A fénynek ami a Napból jön van tömege?

A nyolcas vagyok.

A kilencedik kérdezőnek válaszolnék.

A foton mindig, mindenhol, minden közegben, a helyi fénysebességnek megfelelő sebességgel halad. Se gyorsabban, se lassabban.

Tekinthetjük részecskének, az általa szállított energia csomag alapján, de közelebb járunk a valósághoz, ha a hullám természetét vesszük inkább igaznak. Egy hullámnak meg, amint biztosan tudod, a terjedési sebessége mindig állandó. Ha valami hatás gyorsítani, vagy lassítani akarná, csak a frekvenciáját tudná megváltoztatni, a sebességét nem.

Ezért írtam azt az előző válaszomban, hogy a nyugalmi tömeg kifejezés ne m alkalmazható rá, mert nyugalomban lévő foton nem létezik.

Vagy fénysebességgel mozog, vagy sehogy.

A fénysebességgel történő utazásod kérdező kizárt, pont amiatt amit leírtak hogy ha tömeggel rendelkező anyagot akarnál gyorsítani a fénysebességet közelítve végtelenné válna az ehhez szükséges energia, mert a relativisztikus tömeged is a végtelent közelítené.

Viszont a fénysebesség fölötti haladást azt nem zárja ki semmi sem!!! Sem a relativitás elmélet sem semmilyen más ismert fizikai tény vagy elmélet nem zárja ki ezt!

Csak a trükköt nem ismerjük még hogyan jutnánk oda hogy a hagyományos értelembe vett gyorsítás nélkül elérjük ezt...

A térgörbítés és "féregjárat" nem egyenlő ezzel, mert bár látszólag a megtett távolság és eltelt idő függvényében gyorsabbnak hat ezeknél a haladás a fénynél akár nagyon sokszorosan is. A téridő szövetéhez képest viszont nem történne fénysebesség fölötti haladás! Sőt akár egy a téridő szövetéhez képest majdnem álló űrhajó is utazhatna egy elméleti féregjáraton át máshova, vagy egy térgörbítő hajtőművel. Nem kell hozzá gyorsan haladnia.

De azt is hozzátenném hogy szerény véleményem szerint a térgörbítéshez és vagy féregjáratokhoz szükséges technológiától még lényegesen messzebb vagyunk mint ahhoz Utóbbira több esélyt látok pár 100 év távlatában. De hát ki tudja.

#8:

Azért szét kéne választani a tömeg és impulzus fogalmakat.

Mert a newtoni fizikában elválaszthatatlanok csak.

És nem, a fotonnak nincs tömege.

Az, hogy a nap tömeget veszt, sem a foton tömegének bizonyítéka.

Csupán az energiavesztésének bizonyítéka.

A fénynyomás sem a foton tömegének, hanem az impulzusának bizonyítéka.

E^2 = (m*c^2)^2 + (p*c)^2

Vedd nullára a tömeget, még mindig van impulzusa.

Rel. elmélet.

"A foton mindig, mindenhol, minden közegben, a helyi fénysebességnek megfelelő sebességgel halad. Se gyorsabban, se lassabban."

Ez igaz, de mégis, végeredményben ha a közeg NEM vákuum, a fény A-ból B-be nagyon eltérő sebességekkel juthat el (mind kisebb, mint a vákuumban mérhető c érték).

Éppen a fény hullámtermészete az ok.

[link]

Kedves Wadmalac!

Nem akarlak megbántani, de nem kéne ezt a dolgot erőltetned.

Orosz László nevű, (egyébként általam nagyra becsült) egyetemi oktatóm jut rólad eszembe.

Ö ezt tanította, és nem értette...

És valahol a lelke mélyén ezt tudta is...

Sajnáltam, mert szörnyű érzés lehet, amikor egy tanítvány kérdez valamit, és nem tud rá az oktató válaszolni :(

Nem tudom, lehet, hogy ahol ti tanuljátok, tanítják, már az eltérő értelmezések miatt, de amikor egy ilyen gyk-s kérdés felvetődik, ne akarj azon a szinten válaszolni.

Csak félrevezeted a kérdezőt.

Vagy ha igen, akkor fejtsd ki, miért írod, amit írsz.

Hozzárendelheted "virtuálisan" a tömeget mf=Ef/c^2 alapján, persze, és akkor mondhatod, hogy van tömege, de akkor légyszíves azt is magyarázd el a kérdezőnek ,hogy ez állatira nem az a tömeg, ami őt érdekli.

"Sajnáltam, mert szörnyű érzés lehet, amikor egy tanítvány kérdez valamit, és nem tud rá az oktató válaszolni :("

Az rossz. De az is, amikor valaki rengeteget tud, de nem tudja az alacsonyabb tudásszintűnek megérthetőre butítva átadni.

Jelen esetben "a fotonnak van tömege" a kérdező számára félrevezetés.

A fotonnak természetesen nincs tömege.

A fotonnak energiája, impulzusa és impulzusmomentuma (spinje) van. Ezek alapvetőbb fizikai mennyiségek, mint a tömeg, amelyről a relativitáselmélet mutatta meg, hogy a korábbi hiedelemmel ellentétben nem marad meg. A tömeg ugyanis a relativitáselméletben egyetlen összefüggésben értelmezhető csak: nyugalmi tömegként. Ergo a tömeg nem más, mint a nyugalmi energia tömeg-ekvivalense, azaz nem új fogalom, hanem egy másik, általánosabb fogalom (az energia) nemrelativisztikus határesete, amely azonban épp ezáltal nyer új, a newtoni fizikában ismeretlen értelmet. (Ott ugyanis nincs olyan, hogy nyugalmi energia.)

