Honnan tudjuk, hogy az Univerzum nő, és nem a benne lévő dolgok csökkennek?

Miért?

Szerinted a Naprendszer most dupla akkora, mint 10000 éve?

Nézz már utána a dolgoknak...

Azért azt megmérnénk, nem gondolod?

Ne nézd már le ennyire a tudósokat.

Nem tágul sem a Föld, sem a Naprendszer, sem a galaxisok - hanem csakis a galaxisok közötti tér.

Amúgy eldönthetnéd, hogy ha szerinted összemegy az anyag, akkor 𝐌𝐈 megy össze benne?

- a tömege? Akkor szétrepülnének, de legalábbis nagyon felfúvódnának a bolygók, csillagok.

- a töltése? Akkor szétesnének még az atomok is.

- a mérete? De akkor az mitől? Mi az a hatás, ami a méreteket összehúzza, de egyébként nem csinál semmi mást?

Szóval nagyon-nagyon gyenge lábakon áll az elképzelésed. Igen komolyan ki kellene még dolgozni: elsőnek azt, hogy szerinted konkrétan 𝐌𝐈 történik? Mi mag a jelenség, amiről beszélsz?

@8: Úgy tűnik, nem érted. Az univerzum tágulásanak nem a vöröseltolódás az egyetlen bizonyítéka. Az Ia típusú szupernovák lefutási görbéje szinte pontosan megegyezik egymással. Ez a lefutási görbe nyúlik el a távoli szupernovák esetében - minél távolabbi, annál nagyobb mértékűt. Ezt a jelenséget meg tudja magyarázni az univerzum tágulása miatti idődilatáció. És a helyzet az, hogy az idődilatációnak a mértéke, illetve távolságfüggése pontosan megegyezik az univerzum tágulása miatt várt értekekkel. Tehát plusz egy, a vöröseltolódástól független bizonyíték a tágulásra.

Ha érdekel bővebben, van tanulmány bőséggel, egyet mutatok:

[link]

Szóval megismétlem:

Ez a méretcsökkenés elképzelés hogyan magyarázza az Ia típusú szupernovák lefutási görbéjének távolságfüggését?

@16: Ha a labdára pöttyöket rajzolunk, akkor mindenféle külső referencia nélkül is meg lehet állapítani, hogy a pöttyök távolsága nő.

Ott vagy a labda belsejében, veszel egy vonalzót, leméred két pötty távolságát, majd később odateszed a vonalzód ugyanahoz két pöttyhöz, és azt látod, hogy megnőtt a távolság. Valamint azt is, hogy mindegyik tetszőleges két pötty között is, méghozzá úgy, hogy minél távolabb van egymástól ez a két pötty, annál nagyobb mértékben nő meg időegység alatt a távolság.

Nem kellett külső objektum.

Értem én, hogy te azt vetetted fel, hogy mi van ha nem a távolság nő, hanem a vonalzó mérete csökken. Meg minden másé is. Tévedés ne essék, a kérdés amúgy teljesen jó. Viszont ha egy meglévő magyarázat helyett egy másik magyarázatot szeretnénk felvetni, akkor annak minden egyes megfigyelést meg kell magyaráznia, amit az előző meg tudott.

Itt most pl a világegyetem tágulása pontosan meg tudja magyarázni, miért nyúlik el az Ia szupernovák lefutási görbéje, és pontosan meg tudja jósolni, hogy ennek a nyúlásnak milyen lesz a távolságfüggése - és hopp, ez megegyezik a megfigyelésekkel.

Szóval a zsugorodási modellednek erről is számot kell tudni adnia.

Most, hogy én válaszoltam, ismételten megkérdezem:

Ez a méretcsökkenés elképzelés hogyan magyarázza az Ia típusú szupernovák lefutási görbéjének távolságfüggését?

@18: Soha, egyetlen percig nem gondoltam úgy az univerzumra, mintha az a térbe tágulna tovább.

A pöttyös labdán kívül sem kell léteznie semminek, hogy a labdán belül tudjunk méréseket végezni a vonalzónkkal.

Továbbra is várom viszont a választ. Prezentáltam neked egy jelenséget, ami az univerzum tágulását bizonyítja és ami teljesen független a vöröseltolódástól. Hogyan magyarázza az összemenős modelled?