Ha elolvadnának a jégsapkák mennyivel emelkedne a vízszint?

Egyrészt nem volt annyira nagyon kevés szárazföld, másrészt meg nem élet akkoriban 8 milliárd ember a bolygón, de még 800 millió sem.

Bőven elfértek.

Itt vannak egyébként térképek:

[link]

Hát azért látható, hogy még bőségesen marad szárazföld.

Valami 10-30 m emelkedés lehet.

Ez nem tünteti el a mai szárazföld jelentős részét.

Felületmennyiségre.

Csak pont az érintett területeken van a mai civilizációnk jókora része.

Városok, kikötők, kereskedelmi, ipari központok, termőföldek stb.

Nézd meg, amit #1 linkelt, mi minden lenne víz alatt.

Ha minden jég elolvadna azt már számolták, de valami 90 m környékére jön ki, vagy pont alatta, viszont így sem önti el a jelenlegi szárazföldek java részét, hanem főként a tengerparti szakaszokat. Az emberek általában a víz közelében éltek régen is, már amennyire lehetett, a tengerpartok, folyók és tavak közelében, és források közelében, így a tengerpartokon most is több a város, tehát azért komoly gondot okozna még ma is. Manapság azért a szárazföldek belső tartományait is belaktuk, mert a modern gazdaság is megkönnyítette ezt.

A National Geographic is foglalkozott vele és a szerintük az összes jég elolvadása esetén a tengerszint emelkedés 65 méter lenne. Ahogy számolom ennél azért több, bár a 65 méter környéke is sok lenne, és bár nem emlékszem pontosan, de 90 m alatti vagy fölötti a pontos értéke.

Ezek átugorhatóak, de gyors számításnak - , csak a felhasznált számértékek:

(- A Föld felszín területe 510 072 000 km²)

(- A Föld felszín 70,8%-a óceán)

(- A Föld óceánjai: 361 130 976 km2)

(- 1 km2 = 1 000 000 m2)

- A Föld óceánjai: 361 130 976 000 000 m2

(- Antarktisz belföldi jég térfogata: 28 000 000 km3)

(- 1 km3 = 1 000 000 000 m3)

- Antarktisz belföldi jég térfogata: 28 000 000 000 000 000 m3

Akkor mennyi Antarktisz víz jutna a világóceán minden egyes négyzetméterére? Vagyis hány méteres vízoszlop?

Alábbiakkal számolunk:

- Antarktisz belföldi jég térfogata: 28 000 000 000 000 000 m3

/

- A Föld óceánjai: 361 130 976 000 000 m2

= 77,53 m3

Na akkor a világóceán minden négyzetméterére jutna 77 m3 vízoszlop, vagyis 77 méteres emelkedés lenne átlagolva. Ez már több mint amit a National Geographic számolt, és ebben még nincs benne Grönland, ahol a felszínen 2 km vastag jég van, és az Északi-sark jege is részben tengerszint fölött van, amitől még kicsit magasabb lenne a vízszint emelkedés, ha minden jég elolvadna. De mégis számoltunk valamit.

Amit 1-es mutatott térkép, azon is látszik, hogy a víz nem lepné el az egész szárazulatot, de még a többségét sem, mert a szárazföldek tengerszint feletti magassága a partok közelében szokott alacsony lenni, és a belsőbb részeken meg már vannak hegyvidékek, dombok, felföldek, azok általánosan is magasabban vannak.

Tehát a 77 méter vizet sem úgy kell elképzelni, mintha Budapesten lenne, mert Budapest legmélyebb pontja a Duna maga és az közepes vízállásnál is 96 m-es tengerszint feletti magasságon folyik. Ilyen magasan van Budapest. És így van ez sok országgal és nagyvárosokkal is, nem érintené szerencsére a szárazföldek többségét, de a tengerpartokat viszont nagyon komolyan.

Itt meg tudod nézni, hogy ha beírsz 77 métert, akkor mit árasztana el a víz, és a szárazföld 1-2 %-ának tűnik, talán annyi sincs, most csak saccoltam, de nagyon kevés százalékos arányban. Ténylegesen persze világméretű gondokat okozna az is.

