A természetes mindig jobb mint a mesterséges?

Attól, hogy mesterségesen állítják elő, még ugyanazok az atomok alkotják, mint amik a természetesben is vannak, így nem, se jobb, se rosszabb az egyik a másiknál.

Azért mondják, hogy vedd a természeteset, mert az ő termékeik azok és így akarják eladni.

A mesterséges dolgoknál az olcsóságra törekszünk, ami sokszor a minőség rovására megy.

Más szempontból pedig sokszor jobb a természetesnél.

Nem mindig, de van, amikor a mesterséges rosszabb. Például ha a boltban megveszed a mindenféle tartósítószerrel megáldott termékeket, akkor az nem lesz jó az egészségednek, főként, ellenben ha kézműves terméket veszel, abban nincs annyi (persze a kézműves is mesterséges, de „nem annyira”).

De például matracon feküdni mégis kényelmesebb, mint száraz szalmán, így abban az esetben a mesterséges a jobb.

A szintetikus aszkorbinsav egészen pontosan olyan, mint a természetes.

A többiben viszont van igazság. A különféle természetes anyagok általában olyanok, és olyan keveréket alkotnak, amelyikhez hozzászoktunk az évmilliók alatt. A mesterséges anyagok ezeknek csak egy részét utánozzák, ami okozHAT különféle nehézségeket, vagy akár problémákat.

Ezen kívül - mivel a mesterséges anyagok töményebbek - könnyebben okoznak allergiát.

A kérdés megválaszolásához elsőként D NMR válaszára reflektálok. Talán ez a legszebben megfogalmazott változata annak a hülyeségnek, amivel sok laikus érvel a természetes anyagok mellett.

A mátrix esetleg az NMR jelet erősíti, de a szervezetre gyakorolt hatását nem befolyásolja. Biztosan mindenkinek ismerős az emésztés fogalma, de ha mégsem, akkor most leírom. Azon folyamatok összessége, ahol bevitt anyagok enzimatikus feldolgozása és a feldolgozott komponensek felszívása történik adott idő alatt. A nem használt maradékot pedig exkrementumnak (fekália) nevezzük. Namost a vérbe került aszkorbinsav-származékot mit fogja már érdekelni, hogy ilyen-olyan olajok, aromák, vitaminok is voltak mellette még citrom korából.

A mesterséges és természetes anyagok különbségét a citrom példáján szemléltetném. C-vitamin beszerezhető citromokból. A természetes út tehát, citromfát kell ültetni. Nevelni kell, gondozni (meg se említsük a permetet, trágyát, stb.) és ha eljön az idő szüretelni.

A mesterséges úton vegyi anyagok használatával állítjuk elő a C-vitamint a lehető legtisztább formájában, majd ahhoz vegyi anyagokat adunk (más esetekre is vonatkoztatva!) tartósítani, ízesíteni, formázhatóságot befolyásolni (lásd porcukor vs. kristálycukor), felszívódást kalibrálni (lásd "retardált") , stb. Lehet persze citromból is kinyerni és akkor nem kell napi 5-öt megenni, hanem csak egy tablettát. Az alábbiak megmutatják, miért nem mindig lehetséges a természetes félkész-/késztermék feldolgozása.

A fentiekből következik, amit felettem már emlegettek, hogy bizonyos anyagok nem kerülnek be, mert

- felesleges,

- megdrágítaná a terméket,

- rontaná a termék minőségét,

- beszűkítheti a keresletet,

- nem pontosan ismert a természetes mátrix.

Természetesen (2) és (5) vonatkozik a házi vs üzemi csirke esetére.

Ez a vitaminos példa mondjuk rendelkezik egy Achilles-sarokkal. T.i. sokan azt állítják, hogy felesleges (vesére nézve akár káros is lehet) a vitaminok szedése, lévén a változatos étrend tartalmazza a szervezet által megkívánt mennyiségeket.

Ezzel csak ezt az egy szálat szerettem volna elvarni, nem pedig álláspontot közöltem és pláne nem vita partnert kerestem.

Alles zusammen levonható a fenti könyvem konklúziója, hogy a mesterséges nem károsabb a természetesnél (ha alapból nem káros), pusztán bizonyos esetekben nem teljeskörüen kielégítő, de mindenképpen sok egyszerűsítést eszközöl az adott(!) területen.