Hogyan tudnám elképzelni a tér görbületét minden irányba?
Van a klasszikus szemléltetés, amikor a gumilepedőre helyezett vas golyó meghajlítja a lepedőt, mint bolygók a teret. Ez eddig oké. De a tudós szerint ezt minden irányban kell érteni. Értem is, csak sehogy nem tudom vizualizálni. A fekete lyukakkal kapcsolatban merült fel ez a problémám. Hogy van benne mélyen a térben a fekete lyuk minden irányból?
Ehh, elméletben értem, csak az agyam nem veszi be. Nos, akinek ez sikerült, kérem ne titkolja el, hogyan.
"a három D-s vetületeinek "szobrai" már közelebb járnak a valósághoz, leszámítva, hogy ugyebár csak egy bizonyos szögből adnak viszonylag reális képet"
Nagyon viszonylagos. A perspektivikus szögeket és hosszokat valósnak látjuk, de azok nem feltétlenül azok. Egy sima kockát forgatva is az árnyéka nyeklik-nyaklik, folyton változik az oldalak hossza, a szögek, de annak van egy 3D képe a fejünkben. Egy 4D forgó kocka 3 (pláne 2) dimenziós vetületét nézve nem alakul ki ilyen képünk.
"Egy 4D forgó kocka 3 (pláne 2) dimenziós vetületét nézve nem alakul ki ilyen képünk."
Az igaz, hiszen ahhoz tudnunk kéne 4D-ben látni, hogy vizualizálhassuk.
"Szerintetek az emberi agy amúgy potenciálisan képes lenne felfogni (átlátni) a 4D-s teret?"
Ha matematikai absztrakcióként képes, és képes, akkor valószínű.
"Szerintetek az emberi agy amúgy potenciálisan képes lenne felfogni (átlátni) a 4D-s teret?"
Minden további nélkül és viszonylag hamar órák maximum néhány nap alatt alkalmazkodna hozzá. Hogy addig mit látna és érezne jó kérdés. Valószínűleg hasonlóan egy ember első űrutazáshoz igencsak hányingere lenne és szédülne, kicsit meg lenne zavarodva ez idő alatt.
Lehet hogy nem teljesen jó analógia a következő kísérletre hivatkoznom, de más egyenlőre nem jutott eszembe:
Szóval régen(ne kérdezd mikor, az USA -ban) elvégeztek egy (ember)kísérletet. Ahol olyan szemüveget (inkább kisebb távcsőszerűség lehetett hiszen mellette nem láthattak ki) készítettek ami optikailag megfordítja a szemünkbe érkező képet.
Ezt kellett napi 24 -ben hordania az alanyoknak. Az agyuk igen hamar alkalmazkodott és pár óra vagy nap után teljesen normálisan tudtak benne élni és tevékenykedni. Az agyukban "visszafordult" a látott kép.
Amikor levették a szemüveget ismét alkalmazkodniuk kellett immár a "normális" látáshoz.
Ez több dologra is rávilágít:
- Nem a szemünkkel hanem az agyunkkal látunk a szem csak érzékelő, a feldolgozás agyban történik.
Így valódi 4D -s tárgyak látásának nincsen akadálya a képfeldolgozás az agyunkban pedig adaptív, képes alkalmazkodni!
- A fejjel lefele látott dolgok feldolgozása és a 4D -ben "látható" dolgok feldolgozása közt ugyan van egy minőségi különbség, de ez azért nem egy áthidalhatatlan szakadék. Jó eséllyel tanulható és tudnánk hozzá alkalmazkodni.
- Nyilván a feldolgozás végeredménye szempontjából más lenne az aki eleve 4D -ben nőtt fel és más aki utólag alkalmazkodott.
Utóbbit úgy képzelem el mintha egy mostani egyszemű ember lenne, lát lát érti és tudja mit lát (és 3D -ben is értelmezi) de a térérzékelésével lehetnek gondok. Pl a felé dobott labdát bizonytalanabbul kapja el vagy nem kapja el.
Na valami ilyesmi lenne aki 3D -ből 4D -be váltott.
- Valószínűleg nem lenne hátrányos a 4D -hez plusz egy szem mint érzékelő, hogy még több szögből érkező képet dolgozhasson össze eggy látott képpé az agyunk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!