Persze lehet beszélni mozgási tömegről, tömegnövekedésről, transzverzális meg longitudinális tömegről, de ezek lényegében pontosan annak dolognak a szinonimái, ami miatt a relativitáselmélet létrejött: a Newtoni fizika cáfolatáé, vagyis azé, hogy a newtoni dinamika nem érvényes a relativitáselméletben. Éppen ezért tök fölösleges és értelmetlen erőltetni a newtoni fizika szóhasználatát.

A tömeg a newtoni fizikában két (illetve három) dologhoz kapcsolódik: a testek erőhatással szemben tanúsított ellenállásához (tehetetlenség), a testek gravitációs térben történő mozgásához (súlyos tömeg), illetve tömeghez, mint a gravitáció forrásához.

A relativitáselmélet megszületése óta azonban tudjuk, hogy az első kettő egy és ugyanaz, a harmadik pedig nem teljesen igaz. A gravitáció forrása ugyanis nem egyedül a (nyugalmi) tömeg, hanem az anyag ún. energia-impulzus tenzora, amely egy 16 komponensű tenzoriális mennyiség, és ennek is csak egyetlen komponense az energiasűrűség, amelynek nyugalmi rendszerbeli értéke értelmezhető nyugalmi tömegsűrűségként - feltéve, hogy van értelme nyugalmi vonatkoztatási rendszerről beszélni, merthogy a foton esetén nincs. Így foton esetén nyugalmi energia és ezért (nyugalmi) tömeg sem létezik. A foton által létrehozott gravitációs teret a foton energiája és impulzusa hozza létre.

Ami az első fogalmi kört illeti, ott persze a tömeg a relativitáselméletben továbbra is fontos fogalom, de csak mint nyugalmi tömeg. Ugyanis ez invariáns mennyiség, mivel a definíciója operatív (azaz vonatkoztatási rendszertől független), így nagyon hasznos paramétere a newtoni dinamikai egyenlet relativisztikus kiterjesztésének.

Ilyen paramétere viszont a fotonnak nincs. De nincs is szüksége ahhoz, hogy a foton gravitációs térben történő pályáját leírhassuk, ugyanis a foton fényszerű geodetikusokon közlekedik, azaz olyan pályákon, amelyeket olyan egymáshoz közeli események alkotnak, amelyek közti téridőbeli távolság (ívelemnégyzet) nulla. Ez tehát - adott téridő metrika esetén - már tisztán geometriai probléma, és a tömeg fogalma nélkül tárgyalható.

18-as vagyok, még kis kiegészítést írnék az előzőekhez.

A fotonnak, mint fizikai objektumnak a fentiek alapján ugyan nincs tömege, de elképzelhető mondjuk a fotonok összessége, vagy több fizikai objektum összessége, amelyet olyan nagy léptékben vizsgálunk, hogy nem vagyunk kíváncsiak a gravitációjára a fizikai rendszeren belül, hanem csak azon kívül. Pl. egy egész galaxis gravitációját vizsgáljuk a galaxison kívül, attól viszonylag nagy távolságban, vagy egy alapvetően fotonokból álló rendszer gravitációját (pl. egy csillag méretű óriási gömb gravitációs terét, amelynek belsejében fotonok verődnek vissza a tökéletes tükröző felületről). Ez utóbbi mesterkélt példa, de lényegét tekintve idevág. Tehát ilyen esetekben a kívül mérhető gravitáció leírásához valóban elegendő a teljes rendszer nyugalmi tömegének ismerete, amelyet az energiájából származtathatunk. És ilyenkor a galaxis csillagainak nyugalmi, mozgási mozgási energiája és gravitációs potenciálja, vagy a gömb belsejében lévő fotonok energiája az, amiből a nyugalmi tömeg kiszámítható.

Ilyen értelemben rendelhetünk tömeget a fotonhoz, de itt egyrészt nem egyetlen fotonról van szó, hanem egy nyugalmi rendszerrel is rendelkező, nagyobb kiterjedésű, fotonokból álló objektumról, másrészt meg a tömeg itt sem jelent minőségileg más mennyiséget, mint amit az egyébként már meglévő energia jelent, csupán azt osztjuk el a fénysebesség négyzetével, és hívjuk tömegnek. Tehát lényegében az energiáról van szó, amelyet a gravitációs tér leírásakor tömeg formában veszünk figyelembe.

#19: Megpróbálom egy parasztnyelvre butított kérdéssel vizualizálni, jól értem-e, ha igen, akkor a hozzám hasonló laikusoknak is segíthet az értelmezésben.

Ha van egy komplett rendszerem, aminek van egy össztömege, tartalamzva az energia formájában jelen lévő tömegeket is, akkor mondjuk annak össztömege nem fog attól változni, hogy mondjuk egy magas hőmérsékletű test energiájának egy része ideiglenese foton (nyugalmi tömeg nélküli részecske) formájában utazik egy másik test felé, ami ettől fog felmelegedni.

Szóval nem lesz a rendszerem könnyebb attól, ha összenergiájának egy része egyéb energiaformákból fénnyé, fotonokká alakul.