Ha képesek lennénk mikroszkópikus zsinten dolgozni, lehetne életet csinálni?

Képesek vagyunk mikroszkópikus szinten dolgozni.

Ennél jóval nagyobb élő dolgokat is képesek vagyunk létrehozni.

Pl ember.

Klónozásnak hívják.

"Illetve nemrég, sikerült ember által tervezett és létrehozott DNS láncot beültetni egy baktériumba és az a tervezett tulajdonságokat birtokolta és a DNS-nek megfelelően viselkedett ,azaz mesterséges életet hoztunk létre."

Ez még nem mesterséges élet, csak egy már létező élőlényt módosítottunk. Mesterséges élet az lenne, ha élettelen anyagból raknánk össze egy élőlényt. Ezzel viszont az a probléma, hogy kémiai szempontból a legegyszerűbb baktérium is nagyon bonyolult. Egyelőre azt kellene megállapítani, hogy mi az a legegyszerűbb rendszer, amit élőnek lehet nevezni, utána gondolkodhatnánk a létrehozásán.

"A szintetikus genomika egy új tudományterület, amely azt a feladatot tűzi ki céljául, de novo (újonnan) szintetizált DNS-ből felépít egy élőlényt. Az első szintetikus organizmus egy poliovírus volt (7741 bp), melyet a Stony Brook Egyetem munkatársai készítettek el 2002-ben két éves megfeszített munka eredményeként. Az áttörést a Craig Venter Intézet hajtotta végre, amikor 2 hét alatt fertőzőképes X174 bakteriofágot (5386 bp) állított elő. Következő lépésként Venterék egy nagyobb fejszébe vágták a baltájukat, egy baktérium, a Mycoplasma genitalium genomját szintetizálták meg. Ez a faj egyike a legegyszerűbb baktériumoknak, ezért esett rá a választás. A baktérium kis DNS darabjait bázispáronként megszintetizálták, majd nagyobb blokkokká kapcsolták össze. Idővel a mikoplazma DNS olyan méretű lett, hogy élesztőben folytatták a DNS szegmensek összerakását, melyben az élesztő homológ rekombinációt biztosító rekombinációs rendszerét használták a teljes mikoplazma DNS összeillesztésére. A DNS élő sejtbe való átültetését még nem tudták elvégezni, pedig Venterék korábban kidolgoztak egy DNS „transzplantációs rendszert”, melynek segítségével a Mycoplasma capricolum DNS-ét kicserélték Mycoplasma mycoides-ével."

Több dolgot tudnak már megcsinálni, mint gondolnád:) Én is mindig meglepődök:D

Egy nagy probléma merül fel mindig az ilyen kérdéseknél:

A tudósok máig nem tudják definiálni az élet fogalmát. Máig vitatott tény, hogy egy vírus él-e. Mert ha egy fehérjeburkos DNS vagy RNS láncot élőnek tekintünk, akkor egy "fertőzőképes" fehérjét (prion) miért nem? Ugyan úgy fertőz, szaporodik, megbetegít... Egyszerűen nehéz meghúzni a határt élő és élettelen közt.

Szerintem a mikorszkópos szinten való munka mai szinten még nem elég egy sejt létrehozásáshoz. Csak a membrán maga egy nagyon bonyolult sejtszervecske, rengeteg és rengeteg féle molekulából áll. Szerintem még ma sem teljesek róla az ismereteink. És akkor még ott van a citoplazma, ha eukariótáról beszélünk, akkor meg a sejtmag (igen, a DNS szintetikusan előállítható, PCR reakció nélkül, azaz nem DNS megkettőződésen alapuló módszer nélkül, teljesen mesterséges alapanyagokból, de az a DNS nem ugyan olyan molekulaszerkezetileg, mint az "eredeti DNS"), és még megannyi egyéb organellum.