Melyik az az élőlény amelyik a világon legjobban hall, lát, érzékel?

Ezt nem nagyon lehetmegmondani, mert

1) nem tudod megmérni

2) ha meg is tudnád mérni, akkor se lesz senki aki minden állatot leméreget csak hogy megtudja, melyik hall/lát jobban.

3) Sőt, még definiálni se tudod.

Általában azt mondják, hogy minél több receptora van egy állatnak, annál jobban érzékel, de ez csak egy feltételezés, ami nem biztos hogy igaz. Pl szem esetében számít az is, hogy milyen tartományokon belül tud fókuszálni (=lencse felépítése), avagy hogy aki baromi jól lát de csak fekete-fehérben, az többet vagy kevesebbet ér-e annál, aki lát színeket. Vagy aki lát mondjuk UV-t, de nem lát messzire, az jobb érzékelésnek minősül-e.

Nem igazán értem ezeket a válaszokat:

"1) nem tudod megmérni

2) ha meg is tudnád mérni, akkor se lesz senki aki minden állatot leméreget csak hogy megtudja, melyik hall/lát jobban.

3) Sőt, még definiálni se tudod."

3. miért ne tudnád definiálni?

2. miért ne tudnád megmérni? maradva az ultraibolya sugaraknál, nincsenek-e spektrométereink?

1. zoológusnak hívják :/

Az igaz, hogy lehetetlen minden állatfajra minden mérést elvégezni (ehhez korlátlan idő és pénzforrás kellene). Ahogy az is igaz, hogy minden lény érzékei máshogy működnek, tehát lehet valamelyik érzék egyszerre jobb és gyengébb. pl. a kutyák kevesebb színt látnak, de éjjellátásban túltesznek rajtunk. Vagy pl. a ragadozó életmódú állatoknál a kis látószög, jó mélylátás dominál, a prédaállatoknál meg pont forítva (mert az ő helyzetükben ezek segítik hogy szemmel tudják tartani a másikat).

De szó sics arról se hogy ne lehetne vagy ne kutatták volna a témát.

---

ELőször egy érdekesség: hány érzékszervünk van? A legtöbb ember rávágná, hogy öt, nem? Csakhogy ez téves! Mi lenne akkor például az egyensúlyérzék? Vagy a hőérzékelést és a nyomásérzékelést miért kellene egy dolog (a tapintás) alatt egyesíteni? Vagy itt van a "kinesztetikus érzék" - ez segít megmondani hogy hol vannak a testrészeink egymáshoz képest akkor is, ha semmilyen más érzék nem áll rendelkezésre.

Miért hisszük akkor hogy öt érzékünk van? Azért mert Arisztotelész így írta le. (Ő volt az egyébként aki a négy elemet - tűz, víz, föld, levegő -, az atomot mint a legkisebb építőelemet és más hasonló dolgokat is kigondolt amik sokszor máig élnek a kultúránkban.)

De világos hogy nem csak öt érzékünk van, állatoknál még egy csomó másik is létezik. Pl. a vándormadarak mágneses iránymeghatározása vagy a denevérek ultrahangos tájékozódása biztos ismerős, de itt van a tengeri élőlényeknél az elektromosságészlelés vagy a víznyomás finomérzékelése, ami által az érintés nagy távolságokra is használható érzékké válik.

---

A látásnál maradva:

Valószínűleg más első helyezettet kapnál aszerint hogy a látás melyik aspektusát tekinted mérvadónak. Részletek érzékelésében pl. a ragadozómadarak verhetetlenek (óriási magasságból kiszúrják a rejtőzködő prédát). Nyulaknál, gazelláknál és hasonló prédaállatoknak a legjobb a mozgásérzékelése (ezért ugranak fel és futnak el minden rezzenésre; egy tizedmásodperc alatt fel tudják mérni ha valami szokatlan mozgás van a környéken), bár ettől eltekintve nagyon gyenge a látásuk. És így tovább.

Pl. itt egy toplista videó amit egy angol srác csinált:

http://www.youtube.com/watch?v=Y575Zv9nmfw

Ill. egy magyar cikk: [link]

Az hogy a színspektrum melyik részeit látjuk az csak egy szempont. Az emberek (és emberszabásúak) ebben elég jók, nagy tartományban sokfajta árnyalatot meg tudunk különböztetni - a legtöbb élőlény messze nem olyan látásorientált mint mi. (Más érzékeink mint a szaglás viszont csapnivaló.)

[Ha már szóba került: sok szempontból a szaglás hasznosabb érzék, hiszen időben hosszú távon is működőképes. A vadonban az állatok sokszor azért tudnak hatékonyan elbújni (előled és más állatok elől) mert nem csak messziről megérzik a szagodat de még azt is tudják hogy hol jártál napokkal előbb.]

Tetrakromatikus (négy alapszínű) látásnak hívják az ebből a szempontból fejletteb látást, amikor négy hullámhosszú (a számunkra ismert vörös, zöld, kék, valamint az ultraibolya) fényből rakódik össze a vizuális érzékelés.

