A fénynek ami a Napból jön van tömege?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Nincs. Minimális sem.
Aminek tömege van, az nem tud fénysebességgel haladni.
Azt hittem, ez közismert.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
"Aminek tömege van, az nem tud fénysebességgel haladni."
De miért nem? Elméleti szinten sem lehetséges?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
Nem szoktam lepontozni senkit, csak nagyon indokolt esetben. Most se tettem, épp ellenkezőleg.
De akkor, hogy utazzunk fénysebességgel? Vagy annak a többszörösével?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Persze hogy van tömege.
A napunk másodpercenként megközelítőleg négy millió tonna tömeget veszít fény sugárzás formájában.
Az előttem válaszolóknak meg üzenném, kéretik nem összekeverni egy foton tömegét a nyugalmi tömeggel, mert utóbbi nem értelmezhető rá...
Mivel van tömege, van sebessége, ezáltal van impulzusa (nyomatéka).
Az egyik legegyszerűbb kísérlet, a vácuumban elhelyezett kis turbina, amit a fény megforgat.
De ha a másik végletet említem, már kísérletek folynak űrszondák úgynevezett nap-vitorlával való meghajtására, ami szintén a napunkból áradó fény sugárnyomását használná ki.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
> De akkor, hogy utazzunk fénysebességgel? Vagy annak a többszörösével?
A jelenlegi ismereteink alapján erre nincs mód. (Esetleg még a téridő topológiáját lehetne meglovagolni, pl. féregjáratok és hasonlók, de ez is pusztán elméleti lehetőség, gyakorlatban féregjáratot nem figyeltünk még meg, nem utal semmi a tényleges létezésükre.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!