Ha kiderül, hogy a koronavírus mesterségesen lett kifejlesztve, akkor visszaadják a diplomájukat azok a tudósok, akik ennek az ellenkezőjét állították?

@50 Volt mostanában ez a tanulmány, ami össze-vissza kavarta a tök irreleváns dolgokat, ami releváns volt, abból meg teljesen következetlenül vont le következtetéseket- azt,hogy a koronavírus 99,....%-os valószínűséggel mesteréges. Persze a média egy része jól felkapta:D Még lektorálatlan formájában is szétszedték sok aspektusát más kutatók, mert ugye jól felkapta a média, és tényként közölte. A módszertan sem volt rendesen leírva benne. Nem tudom, hogy azzal azóta mi lett, le lett-e rendesen lektorálva.

Amúgy vannak még jócskán kérdőjelek a pontos eredettel kapcsolatban, de előbb-utóbb ki fognak derülni ezek is.

#51

"Nem gondolod, hogy ha valami mesterséges eredetű, akkor nem utalhat minden jel arra, hogy természetes eredetű? Ilyen lehetőség nincs."

Niylván minden jel nem, ha megtalálják a Wuhani Virológiai Labor egyik polcán a laírását, hogyan kotyvasztották kis kínaiak a koronavírust, akkor egyértelműen arra fog utalni, hogy mesterséges. De (mily meglepő) nem tudunk mindent a koronavírusról. Épp ezért nem mondják egészen biztosra a kutatók, hogy mersterséges eredetű, mert kiderülhetnek olyan információk, amikről még nem tudunk, és amik mégis a mesterséges eredetet támasztják alá. (és emellett még ott van az információk interpretálása. Egy jelenséget többféleképpen is lehet magyarázni.) De mint mondtam, tudomásom szerint jelenleg minden a természetes eredetre utal. (Maximum azt tartják elképzelhető alternatíváknak, hogy laboratóriumban vizsgált - de nem mesterségesen átalakított! - törzsekben következtek be a mutációk, amik ilyen sikeressé tették a vírust.)

"Ha valami mesterséges eredetű, akkor a tudományos megismerés lépéseit helyesen alkalmazva csak arra juthat a kutató, hogy mesterséges eredetű."

Nem úgy érzm, hogy nagyon ismernéd a tudományos módszert. A kutatók hipotéziseket állítanak, amelyeket aztán próbálnak megerősíteni vagy megcáfolni. Az eredmények erősíthetik vagy cáfolhatják a hipotéziseket, de elvileg mindig lehet olyan eredmény, ami megcáfolja a hipotézist, nem erősíthető meg 100%-osan egy hipotézis sem. (Persze ettől függetlenül vannak olyan hipotézisek, amelyeket gyakorlatilag tényként kezelünk, mivel olyan sok eredmény támaszotta alá, hogy elhanyagolható az esélye annak, hogy kiderülne, hogy téves.)

#52

Igen, rémlik nekem is, hogy volt egy ilyen cikk. Rémlik, hogy beleolvastam egy cikkbe is, ami cáfolta az állításait, de sajnos már nem sokra emlékszem belőle. (Amúgy sem nagyon mélyedtem el benne, nem vagyok a téma szakértője. Olyasmi rémlik, hogy például olyan genom adatbázist használt, amiben nem is volt benne a legtöbb releváns genom, amivel a SARS-CoV-2 genomot érdemes lett volna összehasonlítani. De még az is lehet, hogy rosszl emlékszem.)

Azért nem vettem ide, mert nekem úgy tűnt a leírások alapján, hogy elég komoly elvi hibák voltak a kutatásban (ahogy te is írod). Hibás kutatásból meg azt lehet kihozni, amit csak akarunk, szóval nem tűnt túl relevánsnak. :)

A bizonyított hipotézis meg elméletet jelent. És bizonyítani valamit nyilván csak a rendelkezésre álló információk alapján lehet...

A Newtoni mechanika is bizonyított volt, a tudományos módszertant követve jutott Newton a következtetéseire... Csak ő ugye nem tudhatta akkor, hogy mi van egy bizonyos méret alatt és sebesség fölött:)

#55

Ránéztem a cikkre. Már eleve elég fura, hogy nem nagyon sikerül például rendesen hivatkozni (nincs hivatkozás lista, stb.), vagy például a képeknek sem felirata nincs, se a szövegben egyértelmű jelölések. De ezek értelemszerűen csak formai hibák, nem jelentenek semmit.