Most volt nemrég egy (idevágó) hír, hogy a rénszarvasok talán látnak az ultraibolya tartományban (valószínűleg a hó fényvisszaverő képessége miatt):

[link]

De emlősöknél ha igaz ők az egyetlenek. Madaraknál jóval gyakoribb, ritkán egyes halaknál (náluk a víz alatti sötétben látásnál lehet szerepe), és rovaroknál tudjuk hogy létezik, pl. a méheket az ultraibolya látás segíti a virágok megtalálásában - állítólag a porzós növényeknél még az ember számára nem látható mintázatok is léteznek amik az általunk látható erős színekhez hasonlóan vonzzák a méheket.

A legnagyobb tartományban látó élőlény amiről én hallottam az a sáskarák. Lát minden ember számára érzékelhető színt, ezenkívül az ultraibolya és infravörös tartományt és a polarizálz fényt is, és állítólag megfelelő aggyal rendelkezik hogy ezeket teljes részletességükban fel is fogja.

"1) nem tudod megmérni

2) ha meg is tudnád mérni, akkor se lesz senki aki minden állatot leméreget csak hogy megtudja, melyik hall/lát jobban.

3) Sőt, még definiálni se tudod."

„miért ne tudnád definiálni?”

Hogyan fejeznéd be azt a mondatot, hogy „A legjobban látó állatnak azt az állatot tekintjük, ami…”

A baj az, hogy ahogy írtam, pl a látásnak egy halom paramétere van: színek, észlelési küszöb, maximális távolság, érzékelt fényspektrum, érzékelt térszög, stb. Ha létezne olyan állat, ami mindben a legjobb, akkor egyszerű dolgunk lenne, mert ez az állat lenne a legjobban látó állat. De sajnos nincs ilyen, mert az egyik több színt lát, a másik viszont szélesebb spektrumot észlel, úgyhogy innentől kezdve maximum pontozásos definíciót tudsz adni: érjen 1 pontot minden méter ameddig képes ellátni, érjen 1 pontot minden szín amit képes megkülönböztetni, érjen 5 pontot ha lát UV-t, stb. És mint minden ilyen esetben, azonnal lehet is vitatkozni, hogy miért 1 pont, miért nem 2. Miért ennyi, miért annyi. Mekkora a biológiai relevanciája, stb. A lényeg, hogy egyszer csak lesz egy rossz, vitatható definíciód, ami alapján el tudod dönteni, hogy az ember látása 25687 pontos, a sasé viszont 45201 pontos. De ha kicsit átvariálod a pontozást (persze megindokolod hogy miért), akkor az ember 35201 pontos lesz, a sas meg csak 29715.

Mivel a definíció nem természetes, ezért írtam azt, hogy igazából nem tudod definiálni.

„miért ne tudnád megmérni? maradva az ultraibolya sugaraknál, nincsenek-e spektrométereink?”

És mit mérsz egy spektrométerrel? Még egy emlős esetén OK, belevilágítasz a szemébe adott hullámhosszon, és méred az agyi tevékenységet – emlősöknél ugyanis tudjuk hogy hol van a látókéreg. Hogyan méred meg ugyanazt egy halon, egy madáron, vagy ha már az egész állatvilágban keresünk, egy csótányon? Az ő agyuk tök más, azt se tudod hogy mit kell keresned. És ez még csak a spektrum. Hogy méred meg azt, hogy hányféle színt lát? Honnan tudod, hogy nem fekete-fehérben látja a világot? Végülis ha belevilágítasz a szemébe pirossal majd kékkel, akkor az egyik állat pirosnak és kéknek fogja látni, de a másik is látni fogja, vagyis reakciót ad rá. Csak épp ugyanolyannak fogja látni a kettőt. Ezt hogyan állapítod meg? Hogyan mérsz távollátást? Mennyire lesznek ezek jó, releváns kísérletek, és mennyire tudod sztenderdizálni, hogy a hangyától a halon át a sasig minden állaton el tudd végezni?

„zoológusnak hívják”

Zoológusok lehet hogy megmérnek egy-egy paramétert egy-egy állaton, de ugye én azt írtam, hogy nem lesz senki, aki minden állatot szisztematikusan végigmérne minden paraméterre. Tehát olyan állítást tudunk tenni ma is, hogy a kutyának ennyi meg ennyi szagló receptora van, ami ennyivel több mint az emberé. Tehát a kutya jobban szagol mint az ember. Vagy hogy a bagolynak több fényérzékelő sejtje van, tehát kevesebb fotont is lát, mint az ember. Ugyanakkor a bagoly kevesebb színt lát. De ugyanezt az összehasonlítást mondjuk a komplett látásra vagy hallásra (tér, spektrum, egyéb paraméterek miatt) , állatfajok szélesebb skáláján nem tudjuk megtenni.

Egyébként furcsállom hogy okoskodsz, belekötsz a mondandómba, aztán leírod azt amit előtte én is írtam, csak bő lére eresztve.