fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » A tömeg miért csak annyira...

A tömeg miért csak annyira görbíti meg a teret, amennyire?

Figyelt kérdés

Van a klasszikus lepedős szemléltetése a gravitációnak: Ha tömeget helyezünk egy kifeszített lepedőre, akkor az benyomja a lepedőt (meggörbíti a teret) és ettől lesz a gravitáció.


Viszont: Ha a lepedő (tér) kevésbé feszes lenne, vagy jobban meg lenne feszítve, akkor különböző mértékben nyomódna be adott tömegtől. Tehát felmerül a kérdés: Ha nem lepedőben gondolkodunk, hanem univerzumban, akkor a bolygók miért csak annyira nyomják be a teret, amennyire? Mi határozza meg, hogy mondjuk 1 csillagtömeg x mértékben görbíti meg a teret, nem pedig 2x vagy 2/x mértékben?



#fizika #gravitáció #univerzum #tér #tömeg #lepedő
2020. aug. 4. 17:26
1 2 ❯
 1/14 anonim ***** válasza:
100%
Nem vagyok szakértője a témának, de tudtommal van néhány univerzális állandó a fizikában, egyik a gravitáció erősségét mondja meg, és a tudomány nem igazán keresi az ezen érték mögött húzódó indokot, csak ennyi és kész. Ha más érték lenne, az általunk ismert élet valószínűleg ki sem alakulhatott volna.
2020. aug. 4. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 A kérdező kommentje:
Egyáltalán mi a "tér", ami behorpad? A fizika tudtommal cáfolta a lepedőnek, mint analógiának megfelelő struktúra létezését (éter), akkor viszont mi horpad be? És miért mondják, hogy az univerzum olyan, mint egy felfújt lufi?
2020. aug. 4. 17:42
 3/14 Ozmium42 ***** válasza:
57%
A tér egy matematikai fogalom. Olyan, mint amikor matematika órán x meg y tengelyt rajzoltál, az volt a sík. A térnek 3 tengelye, dimenziója van, a síknak 2. A téridőnek, amin már az idő is egy tengely, az négy dimenziós. Az általános relativitás tere annyiban különbözik az iskolai tértől, hogy míg az iskolai úgynevezett euklideszi tér, addig az áltrel nem-euklideszi tér. Ezért lehet benne számolni a görbültséggel. Bolyai János magyar matematikus dolgozta ki ennek a matematikai alapjait, jóval Einstein előtt, már csak ezért is érdemes tudni róla. Csak hát Bolyai matematikus volt, Einstein meg fizikus.
2020. aug. 4. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
Próbálta jobban, de nem ment neki. Most elment gyúrni.
2020. aug. 4. 19:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim válasza:
100%

Minél nagyobb a tömeg annál jobban görbíti a teret.

Ennek a legjobb megjelenése az univerzumban a fekete lyuk amikor egy csillag magába roskad és az energiát minden anyagot fényt is befelé húzza.

2020. aug. 4. 20:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 A kérdező kommentje:
Persze, ezt értem. A kérdés az, hogy adott tömeg miért nem jobban vagy kevésbé görbíti a teret. Azt is értem, hogy egy univerzális állandó határozza meg ezt (bár nem tudom, hogy melyikről beszélt a #2 pontosan, de elfogadom, hogy ez lehet a dolog mögött). De mihez kötődik ez az állandó? Mi az, ami "feszíti" a teret?
2020. aug. 4. 21:55
 7/14 A kérdező kommentje:
Bocsánat, ez így lehet, hogy nem teljesen jó kérdés. Úgy kérdezem inkább, hogy milyen mechanizmus "feszíti" a teret? Mi az, ami nem engedi, hogy pl. egy csillag tömegű test egy adott pontnál jobban görbítse a teret? Miért van az, hogy egyforma tömegű testek egyforma mértékben görbítik a teret és nem változóan (analógia: nem homogén lepedő, ami középen jobban feszül, mint a szélén)?
2020. aug. 4. 21:59
 8/14 Ozmium42 ***** válasza:
100%
A lepedő egy analógia, ami matematikailag (!) hasonlóan viselkedik 2 dimenzióban, mint a téridő 4 dimenzióban. Ennyi az összefüggés a kettő között, ne pörgesd tovább ezt az analógiát, mert a téridő nem egy lepedő, nincs kifeszítve, nincsenek sarkai, meg az atkák se költöznek bele. Annyit kell megérteni, hogy van egy matematikai összefüggés a téridő geometriája és a testek tömege között, és ezt kimérték, hogy mennyi, és annyi amennyi. Nem tudják, miért ennyi, mint ahogy a pi-t se tudják, hogy miért nem kétszer vagy feleannyi. Ha esetleg lehetne sejteni, hogy több téridő létezik más és más értékekkel, akkor lehetne ezzel magyarázni, hogy a miénk pont így sikerült, de nincs összehasonlítási alapunk.
2020. aug. 5. 08:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
100%

Először is: nem a tér görbül, hanem a téridő. Ezért van az, hogy gravitációs térben magára hagyott test "saját magától" mozgásba jön, és nem marad ott, ahol hagyták.


Másodszor: a gravitáció forrása nem szimplán a tömeg, hanem az anyag energia-impulzus tenzora, ami egy 16 komponensű mennyiség, és olyanok vannak benne, hogy energiasűrűség, energia-áramsűrűség vektor, impulzus-áramsűrűség vektor, és feszültség tenzor (mármint nyomás jellegű feszültség, nem elektromos).


Harmadszor: mindig minden jelenségnél meg lehet kérdezni, hogy miért ennyi, és nem annyi. Minden jelenséget leírunk egy modell segítségével, amelyben matematikai egyenletek szerepelnek fizikai megfontolások alapján. Az általános relativitáselméletben a téridő görbületét leíró Einstein-egyenlet forrástagja az energia-impulzus tenzoron kívül a gravitációs állandót és a fénysebességet tartalmazza. Ráadásul a G-t a számlálóban, a c-t pedig a nevezőben a negyedik hatványon, ezért is olyan gyenge a gravitáció, mint kölcsönhatás.

2020. aug. 5. 11:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 dq ***** válasza:

Az általános relativitás nem ad választ erre a kérdésre.

Lehet, hogy a húrelméletből kijön, nem ismerem.

2020. aug. 5. 18:20
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Tudományok főkategória kérdései »
Tudományok - Természettudományok kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!