Azonban jött rögtön egy érdekesnek tűnő mondat:

"Surprisingly the specimens also contained the adenovirus “pShuttle” vector, developed by Chinese scientists in 2005 for SARS-CoV-1."

(4. oldal, utolsó bekezdés)

Van is hivatkozás, szuper! Nézzük meg!

Nos sajnos a hivatkozás nem valami olyan oldalra vezet, ami alátámasztaná a cikkben megfogalmazott állítást, hanem magának a vektornak a szekvenciáját tartalmazó adatbázis oldalra.

[link]

Hm, akkor mégis honnan vette ezt az információt, próbáljuk kikeresni. Nos nem azt a cikket találtam meg, hanem a kritikai elemzését:

[link]

Eszerint két "aprócska" hibát/csúsztatást:

1. A szekvencia egyáltalán nem egyedi a SARS-CoV-2 vírusban, számos másik vírusban is megtalálható.

2. Azt a bizonyos pShuttle vektort úgy csinálták, hogy egy adenovírus genomjában berakták az előző SARS vírus spike proteinjének génjét (pontosabban egy darabját). (Ezt a cikk által megjelölt hivatkozásban írják le.) Innetnől kezdve nagyon meglepő, hogy ez a szakasz hasonlít a viszonylag közeli rokon SARS-CoV-2 geomjának megfelelő részére. (Az általam idézett cikk alapján pedig az adenovírus vektorral nincs érdemi homológia.)

Állítólag nem alapoz erre a cikkre a későbbi vizsgálatban, de akkor is bőven ad okot gyanakvásra, ha így indít egy cikk.

Csak még egy mondat a "Laboratory Origin Hypotesis" fejezet elejéről:

"No other coronavirus in the same subgenera has a furin cleavage site, as it is called."

Nos ez az állítás önmagában úgy tűnik igaz (bár ezt nem (sem) hivatkozta le a tisztelt szerző). Viszonyt a nemzetségben (azért az sem olyan durván tág rokonsági kör) bőven előfordulnak koronavírusok olyan spike proteinnel, amin furin hasítási hely van. Egy friss elemzés alapján a emzetségben többször is, egymástól függetlenül kialakult a furin hasítási hely. A következtetésük alapján ez egyáltalán nem utal mesterséges eredetre (bár önmagában ki sem zárja azt).

[link]

Na még egyet (csak szemezgetek):

"Experiments in three independent laboratories also demonstrate that CoV-2 has changed genetically so much that it can no longer infect any bat species cell culture tested."

(7. oldal, 2. bekezdés)

Állítólag 3 független vizsgálat történt - ebből 0-t hivtkozott le. (Ez már egy szakdolgozatban is elég kínos lenne.)

Amúgy nem sokkal az idézett cikk előtt arról írt, hogy a denevér, amiről feltételezik, hogy az emberre átterejdt a vírus, 1900 km-re él Wuhantól. Hát kis utánanézéssel nem úgy tűnik.

[link]

Hupej tartományban (ahol Wuhan van) a fenti link alapján ugyan valóban nem találták meg, de a környező tartományokban szinte mindenhol. Kb. bő 200 km-re lehet a legközelebbi pötty, ahol megtalálták a denevért, és nyilván nem tárták fel az összes élőhelyét. (Amúgy meg ugye az az egyik elképzelés - bár nem tudom jelenleg mennyire elfogadott - hogy egy állatpiacról indult el a járvány, ahol mindenfél állatokat összegyűtjenek messzeföldről.)

Összegezve: ez a cikk finoman szólva sem tűnik meggyőzőnek. (Amúgy a cikk szerzője eddig (saját bevallása szerint) mellrákkal és kapcsolódó betegségekkel foglalkozott, szóval nem hinném, hogy egy vírusszakértővel volna dolgunk...)

Merkely Béla tavaly még azt állította, hogy "a Covid-19 el fog tűnni, mivel az influenzavírus folyamatos változásával ellentétben a koronavírus nem mutálódik". Ennyit a hiteles nagynevű tudós megmondóembereinkről.

[link]

Éppen ezért: tudósnak is akkor hiszünk, ha bizonyítást hoz.

Különben csak feltételezést mondott, aminek örülünk - de nem kezeljük tényként.