Van realitása annak, hogy a jövőben lehetetlenné válik az űrutazásunk és tönkre menjenek a műholdjaink emiatt?

1) Igen, az űrszemét reális veszély.

2) De idővel eltűnik az űrszemét, hasonló, de kicsit más módon mint gondolod.

Az űrszemétre nemcsak a Föld, hanem a Nap, és Hold gravitációja is hat. Emiatt apránként megváltozik a pályája, és a Földközeli ( perigeum ) pont közelében kicsit behatol a lékör felső rétegébe, és energiát veszít. Eleinte csak néhány méterrel kerül alacsonyabbra fordulatonként, de később a folyamat fölgyorsul.

Az eredeti pályától függ mikor következik ez be 2 hónap, vagy 200 év.

- -

Valószínűleg a fizika tanulmányaidban még nem tartasz az égi mechanikánál.

Levegő fékezés ( aerobraking ) űrhajós trükk. Itt egy szép példa:

https://www.youtube.com/watch?v=ONP9jS14toE

Az a bizonyos láncreakció is esélyes, ha az orbitális holdak elérnek egy bizonyos sűrűséget.

Konkrétan a SpaceX Starlinkje kiépítve már pont ilyen lesz.

Éppen azért vannak elég alacsony pályán, hogy ne nagyon maradjon sok szemete "felfelé", hamar visszahulljon a légkörbe.

Valós a veszély, de a tárgyilagos az, hogy most a "jobb azért odafigyelni" fázisban vagyunk. Hivatalosan is számon tartják az űrszemetet és a felszámolására is vannak kísérletek, foglalkoznak vele. Számoljunk azért.

Volt már műhold karambol. 2009-ben ütközött egy Kosmos és egy Iridium műhold és becslések szerint több ezres darabra hullottak, szaporítva az űrszemetet. Ez 2009-ben volt, az most 11 éve. És lám nincs katasztrófa.

Lelőtt már műholdat Kína, India és Oroszország is (ha érdekel valakit keressen rá, vannak cikkek) és még így sincs katasztrófa. Mondjuk nyilván szerencsére. Nézhetőek az egyéb számok is.

(fellőtt műholdak száma összesen (ez mellékes mert nincs meg mindegyik) (kb):

10 680)

műholdak száma az űrben (kb):

6250

(mellékes: ebből a működő műholdak (kb):

3300)

Katalogizált űrhulladék (kb):

28200

A felbomlások, robbanások, ütközések vagy töredezettséghez vezető rendellenes események becsült száma:

550 (-nél több)

törmelékobjektumok (statisztikai modellek szerint kb):

34000 - 10 cm-nél nagyobb

900 000 - 1 cm és 10 cm közötti

128 millió - 1 mm és 1 cm közötti

ÖSSZESEN:

128 940 250

A Föld felszín területe 510 072 000 km².

Ha osztjuk a Föld felszínét a darabszámmal az egy nyers adat, és a szerint 3,9 km2-re jut egy valamekkora szemét.

Ezt a négyzekilométert még növelni kell, mert nem a Föld felszínén vannak, hanem egy különféle magasságú sugárban kell felfelé mérni. De ez az alap szám is beszédes.

Ez olyan mintha a Földön elhelyeznénk és elindítanánk minden 4 négyzetkilométerenként egy valamit, többnyire egy 1mm - 10mm közötti darabkát, és várnánk, hogy találkoznak.

A tényleges esély nagyon kicsi. Mondjuk jelenleg. Ha jól emlékszem a Nemzetközi Űrállomás pályáját kéthavonta módosítják űrhulladék miatt. Az még nem sok szerencsére.

.......

ESA űrhulladék adatok:

[link]

Úgy tűnik a wiki is frissíti:

[link]

Wiki Föld:

[link]

Úgy tudom, ma már követelmény, hogy a műholdban maradjon egy kis üzemanyag.

A küldetés végén egy utolsó, öngyilkos manőverre. ( Apogeum ponton egy fékezés.)

"Ez 2009-ben volt, az most 11 éve."

Azóta az aktív (és esetlegesen a döglött) műholdak száma szerintem minimum duplázódott, még Starlink nélkül is.

Szóval azért na, a veszély szépen fokozódik.

"És lám nincs katasztrófa".

Mondom, ma még nem tartunk ott.

