zavarbaejtett matematikus a kezdettelensegtol a vegtelensegig integralna egy hullamfuggvenyt, mennyire borulna ki ha az osszeomlana?

Na ezert nem:)

Mert a végtelen, amin 9 éves koromban gondoltam csodálkozom, hogy lettem inkább közmunkás, s nem matematikus és a lapáton támaszkodva elmélkedem, hogy 9 évesen vajon melyik a legnagyobb szám, mivel már akkor arra gondoltam sosimcs vége, hiszen mindenhez hozzá lehet adni egyet.

Google a legnagyobb szám.

A ,,végtelen'' egy más értelemben vett ,,másik oldala'', az az ,,elenyésző'' számok lehetnek, vagyis az infinitzimálisok.

Végtelen ami minden rendes számnál nagyobb. Elenésző az, ami pozitív, de minden pozitív rendes számnál kisebb.

Ez persz nem definíció, mégcsak nem is jó fogalom önmagában, de Newton, Leibniz korában nem volt még halmazelmélet, sem axxiomaitkusan kidolgozott elmélete a számoknak. Ezeket az óriásokat persze intuiciójuk és gyakorlatuk megóvta a súlyosabb tévedésektől, ezért ők még megengedhették magukat, hogy az ,,elenyésző'' számok félintuitiv fogalmára támaszkodjnak..

Az epszilon-deltás módszer lényegében kiszorította ezt a kidolgozatlan fogalmat a matematikából (az epszilon nem konrét szám!),ezáltal pont hogy precíz alternativ fogalmi keretet kínált a történetileg némleg mindig is gyanús és matematikal nem letisztázott ,,elenyésző szám'' ködös fogalma helyébe, de elvileg szilárd logikai alapra lehet hozni közvetlenül is az ,,elenyésző'' szám fogalamát: erről szól a XX. század 2. felében a logika és a mdellelemélet alapjain felépített ,,nemstandard analízis''. Valamelyest a Conway által felfedezett (és Knuth által néppszerűsített) hiperreális számok is megragadnak ebből a fogalomból, bár úgy tudom, az nem egészen ugyanaz.