A tömeg miért csak annyira görbíti meg a teret, amennyire?

#dq

Ilyen alapon egyetlen fizikai elmélet sem ad magyarázatot, mert - ahogy már jeleztem is - mindig meg lehet kérdezni, hogy ez meg az miért van.

Az általános relativitás kellő magyarázatot ad, csak ismerni kell hozzá a részleteket.

A húrelmélet egy humbug. Évtizedek óta meghatározza az elméleti fizika fejlődését, tudósok százai foglalkoznak vele és írtak már róla könyveket, és eddig egyetlen mérhető, ellenőrizhető jóslata sincsen. Ráadásul tele van szabad paraméterekkel, különféle változatai vannak, és noha még semmi hasznát sem láttuk, máris olyan, mint a rák, ami ellep és befolyásol mindent. Szóval egyelőre felejtős.

#12:

Mármint _te_ nem tekinted a "miért" kérdéseket értelmesnek. A 7.5 milliárd ember, meg, aki használja, értelmesnek tekinti.

Én nagyjából ezt értem alatta: [link]

- - -

Az Ált Rel konzisztens, bármekkora is az állandó --> az Ált Rel nem ad választ a kérdésre.

Ha mondjuk a húrelméletben a tér 2 rezgés, az anyag meg 3 rezgés (most a hasamra csaptam) akkor abból simán kijöhet egy válasz a kérdésre, és mondhatod azt, hogy igen, ez az oka hogy éppen ennyire görbíti az anyag a téridőt, és igen, teljesen triviális, hogy ennyi. ((Még akkor is, ha a húrelméletben esetleg több konstans van, mint az Ált Relben.)) De, mint írtam, azt nem ismerem ennyire.

#dq

Talán egymás minősítgetésének gyakorlatát (miszerint én ne tartoznék az emberiségbe) hagyd meg magadnak otthonra, kis családod részére.

Amúgy pedig nagyon is értelmes kérdésnek tekintem, de ez jelenleg nem fizikai, hanem filozófiai kérdés. És mivel a filozófiai kérdéseket a fizika nem tudja megválaszolni, a filozófiai válasz pedig mindig erősen szubjektív és a korszellemet tükrözi, nem pedig abszolút tudást, ezért a fizikai válaszra korlátozódtam.

"Az Ált Rel konzisztens, bármekkora is az állandó --> az Ált Rel nem ad választ a kérdésre."

Az Ált. Rel. felszínre hossza azt a matematikai összefüggést, amelyen keresztül a kérdés kvantitatíve is megválaszolható, és részben korábbról már ismert természeti állandókra vezeti vissza. Nem is beszélve olyan jelenségekről, amelyek létezéséről korábban nem is tudtunk. Ergo az elmélet többlettudást ad, konkrétan ebben a kérdésben is. Mert nemcsak sejteti az elgondolást, de számszerűsíti is. Az pedig, hogy te mit tekintesz a tudás bármely szintjén is további kérdésnek, részben rajtad is áll.

Hogy az általad belinkelt cikk egy ott is kívülről idézett idézett mondatát idézzem:

"Science increases our understanding of the world by reducing the total number of independent phenomena that we have to accept as ultimate or given."

Ilyen értelemben az ált. rel. egy sikeres elmélet, és ilyen értelemben lehet általában is egy tudományos elmélet sikerességét és magyarázó erejét mérni. A kérdező lényegében a téridő meggörbítésének mikéntjére kérdezett rá, amelyre kvantitatív választ jelenlegi ismereteink szerint az Einstein-egyenlet ad. Minden ezt látszólag magyarázó húrelméleti bűvészkedés pont olyan hasznos, mintha tündérek tevékenységének tulajdonítanám az egészet: nem tudom ellenőrizni, tehát elhiszem. És akkor ennyire erővel végtelen sok "elméletet" ki lehet találni. Lehet, hogy egyszer majd lesz egy még átfogóbb elméletünk, jelenleg azonban nincs.

Ezen túl a kérdés viszont már álkérdés, hiszen minden olyan szempont, amely tudományosan már nem megragadható és nem kifejezhető, szükségszerűen szubjektív, és a filozófia tárgykörébe tartozik. Végső soron ez a kérdés is ilyen.