De tudod, mennyi a tervezett komplett Starlink műhold-darabszáma, ugye?

És ott nem a döglött műholdakkal lesz a baj. Azok szépen az életük végén utolsó sóhajjal elindulnak a légkör felé.

Azzal lesz a baj, ha valamelyik telibe kap egy űrszemetet vagy méretesebb meteort.

Na ott indul a láncreakció.

Azt meg tudjuk oldani ma is, hogy az űrszemét mennyisége ne növekedjen jelentősen, megfelelő fellövési technikával plusz a kiöregedett műholdak lesétáltatásával. De a növekvő műholdszámmal annak az esélye nő, hogy azok szenvednek tömeges űrszemetet eredményező balesetet, amik aktívak.

És a most meglévő űrszemét-mennyiség csökkentésére nem nagyon van még módszerünk. Az alsóbb pályákról gyorsan fogy, de feljebb több ezer évig ott bóklászhatnak.

Én sem mondom, hogy ne lenne érdemes foglalkozni vele. De a jelenlegi (!) tények (!) még mások. Gyakorlati példa, hogy volt már több karambol és rengeteg egyébként is az apró űrszemét, és nincs láncreakció, nincs katasztrófa. Nincs. Lenni majd lehet. Majd. :) Csak ezt ne azonosítsuk.

Szóval láncreakció az már eddig is elindulhatott volna, már 10 éve, csak hát nem indult. Pedig volt ütközés nem is egy. Ezek a jelenlegi tények. Megint más, hogy fontos kérdés az űrtechnika miatt és biztos le is fogják szedegetni ami már nek kell.

A sajtó azért szereti ám izgisre fogni, de azt nem kell figyelembe venni, hogy milyen felhanggal tálalják.

A számokat és a gyakorlati tapasztalatot kell nézni és nem a fantázát, hogy mi lenne ha...

Lehet különféle méretekre is számolni. Mondjuk a műholdak azok nagyobbak és akkor mekkora területre jut egy műhold. Egy műhold nagyjából hűtőgép mérettől a busznyi méretig terjed, bár ma már csinálgatják a nagyon kicsi műholdakat is, de nézhető a nagyobbak eloszlása.

A Föld felszín területe 510 072 000 km².

A műholdak az űrben az ESA adatokkal számolva 6250.

A Földön minden egyes 81 600 km² -enként műhold jut 1 db műhold mindenhova (ha a példa miatt most egyenletes eloszlásban számolunk).

Magyarország területe 93 022 km².

Tehát a csak műholdak méretére számolva ez úgy jön ki, hogy olyan a mennyiségük, mintha egész Magyarországon egyenletesen elosztanánk 1db műholdat. Nem nehéz kiszámolni. Kiszámolva minden Magyarországnyi területre jut 1 db műhold. Így mindjárt nem is olyan sok. (510 072 000 km² / 6250 = 81 600 km²)

Ha megnöveljük a műholdak számát, mert talán vannak nem bevallott műholdak és legyen mondjuk a számuk 10 000... Akkor minden 51 000 km²-re jut 1 db műhold a Föld felszínére vetítve. Felfelé kerekítve ez Magyarországon 2 db műhold.

Vagy ha mindent beleszámolunk, akkor olyan mintha a Földön elhelyeznénk és elindítanánk minden 4 négyzetkilométerenként egy valamit, amik többnyire 1mm - 10mm közötti darabkák, és várnánk, hogy találkoznak. Tehát minden 4 km²-en egy borsószemet és vajon mikor ütköznek. Ha lenne ilyen szerencsjáték én nem fizetnék be rá, de másoknak jó szerencsét hozzá.

[link]

[link]

Na az viszont tény Wadmalac, hogy a fellőtt műholdak száma aktívan növekszik közben és egyre kisebbek és követhetetlenek is.

Szerintem a realitás a számok és a gyakorlat figyelembevételével, inkább az "időben kezdtek foglalkozni vele".

A láncreakcióhoz a mai szám sokszorosa kéne.

Ahogy írtam is. Sehol sem állítottam, hogy ma lehetséges.

De mondjuk a (bocs, nem papagájkodni akarok) a Starlink önmagában egy tökéletes láncreakció-generátor lesz.

Főleg az egymáshoz közeli több réteg-gömbjével.