Rá is tudsz nagyítani: [link]

Ezt nemrég osztotta meg valaki és jó oldal :)

"Volt olyan korszaka a Földnek amikor nem volt jégsapka."

Volt. A jeges és jég nélküli periódusok váltakoznak sorban, de árnyalja a helyzetet, hogy közben a szárazulatok is emelkednek és süllyednek. Itt egy video erről:

https://www.youtube.com/watch?v=uGcDed4xVD4

Ez meg egy jó cikk, és bár hosszú de érdekes, és Magyarországon is volt trópusi éghajlat, szigetekkel és mindennel, de akkor a talaj alacsonyabban is volt, így tudtak tengeri maradványok lerakódni Magyarország területén.

origo: Magyarország kőbe zárt óceánjai

[link]

........

egy cikk ha érdekel: Mi történne, ha a Föld összes jégtakarója elolvadna?

[link]

mellékesen némi népsűrűségi térkép példáknak.

Spanyolország népsűrűsége [link]

Franciaország [link]

USA [link]

Európa népsűrűsége 1994-ben [link]

.................. források ha át akarod nézni:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Nem tudom, ezek a vízemelkedési szintek mennyire számolnak a magasabb átlaghőmérséklet révén légkörben lévő sokkal több párával, ami NEM jelentkezik emelkedésként.

Illetve azzal, hogy az Antarktiszon éppen a pára és a magasabb hőmérséklet estén is fagypont alatti hőmérséklet miatti állandó hőesés lesz, folyamatos gleccsermozgást képezve.

Szóval ott továbbra is fagyottan lesz rengeteg víz. Kevesebb, mint a mai tömör jég, de sok.

Hogy az megszűnjön, ahhoz olyan felmelegedés kéne, ami gyakorlatilag a mérsékelt övek közti területen már lehetetlenné tenné az életet.

Szóval szerintem maradjunk meg a max 30 méternél, mert ember által megélhetően nem nagyon lesz itt annál nagyobb emelkedés.

Ja lehet ott több változó is ha megkapargatjuk. Kérdés melyik adatnál mit és hogyan számoltak?

Szerintem ez nem a maihoz viszonyított lineáris arányosság alapján alakul, hanem az egyenlítői meleg eloszlik máshol is. Volt már szinte az egész Föld trópusi klímájú és nagyon, többnyire fagyos is.

Kis érdekesség:

"Jonathan Benjamin, a Flinders Egyetem munkatársa és kollégái szerint amikor az első emberek 65 ezer éve megérkeztek a földrészre (Ausztrália), a tenger szintje még 80, az utolsó nagy eljegesedés idején pedig 130 méterrel alacsonyabban állt. A periódus utáni olvadás során a víz egyre magasabbra került, nagyjából 8 ezer éve pedig Új-Guinea és Ausztrália közé is tenger ékelődött."

[link]

"Volt már szinte az egész Föld trópusi klímájú és nagyon, többnyire fagyos is."

Hát szerintem amióta nagy mennyiségű viz van a Földön és a Föld nem egy hártyásodó friss lávakupac, meg nem széndioxid a légkör nagyja, a sarkokon mindig is fagypont alatt volt a klíma.

Az már más téma, hogy a mostani Antarktisz régen igencsak máshol volt.

Jura korszak

"Az éghajlat meleg volt, nincs eljegesedésre utaló bizonyíték. Ahogy a triász idején is, egyik sark közelében sem volt szárazföld, és nem léteztek kiterjedt jégsapkák."

[link]

Kréta korszak

"A trópusi óceánokat keletről és nyugatról összekötő Tethys-óceán szintén segített a globális éghajlati felmelegedésben. A meleghez alkalmazkodott növények fosszíliái olyan északi területeken is előkerültek, mint Alaszka és Grönland, míg a dinoszauruszok maradványai a déli sarktól 15 fokra is megtalálhatók.[14]

