Milyen alapon állítják a tudósok, hogy a Föld gömbölyű?

Kár, hogy marhára senkit sem érdekel a "nagy tudásod", mert totál irreleváns.

De azért figyelitek: összeszedetten elmondjuk, hogy miért beszél hülyeségeket, ezután azt hozza fel ellenérvként, hogy ...

Ja nem, semmit sem hoz fel...

Kezd emlékeztetni egy nem is olyan rég itt feltett kérdésnél trollkodóra.

Ez az oldal szépen összefoglalja, hogy mit nevezünk "jó" axiomarendszernek

[link]

Addig jó egy axióma rendszer amíg nem találunk benne ellentmondást. Esetleg kiegészítésre szorulhat (ld. 5. posztulátum, amiből később lett a párhuzamossági axióma. De ez esetben is úgy történt a módosítás /ld. nem euklideszi geometriák/, hogy az új axióma ellentmondásmentesen illeszkedik a többi közé, és pl. a Bolyai-Lobacseveszkij geometria "szélső esete" az euklideszi geometria). Szintén (ha jól emlékszem Bolyai bizonyította) igaz, hogy az általunk megfigyelhető világ alapvetően euklideszi geometria. Az, hogy vannak speciális esetek amikor ki kell lépni az euklideszi geometriákból (pl. ált. és spec. relatívitás elmélet egyes következményei) az megint egy szélsőséges helyzet. Visszakanyarodva az alapkérdéshez, bármely geometria esetén a pont, a távolság és ebből adódoan a gömb vagy axioma lesz, vagy olyan axiomákat kell alkotni, amelyekből ezek a fogalmak gyorsan levezethetőek. Mert különben ellentomndásra jutunk az általunk megfigyelhető világ jelenségeivel. Mert itt már nem csak arról van szó, hogy megfigyeli Józsi bácsi, hogy merre kell eldobnia a dárdát, hogy leterítse a vadat amit megfog enni vacsorára (különben éhen hal...); hanem egységes alapot kell adni azoknak a megfigyeléseknek amelyek a térben zajlanak (ld. pl. Newtoni mechanika, geometriai optika stb., később Kepler és társaik). Majd ezekből később bizonyítható, hogy a nagyobb égitestek célszerűen közel gömb alakúak lesznek, kisebb-nagyobb eltérésekkel. Egyébként ezt már az ókori egyiptomiak is tudták, pl. az összes Nap és Hold ábrázolásuk ezt mutatja. Szintén tudjuk, hogy már az ókorban nagyon nagy pontossággal megmérték a föld sugarát, mert tudták, hogy gömb alakú. És ezen nem változtat az sem, hogy ezt most gömbnek, vagy fabatkának nevezzük. Bármely geometriai axiomarendszerből (és a hozzá csatlakozó fizikai rendszerből) ki kell jönnie, ennek az alaknak. Mert ezeket az alapvető természeti törvények határozzák meg (pl. a négy alapkölcsönhatás, amiből később levezethető sok minden, ide értve a gravitációs törvényt is, amely majd meghatározza a közel gömb alakú égitesteket).

11,13,15,17,20. csak a 2. oldalról. Minden, ezen kommentekben található érve vagy nem reagáltál, vagy úgy reagáltál, hogy egy későbbi kommentben megcáfoltuk a cáfolatod.

Azt nem én írtam, hanem egy másik válaszoló. Én a matematika axiómarendszerére értettem, aminek viszont a (szerintem)legfontosabb célja a világ leírása. Persze, leírhatjuk a matek önnön, belső struktúráit is, de az ebben elért eredmények végső soron a világ leírásához matekot alkalmazó más tudományágakhoz kerülnek.

Lehetnek olyan területek, amik nem, vagy csak nagyon korlátozott és közvetett formában, de ezekből elég kevés van...