Az ENSZ vagy a Greenpeace miért nem inditott (indit)felvilágositó,tettekre ösztönző kampányokat a környezeti világkatasztrófa elkerülése ügyében?

8-as:

"A szegény országok nem is tudják a természetet tönkretenni, mert nincs iparuk, ami meg mégis van az is külföldi tulajdonú, tehát mégsem az ő tevékenységük az sem."

Aha. Egyszer nézz már meg egy bangladesi hajóbontó üzemet, egy bolíviai lítiumbányát, egy indiai vegyi üzemet vagy egy nigériai olajkutat. Egyik sincs külföldi tulajdonban, legfeljebb résztulajdonban. A szegény országok milliószor környezetszennyezőbbek, mint a fejlettek, pont azért, mert primitívek.

Vannak ilyenek is (is), de a többségét mégis a fejlett országok és multinacionális nagyvállalatok csinálják, hiába van némi példa egyebekre is. A többségét a fejlett országok számlájára lehet írni. Persze vannak az amazóniai bennszülöttek, akik a kis családi termőföldjükhöz égetnek pár évente egy kis részt, az négyzet km-re lényegében semmi. Másik. Európai országok már rég kivágták a saját erdőiket és ha ránagyítunk egy google map-on, láthatóan alig vannak erdők. Mindenhol szántóföld, vagy város, de most sajnáljuk, ha Brazília kitermeli a saját (saját!) erdőit fakitermelés és bevétel miatt. Sőt még meg is szóljuk, mintha a sajátunk lenne, pedig az övék, amibe Európának semmi beleszólása sincs. Ha erdőik vannak és nem olajuk, akkor ebből tudnak bevételt szerezni. A már elavult nem környezetbarát technológiát meg ki adja el nekik? Ugye?

Meg látunk egy ilyen képet, hogy: szemétfelhalmozódás Ukrajnában egy folyón, de ez jó ha tudjuk, hogy bár látványos kép, de legfeljebb párszor 10 méter. [link]

Vagy Egyiptom, tengerpart, és vajon kik dobják a vízbe, az is még kérdéses. [link]

De a lényeg nem az ilyenek. Ezek is számítanak, de nem ez a többségi mennyisége. És nézzünk meg két képet egymás után...

Szemétégetés Gambiában:

[link]

Los Angeles totál szmogban:

[link]

Vajon a szegény országokban az üdítős flakonokat a szegények veszik és dobják el?

Nem a néhány szemétkupacot kellene mutogatni a képeken, hanem arról írni, hogy a fejlett országok a saját szemetüket exportálják a szegény országokba.

cikk: "Ázsia lett a fejlett világ szemétlerakója"

[link]

"Európát ellepték a hulladékhegyek, miután már nem tolhat át minden ganét Kínába"

[link]

Érdekes térkép - honnan szállítják Kínába a fejlett országok szemetét:

[link]

Az ócska régi számítástechnikai dolgokat is beutaztatják a szegény országokba, olyan papírokkal, hogy "használt számítógép és televízió". Valójában számítástechnikai szemét.

[link]

........

képek: [link]

[link]

Vagy térkép az e-hulladék útjáról a világban:

(ha valakinek segít - destiantion = érkezési hely, célállomás - ez a kék pötty)

Szóval honnan nova utaztatják az e-hulladékot?

[link]

És ugye volt szó a szegény országok elavult technológiájáról. Oké. Akkor nézzük meg a világ CO2 kibocsájtását is térképen:

- "Az egy főre eső CO₂ -kibocsátás (termelésalapú), 2017"

[link]

képek, források

...

[link]

[link]

Ha már bangladesi hajóbontók. Ha annyira jó az elhasznált hajók acél hulladéka, akkor miért viszik például Bangladesbe? Mert drága szétszedni és ahol nincs munka, azokat be lehet csapni vele, és letudva a hulladék. Ne a bangladesiek saját hobbija a hajóbontás. Hm? Pár idézet...

"ZÖLD KÖNYV

a hajóbontás gyakorlatának javításáról"

A gyakorlatban a bázeli egyezmény szerinti értesítési kötelezettséget – amely valamennyi félre nézve kötelező erejű – a kiszolgált hajók esetében ritkán tartják be. Az EK hulladékszállítási rendeletében előírt kiviteli tilalom nehezen alkalmazható, ha egy adott hajó

elhagyta az európai vizeket, és tulajdonosa közben úgy dönt, hogy azt a világ más részeibe küldi bontásra.

- A 2 000 tonna bruttó hordképességet (dwt) meghaladó tengerjáró hajók kategóriájában évente 200–600 hajó kerül bontásra világszerte. Ez a szám várhatóan 2010-ben éri el a csúcsértéket, amikor 800 egyhéjazatú tartályhajót kell majd kivonni a forgalomból.

- Napjainkban e hajók kétharmadát vagy annál is többet az indiai szubkontinens tenger vagy folyópartjain bontják szét; e téren Banglades piacrészesedése a legnagyobb.

- 2001 és 2003 között a leselejtezett hajók 14%-a az EU tagállamok, 18%-a pedig az EU-hoz 2004-ben csatlakozott államok lobogója alatt hajózott. 2006-ban a világ hajófuvarozási kapacitásának legalább 36%-a az EU-ban székhellyel rendelkező vállalatok birtokában volt.

- A 2006 és 2015 között leselejtezendő hajókból a becslések szerint 5,5 millió tonna, a környezetre potenciális veszélyt jelentő anyag (különösen olajiszap, olajok, festékek, PVC és azbeszt) fog a hajóbontókba kerülni.

- Az indiai szubkontinensen lévő hajóbontó telepek egyike sem rendelkezik a talaj- és a vízszennyeződést megakadályozó szigeteléssel, kevés telephelyen található a hulladékok befogadására alkalmas létesítmény, és a hulladékok kezelése még a legalapvetőbb

környezetvédelmi előírásoknak is ritkán felel meg.

...............

forrás:

eur-lex.europa.eu /

ZÖLD KÖNYV a hajóbontás gyakorlatának javításáról

[link]