Emiatt nem élünk örökké?

Az ember része a teste is. A testnek vannak természetes programjai, amelyek működnek - ha akarod, ha nem. Ilyen a gyógyulás - megvágod magad, ekkor az ilyen esetben "beállított" bio-programod elindul, és a gyógyulás megkezdődik, annak minden mélységével. Vér áramlik a területre, tisztulási, majd építési folyamatok kezdődnek el (sok sok sok program, és program-elem), melynek nyomán visszaáll a gyógyult, eredeti állapot - ekkor a program véget ér "futni".

A halál is ilyen. A test biológiai programja tartalmazza a folyamatos fejlődés, változás, alakulás (életkori szakaszok) sajátságos jellemzőit, annak programjait, amik időben lefutnak - és az időskorra vonatkozó programokat is. Noha a szervezet elképesztően intelligens alkotás - a céklus végén kimerülnek a megújulást lehetővé tevő támogató szervek is, és lassú leépülés veszi kezdetét a testben. Először csak beszűkülnek a izikai lehetőségek (egy idős már nem fut úgy, mint egy fiatal), majd amikor a szervezet végleg nem képes a körforgást (mintegy saját, egyéni önfenntartó ökoszisztémához hasonló működést) fenntartani már külső segítséggel sem - akkor a leggyengébb láncszeme a szervezetnek alkalmatlanná válik a működésre, és egy viszonylag gyors láncreakció-szerű folyamat során a teljes test működése leáll. Ezt a jelenséget, és a végállapotot az orvostudományban úgy nevezik, hogy "exitálás", avagy a testből való kilépés pillanata - köznyelven a "halál" pillanata.

Ez a jelenség az összes vallási és szellemi irányzat egyik évszázados témája, hogy mi történik ezután. Itt megoszlanak a nézetek - a különböző emberek különböző álláspontja, véleménye alapján - mindenki mást mond.

A legtöbb szellemi vallás képviselői úgy vélik, hogy ez az a pillanat, amikor a test alkalmatlanná válik arra, hogy a személy (mert nem vagy a tested, csak használod, mint egy gépezetet - autót, vagy ruhát) elhagyja azt, és tisztán szellemi lényként tovább lépjen.

Ebben szintén különbözőek a vélemények, hogy mit is értenek ez alatt.

A hindú vallás hívei úgy tanítják, hogy a szellem idővel új testet kap, és megszületik megint emberként, vagy más életformaként - a keresztyén hit tartói úgy vélik, hogy a személy, az illető ekkor felemelkedik a mennybe, vagy alászáll a pokolba - de mindenképpen véget ér a földi útja, és a tettei megmérettetnek az Isten előtt - és az, hogy milyen ember volt.