Miért van az, hogy van egy nap, amikor a legjobban látjuk a hullócsillagokat, és aztán eltűnnek? Egy héten kb. ugyanazt az égboltot látjuk.

A meteoritokat alkotó "felhők" szülőégitestjei valaha üstökösök, aszteroidák voltak. Ők ugyanúgy keringenek a nap körül, mint annak idején az eredeti szülő égitestjük. A felaprózódásukkal rengeteg apró és nagyobb darabocskák idővel ugyan valamelyest eltávolodnak egymástól, de alapvetően a keringési tulajdonságaik megmarad. Aztán amikor a Föld ezen pálya közelébe kerül, értelem szerűen megnövekedik a Földdel ütköző meteoritok száma. Amúgy az eloszlás sem egyenletes, nyilván, ahol ma keringene a felaprózódás nélküli eredeti test, ott sűrűbben vannak, és ahogy távolodunk a pályáján, az eredeti égitest eredeti pozíciójától, úgy ritkulnak a darabkák. Különösen nagy lehet tehát a maximum, ha nemcsak a pálya közelében vagyunk, hanem fizikailag a meteoritfelhő közelébe kerül a Föld (Ilyen volt az emlékezetes 1966. évi Leonidák meteorraj maximuma novemberben, amikor is helyenként 20-30ezer meteort lehetett megfigyelni egyetlen óra alatt!). Hogy a maximum idején mennyi meteor látható,az attól függ mekkora volt az eredeti égitest, és hogy milyen nagy a maximum idején a meteorok számának kiugrása, az attól függ mennyire régen történt a felaprózódás. Hogy melyik csillagképben vannak, az attól függ hogy a szülő égitestnek mi volt az eredeti pályája. Ezt a pontot egyébként radiánsnak nevezik, és jellemzően egy egy csillagképhez rendelhetőek. (pl: Geminidák, Orionidák, Perseidák, stb).

maci