Az egyenlítőtől a sarkok felé a nagyon enyhe hőmérsékleti gradiens gyenge globális szeleket jelez, melyek kis mértékű feláramlást és a mainál mozdulatlanabb óceánokat eredményeztek. Ezt bizonyítják a nagy kiterjedésű feketepala lerakódások és a gyakori oxigénszegény környezetek.[15] Az üledék belseje azt mutatja, hogy a trópusi tenger felszíni hőmérséklete 42 °C-os, azaz a jelenleginél 17 °C-kal magasabb lehetett, és hogy az átlagos hőmérsékletük 37 °C volt. Emellett a mély óceáni hőmérséklet 15–20 °C-kal haladta meg a mai értéket.[16][17]"

[link]

Ez mind oké, de ez sem állítja, hogy a sarkokon ne lett volna fagy. :)

Mondjuk ha nincs ott méretes szárazföld, akkor a tengeráramlatok éppenséggel megakadályozhatják a jégképződést a vízen meg fűtik is a levegőt maguk felett.

De amikor az Antartktisz már ott volt, ahol ma, minimum részben tutira állandó jégpáncélt hordott.

Ó, volt ott északon és délen is szárazföld rendesen, bár nem mindig pontosan a sarkokon, de volt azért bőven, és az eljegesedések nem ezzel azonosan jelentkeztek. Azért abban is van valami, hogy az Antarktisz a mai helyzetében elszigetelődött és saját klímája lett.

A földrajzi és éghajlati adottságok teljesen mások voltak, és bizony nagyon úgy tűnik, hogy még a sarkokon sem volt mindig hideg, sőt voltak szinte teljes Földet beborító eljegesedések is, és itt még nem is a közeli, pár 10 000 évvel ezelőtti jégkorszakokra értve, hanem 100 milliós távlatokban. És voltak teljesen jégmentes időszakok is magas tengerszintekkel.

Itt egy videó a földtörténeti korszakokról és mutatja az eljegesedéseket is, ezek a jegesedések a leletekből is látszanak. Mindegy melyik kort nézzük, ha már szó volt a Jura és Kréta korszakról, akkor példának azok továbbra is megfelelnek. És hát a sarkokon sem volt mindig hideg, sem jegesedés még szárazföldekkel együtt sem. Volt viszont eljegesedés még az egyenlítőnél is.

Érdemes a videón végignézni, hogy mennyire volt a pólusoknál szárazföld és a jegesedésekkel összevetni rajta, előbbről is, 7:45-től, de itt a kezdést a Jura időszaktól kezdve állítottam be.

History of the Earth

(Jura időszak (10:47-től )i.e. 200 millió - 145 millió év

Kréta időszak i.e. 145 millió év - 66 millió év)

[link]

Jura hőmérséklet - mondjuk a wiki alapján

Az éghajlat melegebb volt, mint most és a CO2 is négyszer magasabb volt. A sarkok közelében valószínűleg erdőségek voltak, meleg nyarakkal és néha havas téllel. A magas nyári meleg miatt valószínűleg nem voltak jégtakarók.

[link]

Jura - szárazföldek elhelyezkedése - wiki

Itt a képen fehérrel ábrázolták az Antarktiszt és Grönlandot a könnyebb beazonosíthatóág miatt, meg mai domborzattal a földrészeket, egyébként ekkor nem volt eljegesedve az Antarktiszt és Grönland. Viszont jó a kép az elhelyezkedésekhez és láthatóan igencsak a sarkkörök környékén vannak területek.

[link]

Kréta - wiki

A Kréta időszak elején az északabbra fekvő területeken gyakoriak voltak a havazások, jegesedés az északibb szélességi körök hegyeiben volt. Majd újra melegedés következett, talán a magas CO2 miatt, ami 1000-1400 ppm volt (összevetve ma 400 ppm - szóval volt miből legyen a meleg). Meleget kedvelő növényeket találtak Alaszka és Grönland területén.

[link]

Országos Meteorológiai Szolgálat

Földtörténeti korok éghajlata

"A Föld története során globális átlagban a mainál több fokkal melegebb és hidegebb éghajlat is előfordult, még a mainak nagyjából megfelelő kontinens-elhelyezkedés mellett is."

"Triász és Jura "A teljes időszak melegebb volt a mainál, jégkorszakok a meglevő leletekben nem fedezhetők fel."

(A kréta időszaknál kifelejtették az éghajlat leírását.)

[link]