Amennyivel megemelkedik a vízszint, annyival magasabban lesz a levegő rétege is?

Nem teljesen vagyok biztos a válaszban, de szerintem így van.

A mi alsó légköri szintünk a troposzféra 10-20 km magasságig tart (az egyenlítőnél magasabb), fölötte a sztratoszféra van, ahol nincs lényeges függőleges légmozgás és légkicserélődése sem, csak vízszintes légmozgások vannak.

Szerintem a troposzféra magasságához viszonyítva egy méteres vízszint emelkedés inkább fog okozni vízszintes légáramlást, mint függőlegeset a 10-20 km-es légrétegben, tehát nem lesz hatással a légkör magasságára.

Ráadásul a teljes légkör nagyon magas és fokozatosan ritkul, így kérdés, hogy milyen magasságig és sűrűségig szól a kérdés, hogy magasabban lesz-e a levegő. A légkör legfelső határa az exoszférában végződik, ami 10 000 km.

Viszont a Hold árapály ereje hatással van a légkörre is, ugyanúgy mint a vízre. Mérhető a légkör hullámzása is, de az sokkal nagyobb erőhatás, mint egy pár tíz cm-es, vagy méteres vízszint emelkedés.

exoszféra:

[link]

Ennél egy "kicsit" bonyolultabbak az összefüggések.

- A levegő összenyomható. A víz nem.

- Ezért sem jelenti feltétlenül hogy a világűr határa is annyival fentebb kerülne.

- A tengerszint emelkedése nyilván a tengerszinten mérhető légnyomás réteget is magasabbra helyezné.

- Viszont vegyük figyelembe hogy a föld geoid vagyis quázi gömb alakú. Vagyis minél magasabban mérsz azon a magasságon a kerület is nagyobb mint az előző alacsonyabb magasságon!

- Ha pedig nagyobb a kerület akkor nagyobb a tér is ahova a gázok vagyis a légkör kiterjedhet. Nem tudom hogy ez a folyamat mennyire lenne lineáris felfelé haladva a magassággal.

- De még az is beleszól ebbe hogy mivel a szárazföldeket és hegyeket is egyre jobban elnyelné az emelkedő tengerszint, ezek hiányában még több hely állna rendelkezésre, következésképp akár éppen hogy vékonyabbá válna a légkör és a világűr határa közelebb kerülne a tengerszinthez.

Mivel ugyanaz a mennyiségű gáz nagyobb térben oszolhat el.

- Ebből következik hogy a mostani szintről mondjuk 10 méterrel magasabbra emelkedése jobban emelné a légkört (ha egyáltalán emelné) mint mondjuk már a +10m -ről +20 ra növekedés. És akár olyan szint is lehetne ahol az alsó határa emelkedik a felső pedig csökken. azaz vékonyodik a légkör.

- Ehhez jön hozzá amit #1 írt, hogy az oldás szintén csökkenti a légkört. Viszont ez is olyan dolog hogy időben nem lineáris. És az olvadás sebességétől is erősen függ.

- Továbbá azt is vizsgáljuk meg hogy a kérdésben feltett jelenségnek és annak léptékének ugyan milyen hatása lenne lehetne.

Egyrészt ciklikusan is változik ahol nyár van ott ma is jobban ki van tágulva a szárazföldek felett mindig jobban ki van tágulva. Mint ahol tél van vagy tenger van. Ez jóval nagyobb léptékű mint néhány méter vagy akár néhányszor 10 méter. A tél és nyár közti légkörvastagság több száz méterrel vagy akár kilométerekkel is változhat lokálisan.

- Illetve ehhez jön még az is hogy a légkör globális melegedése önmagában is okozza a gázok azaz a légkör tágulását már ma is. És viszont ez is jóval nagyobb mértékű mint amit tenger valaha is okozni tudna.

- És hogy ennek milyen hatása van? Hát jelenleg semmilyen. Hosszú távon és nagyon extrém felmelegedés után a legalacsonyabban lévő műholdak vesztét okozhatja majd. Pár száz év alatt.

Több 10km -el kitágítva!

- Ekkor majd kicsit jobban el fogja tudni fújni a napszél a gáz molekulákat és atomokat a földtől.

- Az hogy 50, 100 vagy 150m -el feljebb szorítja a tenger az egész légkört ezekhez a változásokhoz képest kb semmit nem jelent.

(Nem fog komoly hatást gyakorolni semmire azaz nincs jelentősége.)

- Továbbá azt is vedd figyelembe hogy a jelenlegi jégkészletek nagy része tengerszint alatt van. Grönlandon és az Antarktiszon.

Az ilyen jég olvadása alapból nem emelheti a tengerszintet csak ami e fölé lóg ki a fenti helyeken. Meg ami a gleccserekben van az emelheti.

- Illetve az is fontos tényező a tengerszint emelkedésekben, hogy a jég nagyobb térfogatú mint a belőle keletkező víz, azaz összehúzódás van ilyenkor. A víz melegedése viszont tágulással jár. Tehát a világóceán szintjét már az egész melegedése is önmagában növeli, olvadás nélkül is!

És persze #2 válasza is jó ő behozott egy másik tényezőt az árapály jelenséget ami a légkörre is hat. Ennek sokkal nagyobb hatása van a légkörre.

Alatta a tenger is emelkedik és süllyed az árapállyal.

Akár több 10 méter különbséggel is napi szinten.

És ez meg nincs jelentős hatással arra milyen magasan van a légkör teteje (ha mindenáron egy szintmegadáshoz akarunk ragaszkodni).

Csupán oldalirányú légmozgásokat kelt.

Az árapály pont, hogy a légkört is emeli, csak az nem látható, és a légkör tetején ezt mérték. Föld körül keringő műholdakkal vizsgálták a magas légkört és úgy derült ki.

Szerintem ez a levegő kicsit összenyomható dolog itt nem tölt be szerepet, mert az erőhatás eloszlik már az alsó légkörben, a troposzférában a maga 10-20 km-es rétegében. Fel sem jut az erőhatásból.

Olyan ez mintha Magyarországon ledobunk a földre egy poharat, az összetörik - hallható és mérhető a szomszéd szobában, de a Föld túloldalán nem mérhető, mert eloszlik az erőhatás, konkrétan elvész. Vagy itt Magyarországon bekapcsolunk egy zenét és hallatszik, de a Föld túloldalán az nem lesz kimutatható.

Szerintem simán eloszlik, szétszóródik az alsóbb légrétegekben az erőhatás, ami a vízszint emelkedéséven a levegőt felfelé mozgatja - és nem a végetlenségig fog hatni.